típus | Szökőkút |
---|---|
Építkezés | 1893 |
Tulajdonos | Szerb állam |
A házasság | Védett kulturális emlék |
Ország | Szerbia |
---|---|
Kerület | Zlatibor |
Község | Čajetina |
Helység | Zlatibor |
Elérhetőség | É 43 ° 43 ′ 33 ″, K 19 ° 41 ′ 55 ″ |
---|
Az emlékmű szökőkút király Aleksander Obrenovic Zlatibor (a szerb cirill : Спомен-чесма краља Александра Обреновића на Златибору ; Serbian Latin : Spomen-Česma kralja Aleksandra Obrenovića na Zlatiboru ) van Zlatibor , a település Čajetina és a kerület Zlatibor , Szerbia . Ez szerepel a listán, a védett kulturális emlékek a Szerb Köztársaság (ID n o SK 2227).
A szökőkút Lidija Crnčanin történésznek köszönhetően „Király-kútként” is ismert.
1893-ban, az utolsó király szerb dinasztia Obrenovic , Alexander I st (1876-1903), látogatott Zlatibor, amely hozzájárult ahhoz, hogy a kulturális és turisztikai fejlesztés a régióban. Látogatása alkalmából a Kulaševac hideg tavasz közelében lévő nagy fogadáson a király megígérte, hogy szökőkutat épít saját költségén, és köszönetképpen Petar Mićićn, Čajetina önkormányzatának volt elnöke engedélyt kért a királytól. Kulaševac „Kraljeva voda”, „a király vize” forrása , így „ez a kimeríthetetlen forrás örök emlék lesz a király Zlatiborba érkezéséről” . Az akkori fényképek és képeslapok igazolják a szökőkút megjelenésének hitelességét a mai napig.
Az emlékforrást a Zlatibor-tó mentén húzódó sétányon állították fel . Téglalap alakú alapja 1,57 m és 0,77 m . A szabadkőből épült timpanonnal zárul a klasszikus hagyomány szellemében. Egy négyzet alakú lemez fekete márványból felirattal „King Alexander I st , augusztus 20, 1893” van ütve az emlék; az emléktábla fölé egy kis keresztet helyeznek.