Peru nemzeti himnusza
| Himno nacional del Perú | ||
| Peru nemzeti himnusza | ||
|---|---|---|
 A perui himnusz kottája. | ||
| Himnusza | Peru | |
| Más nevek) | Somos ingyen, seámoslo siempre Szabadok vagyunk, maradjunk örökké így |
|
| Dalszöveg | José de La Torre Ugarte | |
| Zene | José Bernardo Alcedo | |
| Elfogadva | 1821 | |
| Hangfájl | ||
| Peru nemzeti himnusza | ||
| Nehéz ezeket az adathordozókat használni? | ||
A himnuszt a Peru egy perui nemzeti jelkép . José de la Torre Ugarte írta és José Bernardo Alcedo írta. Zenei kompozícióját először a limai Városi Színházban mutatták be Rosa Merino énekesnő tolmácsolásában.
A himnuszt ezután 1821-ben , Marcha nacional del Perú néven fogadták el . Másrészt a lakosság körében jobban ismert „Somos Libres, seámoslo siempre” néven ( franciául : „ Szabadok vagyunk, le örökre megmaradunk” ).
Történelem
A függetlenség kikiáltása után José de San Martín tábornok nyilvános versenyt szervezett Peru nemzeti himnuszának elfogadására. A pályázati felhívás közzététele: 1821. augusztus 7 és megjelent a Kormány Közlönyében.
A reklám főleg a belles-lettres professzorainak , a zeneszerzőknek és a közönséges amatőröknek szólt ; már korábban be kellett nyújtaniuk kompozícióikat az államminiszterhez1821. szeptember 18. A megválasztott darab szerzőjét nyilvános és kormányzati elismeréssel jutalmazzák.
A versenyen részt vett hét kompozíciót a következőképpen mutatták be:
- A "Numancia" zászlóalj zenész vezetőjének darabja
- Alcedo remekmű
- Huapaya mester játéka
- Tena mester játéka
- Filomeno mester játéka
- Aguilar atya, az Agustinianos-kápolna mesterének játéka
- Alcedo mester újabb darabja, a Santo Domingo kolostor testvérének felkérésére.
Megjegyezzük, hogy a zene végül számos utalást megtartott La Marseillaise-ra .
Dalszöveg
Kecsua verzió
A kecsua a második nyelv, amelyet Peruban beszélnek , ahol a spanyol tisztviselője . Erre a célra a spanyol himnuszt Dél-Kecsuához igazították. Jelenleg a kecsua perui himnusz két változata létezik; az elsőt Demetrio Túpac Yupanqui alkotta, a másodikat a kecsua nyelv főakadémiája jelentette meg, az egyetlen intézmény, amely szabványosítja a kecsua nyelvet.
Demetrio Tupah Yupankip t'ikrasqan
( Qhuchuntin )
Qispisqañam kachkanchik
ñawpaq kananchik wiñaypaq,
ñawpaqtaraq
pakachun wach'inta Intinchik
pakachun Sayasunmi ñuqanchik
chiqapta Llaqtanchaqayq)
( Yarayma )
Achka watam piruwanu sarusqa,
qillay waskhata aysapurqan
kamallisqa millay kawsayriyman
achka watam,
unay watam
achka watam ch'inpi llakirqan
Chay chayllapim willka qaparimuy,
qispiriypi
k'apikarap'q k'.
sarunchasqan, sarunchasqan
sarurchasqan qispiyta yallin
saruchasqan qispiyta yallin
qispiyta yallin
Huk runap akkor ikrasqan ( hivatalos fordítása a nagy Akadémia kecsua nyelven )
( Qhuchuntin )
Qespichisqan Kanchis wiñaypaq, kananchis wiñaypaq
Ñaupaqtaqa k'anchanta, pakachun, k'anchanta INTI-
Pisisun willkachasqa munayman,
Hanaqchan llaqtanchismi wiñayman
Pisisun willkachasqa munayman
Hanaqchan llaqtanchis wiñayman
Pisisun willkachasqa munayman
Hanaqchan llaqtanchis wiñayman.
( Yarayma )
Llaqta Runan UNAY Wata mat'isqa
Tajyachaqnin waskharta aysarqan
Wiñaychasqa usuy Warma kaymanmi
Unay pasa UNAY pacha
Unay Pachan phutikuq ch'inllá
Willka qapariynin ñak'aymanta
qespi Qocha patapi uyarikun
Ñak'ay Warma kayninta chhafchirispan
K'umuchisqa, k'umuchisqa
K 'umuchisqa mat'inta hoqarin
K'umuchisqa mat'inta hoqarin
Mat'inta hoqarin