Nitrogén | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Folyékony nitrogén egy főzőpohárban . | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | NEM | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Nitrogén | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 15 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 2 e periódus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk o | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Nem fém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Ő ] 2 s 2 2 p 3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 14,0067 ± 0,0002 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 65 órakor ( 56 órakor ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 71 ± 13 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Van der Waals sugara | 150 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | -3, 0, +2, +3, +4, +5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 3.04 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | Erős sav | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 14.5341 eV | 2 e : 29,6013 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 e : 47,44924 eV | 4 e : 77,4735 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5 e : 97,8902 eV | 6 e : 552,0718 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7 e : 667,046 eV | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | Gáz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Allotrope a normatív állami | Nitrogén N 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 1,24982 g · l -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Hatszögletű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | Színtelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | -210,00 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | -195,798 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 0,3604 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 2,7928 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus hőmérséklet | -146,94 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus nyomás | 3,3958 MPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 22,414 × 10-3 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 334,5 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 1040 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 0,02598 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS |
(molekula) |
(atom)||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-783-9 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Figyelem H280, P403, H280 : nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; felmelegedhet felmelegedve P403 : Jól szellőző helyen tárolandó. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
20 : fojtó gáz vagy gáz, amely nem jelent járulékos veszély UN szám : 1066 : sűrített nitrogén Osztály: 2.2 Címke: 2.2 : nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel a csoportok által kijelölt egy A vagy a tőke O); Csomagolás: - |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másként nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A nitrogén a kémiai elem a atomszámú 7, a szimbólum N (a latin Nitrogenium ). Ez a fejét a csoport a nitrogéncsoport . A köznyelvben, nitrogén a következőt jelenti egyetlen testet N 2 ( dinitrogén ), fő alkotórésze a légkör, szinte képviselő iPhone 4/ 5 e a levegő (78,06% térfogat). A nitrogén az a 34 th alkotó elem a földkéreg fontossági sorrendben.
A ásványok tartalmazó nitrogént elsősorban nitrátok , különösen a kálium-nitrátot KNO 3 (alkotórésze -nitrát ), vagy salétrom , amely egykor, hogy robbanásveszélyes porok, és a nátrium-nitrát NaNO 3 (összetevőjeként nitrát Chile).
A nitrogénnek számos ipari felhasználása van. Különösen széles körben használják műtrágyaként az ipari mezőgazdaságban ( ammóniumvegyületek formájában ), addig a pontig, ahol ma a világon a fő felhasználása, a környezet általános szennyezéséért felelős felhasználás.
Antoine Lavoisier a nitrogén nevet választotta , amely a- (magán) és a görög ζωτ- ("élő") gyökökből áll, és ami tehát " életfosztást " jelent, mert az oxigéntől eltérően nem tartja fenn az állati életet.
Az eredete a szimbólum N a latin neve Nitrogenium amely származik a görög Nitron gennan , ami azt jelenti: „edző -nitrát ” ( nitrát a kálium ). Az angol nitrogén kifejezés megtartotta ezt a gyökeret a nitrogén jelölésére, míg a francia "nitrogén" kifejezést ma már nem használják.
Noha a nitrogén kémiai elemeket tartalmazó vegyületek már az ókorban ismertek voltak (pl. Salétrom, vagyis nátrium- és kálium-nitrát), a dinitrogént Daniel Rutherford abban az 1772- ben nem különítette el , és egymástól függetlenül Carl Wilhelm Scheele és Henry Cavendish .
A dinitrogén-oxid N 2 Oúgy állítjuk elő, Joseph Priestley 1772.
Az ammónia NH 3 1774-ben készítette, szintén J. Priestley.
Az első akceptor - donor vegyület, amely nitrogént tartalmaz, H 3 N.BF 31809-ben készítette Louis Joseph Gay-Lussac .
Az első vegyületek, amelyeknek a nitrogén-halogén kötést, nitrogén- triklorid NCI 3Pierre Louis Dulong készítette, aki szemét és ujjának végét elvesztette, miközben tanulmányozta ennek a nagyon instabil és erőszakosan robbanékony testnek a tulajdonságait.
Nitrogén 16 ismert izotópok tömegszámú -változtatásának 10-25, valamint egy magizomer , 11m N. Kettő közülük stabil és jelen vannak a természetben, a nitrogén 14 ( 14 N), és L ' nitrogén-15 ( 15 N) az első lényegében az összes nitrogént képviseli (99,64%). A nitrogénhez standard atomtömeg 14,0067 u . Valamennyi nitrogén radioizotóp felezési ideje rövid, a nitrogén-13 ( 13 N) felezési ideje a leghosszabb, 9,965 perc, az összes többi felezési ideje kevesebb, mint 7,15 másodperc, és többségük kevesebb, mint 625 ms .
A nitrogén kémiai elem olyan egységekben van jelen, amelyek csak az N kémiai elemet tartalmazzák, és a nitrogénvegyületekben, különböző oxidációs fokon .
Számos olyan kémiai entitás létezik, amely csak a nitrogén kémiai elemét, a dinitrogén molekulát, az atomot és a nitrogén két ionját tartalmazza.
DinitrogénA dinitrogén N 2 a legelterjedtebb entitásforma, amely csak a nitrogén kémiai elemét tartalmazza. A két atomot megkötő hármas kötés az egyik legerősebb kémiai kötés ( szén-monoxid- CO-val). Ezért a dinitrogén kinetikailag inert. Ez a Föld légkörének leggyakoribb összetevője. Ipari szempontból a dinitrogént a környezeti levegő desztillációjával nyerik.
Fő reakcióképessége az ammónia képződése a Haber-folyamattal.
N 2 (g) + 3H 2 (g) → 2NH 3 (g) Az atomA laboratóriumban alacsony nyomáson (0,1 - 2 Hgmm ) áramütés jelenlétében nitrogénből nyerhető . Kialakulását néhány percig halványsárga fény követi. Ez két N atom rekombinációját követő N 2 * deexcitációjából származik, a dinitrogén ezen gerjesztett formája kimutatható CO 2 jelenlétében. Ezután a CO és az atom oxigénje triplett állapotban képződik.
NitrogénionokKét stabil ionok a nitrogén:
A nitrogén számos más kémiai elemmel alkot vegyületeket. Szerves és szervetlen vegyületekben van jelen . Reaktív fajokat képez, amelyeknek szerepük van a sejtjelzésben, az immunitásban, de károsak is lehetnek.
Nitrogén és hidrogénA NH vegyületek egyikének egyik fő vegyülete az ammónia NH 3 . Más vegyületek is tartalmazzák ezt a kötést:
Az ismert nitrogén-oxidok az oxidáció számának növekedésével (átlag):
Mindegyik termodinamikailag instabil az N 2- vá és az O 2 -vá bomlás szempontjából szobahőmérsékleten.
Nitrogén-oxoanionokA vizes közegben stabil nitrogén fő oxoanionjai a nitrát NO 3 - és a nitrit NO 2 ionok- . A nitrátion egy erős sav, salétromsav konjugált bázisa . A nitrition egy gyenge sav, salétromsav konjugált bázisa. Ez utóbbi instabil, és a vízben nitrogén-monoxiddá (amely levegő jelenlétében nitrogén-dioxiddá oxidálódik) és nitrátiongá "disszidálódik" .
Nitrogén és halogénA nitrogén-halogenidek közül a legstabilabb, az NF 3 csak 1928-ban készült el , több mint egy évszázaddal az erősen instabil NCl 3- triklorid után . Az erősen robbanásveszélyes nitrogén-tribromid NBr 3- ot csak 1975-ben izolálták. Az NI 3 trijodidot még soha nem izolálták, de annak adduktuma I 3 N.NH 31812-ben fekete szilárd anyagot állítottak elő, amely ütésektől és hőmérséklettől nagyon instabil. Kombinációk is léteznek, például N 2 F 2 és még sok más.
Nitrogén és fémekSzámos fémazid létezik. Számos szintetikus út lehetséges:
A fém és a nitrogén reakciója forró állapotban
3Ca + N 2 → Ca 3 N 2A fém és az ammónia reakciója magas hőmérsékleten
3 Mg + 2NH 3 → Mg 3 N 2+ 3H 2Az amidok bomlása
3Zn (NH 2 ) 2→ Zn 3 N 2+ 3NH 3Transzferreakciók
Al 2 O 2+ 3C + N 2 → 2AlN + 3CO 2ZrCl 4+ 4H 2 + N 2 → 2ZrN + 8HClNapjainkban a gáznemű vagy dinitrogént általában levegő cseppfolyósításával nyerik , amelynek fő alkotóeleme 78,06 térfogat% és 75,5 tömeg% koncentrációban van. A világ termelése körülbelül 150 millió tonna évente.
Magának a dinitrogéngáznak különösen a következő alkalmazásai vannak:
Nitrogén, ellentétben a halogénezett kémiai inhibitor gázok és CFC-k nem eleve rendelkezik semmilyen káros hatást a környezetre (nincs hatása az üvegházhatás , vagy a ózonrétegre ). Ehhez azonban terjedelmes tartályokra, megfelelő csövekre és konstruktív intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megbirkózzon a védett térfogat 40-50% -ának megfelelő hirtelen tágulással.
A dinitrogéngáz veszélye: a dinitrogén felhasználása zárt, inert légkör létrehozására számos fulladást okozó halálesetet okoz, amikor egy személy anélkül lép be, hogy észrevenné azt inert zárt térben; ellenőrizni kell, hogy az ilyen zárt helyiségekben elegendő mennyiségű oxigén van-e, mielőtt belépne ezekbe, vagy önálló légzőkészülékkel kell felszerelni.
A búvárkodás során a nyomás alatt lélegzett levegőben található nitrogén származik a narkózis jelenségéből. A legérzékenyebb emberek számára PpN2 = 3,2 bar (azaz 30 méter a tenger szintjén a levegőben történő merüléshez) érzékelhető, és gyakrabban a 40-60 méteres zónában. "Mérgezővé" válik a test számára, ha PpN2 = 5,6 bar (azaz 60 m tengerszint feletti levegőben történő merülés esetén). Ez az oka annak, hogy Franciaországban a búvárkodás 60 méterre korlátozódik.
A nitrogén az egyetlen elem, amely meghatározza a dekompressziós megállások időtartamát és mélységét egy légbúvárkodás során.
Paradox módon, és neve ellenére a "nitrogén" kémiai elem (a szénnel , oxigénnel és hidrogénnel együtt ) az élőlények és az ökoszisztémák, valamint az agroszisztémák egyik fő összetevője . Ez a fehérjék összetételének része (kb. 15%). A nitrogén számos vegyi anyagban van jelen, köztük bizonyos úgynevezett „helyettesített karbamid” peszticidekben .
A nitrogént természetes trágyaként használták és használják állati (vagy emberi) karbamidban és guanóban (száraz madár vagy denevér ürülék ), különösen Chilében , Peruban , Indiában , Bolíviában , Spanyolországban , Olaszországban és Oroszországban . A nitert (természetes ásványi nitrát) egykor lőpor előállításához szüretelték .
Ma vegyületeit elsősorban ipari felhasználással, kémiai szintézissel állítják elő számos felhasználási célra, beleértve:
Az étrendi nitrogén fő forrása az aminosavakban található . A légköri nitrogén felhasználására csak a baktériumok képesek. A nitrogénmérleg az egyetlen ismert módszer a nitrogén nem invazív mérésére . A geológiában például kavicsokat besugároznak bizonyos elemek, például nitrogén atomtartalmának számszerűsítésére. Ez etikai okokból emberben nem reprodukálható.
A nitrogénmérleget a nitrogénbevitel és a veszteségek alapján vezetik le.
A gyakorlatban a nitrogén egyensúlyt a karbamid vizelettel történő kiválasztása alapján becsüljük meg, két képlet szerint:
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |