Ammónia-hemihidrát | |
Kémiai tulajdonságok | |
---|---|
Brute formula | (H 2 O) (NH 3 ) 2 |
Moláris tömeg | 52,0763 ± 0,0013 g / mol H 15,48%, N 53,79%, O 30,72%, |
Egység SI és STP hiányában. | |
A ammóniát hemihidrát egy kémiai vegyület a általános képletű (H 2 O) (NH 3 ) 2. Ez ammónia-hidrát, ammónia / víz arány 2: 1.
Úgy gondolják, hogy ez a vegyület a jeges bolygók palástjának fontos alkotóeleme, beleértve a jégóriásokat, például a Neptunust és az Uránt . Valójában az ammónia-hemihidrát az említett objektumokon belüli körülmények között stabil a figyelemre méltó szerkezeti fejlődésnek köszönhetően. Victor Naden Robinson, Yanchao Wang, Yanming Ma és Andreas Hermann megjósolni a saját 2017 cikkben, hogy, a fenti 65 GigaPascal, ez a vegyület változások egy molekuláris szilárd fázisú a hidrogénkötések egy teljesen ionos fázis , O 2- (NH 4 + ) 2, ahol az összes vízmolekula teljesen deprotonált , váratlan kötési jelenség, amelyet még soha nem láttak a H 2 O-t tartalmazó rendszerben. Az ammónia-hemihidrát stabil ionos fázisok sorozatában, legfeljebb 500 gigapascálig, amely nyomáson vízre és ammóniára bomlik, és amely a Neptunuszhoz hasonló bolygók mélyén található, és ezért nagyobb nyomáson, mint bármely más ammónia-víz keverék. Ez az eredmény arra utal, hogy az ammónia-hemihidrát minden ammónia-víz keverékből kicsapódik , amíg a nyomás elég magas, és ezért ez a jeges bolygók egyik fontos eleme.
Az ammónia-hemihidrát az ammónia és víz fagylaltkeverékének hőmérsékletének ( 50 K- ról 130 K-ra emelésével) képződhet, amelyet előzőleg a két vegyület szilárd kondenzációjával vagy az ammónia ( ammónia ) tömény vizes oldatának megszilárdításával raktunk le . , mindkét esetben jó sztöchiometrikus arányokkal .
A monohidrát (H 2 O) (NH 3 )és a dihidrát (H 2 O) 2 (NH 3 )a hemihidrát ammóniává és jéggé bomlik , 300 GPa-ra , illetve kb. 250 és 280 K-ra .