Vanádium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vanádiumból álló töredékek. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | V | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Vanádium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 23. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 5. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 4 -én időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | D blokk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Átmeneti fém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Ar ] 3 d 3 4 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 11, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 50,9415 ± 0,0001 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 135 óra ( 171 óra ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 153 ± 20 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | 5 , 3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 1.63 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | Amfoterikus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 6.74619 eV | 2 e : 14,618 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 e : 29,311 eV | 4 -én : 46,709 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5 e : 65,2817 eV | 6 e : 128,13 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7 e : 150,6 eV | 8 e : 173,4 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
9 e : 205,8 eV | 10 e : 230,5 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
11 e : 255,7 eV | 12 e : 308,1 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
13 th : 336,277 eV | 14 e : 896,0 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
15 e : 976 eV | 16 th : 1,060 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
17 e : 1168 eV | 18 th : 1,260 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
19 th : 1,355 eV | 20 e : 1 486 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
21 e : 1 569,6 eV | 22 nd : 6,851.3 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
23 e : 7 246,12 eV | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 6,0 g · cm -3 ( 18,7 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Kocka középre | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Keménység | 7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | Ezüstfehér | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | 1910 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | 3,407 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 20,9 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 452 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 8,32 × 10 -6 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőznyomás | 3,06 Pa át 1,659.85 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 4560 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 490 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektromos vezetőképesség | 4,89 x 10 6 S · m -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 30,7 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,028,337 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-171-1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszély H228, H315, H319, H335, P210, P241, P302, P305, P338, P351, P352, P405, P501, H228 : Gyúlékony szilárd anyag H315 : Bőrirritáló hatású H319 : Súlyos szemirritációt okoz H335 : Irritálhatja a légzőrendszert P210 : Hőtől / szikrától / nyílt lángtól / forró felületektől tartsa távol. - Tilos a dohányzás. P241 : Használjon robbanásbiztos elektromos / szellőző / világító /… / berendezéseket. P302 : Bőrrel való érintkezés után : P305 : Szembe kerülés után : P338 : Távolítsa el a kontaktlencséket, ha az áldozat viseli őket, és ha könnyen eltávolíthatók. Öblítse tovább. P351 : Óvatosan öblítse le vízzel néhány percig. P352 : Bő szappannal és vízzel mossuk. P405 : Zárva tárolandó . P501 : A tartalmat / edényzetet ártalmatlanítani ... |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Besorolatlan termékEnnek a terméknek az osztályozását még nem erősítette meg a Toxicological Directory Service 1.0% -os nyilvántartása az összetevők nyilvántartási listája szerint. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3285 : VANADIUM COMPOUND, NOS osztály: 6.1 Címke: 6.1 : Mérgező anyagok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másként nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vanádium a kémiai elem a atomszámú 23, szimbólum V.
Ez egy fém ritka kemény és képlékeny találhatók bizonyos ásványi anyagok. Főleg ötvözetekben használják .
A vanádiumnak 26 ismert izotópja van, tömegszáma 40-65, és öt nukleáris izomer . Ezen izotópok közül csak egy stabil, 51 V, és a meglévő vanádium 99,75% -át képviseli, a fennmaradó 0,25% -ot 50 V alkotja , amely egy természetes radioizotóp , amelynek felezési ideje különösen hosszú, 1,5 × 10 17 év (vagy 10 millió). a világegyetem korának a szorosa ). Ezért a vanádium monoizotópos elem , de nem mononukleikus elem . Szabványos atomtömege 50,941 5 (1) u , nagyon közel az 51 V izotópos tömeghez .
A természetben lévő vanádium 2 izotópból áll:
A vanádium fehér, fényes, kemény és képlékeny fém. Jól ellenáll a lúgos vegyületek, valamint a sósav és a kénsav korróziójának . Gyorsan körülbelül 660 ° C-ra oxidálódik . A vanádium jó szerkezeti szilárdsággal rendelkezik, valamint kisméretű keresztmetszettel rendelkezik a hasadási neutronokkal való kölcsönhatáshoz, ami nukleáris alkalmazásokban hasznos. Ez egy fém, amely mind savas, mind lúgos tulajdonságokkal rendelkezik.
A vanádium általános oxidációs állapota +2, +3, +4 és +5. Egy kísérlet álló csökkentésében ammónium-vanadátot által fémes cinket lehetővé teszi, hogy igazolni kalorimetriás négy oxidációs állapotok vanádium.
+1 oxidációs állapot is létezik, de ritkább.
Az előállított vanádium körülbelül 80% -át ferro-vanádiumban és adalékanyagként használják egyes acélokban. Egyéb felhasználások:
A vanádium név a Vanadis- ból származik , a " Dís des Vanir " -ből , amely a skandináv szépség istennője, Freyja másik neve , mert nagyon színes kémiai vegyületeket tartalmaz. Ezt fedezte fel Andrés Manuel del Río , egy spanyol mineralógus, a Mexico City in 1801 . Ezután megkeresztelte "barna ólomnak" (ma vanadinitnak hívják ). Kísérletei során felfedezte, hogy ez a szín króm nyomaiból származik , és átnevezte az elemet panchromiumnak . Később újra átnevezte Erythroniumra , mivel a legtöbb só hevítéskor pirosra vált. Hippolyte-Victor Collet-Descotils francia kémikus ekkor kijelentette, hogy del Rio új eleme csak tisztátalan króm, és Alexander von Humboldt báró , del Rio barátja egyetértett. Del Rio elismerte következtetéseiket.
A 1831 , a svéd nevű Nils Gabriel Sefström , újra felfedezett vanádium új oxidok talált munka közben vasércre. Ugyanebben az évben később Friedrich Wöhler megerősítette del Rio munkáját.
Fémes vanádium izoláltuk Henry Enfield Roscoe a 1867 . Ez a redukált vanádiumot kloridot (V Cl 3 ) a dihidrogén .
A vanádium empirikus felhasználása azonban a kohászatban sokkal régebbi, mivel a középkorig nyúlik vissza. Erre a fémre valóban szükség van nyomok formájában, hogy a kalapált acélon belül megszerezze azokat a híres mintákat, amelyek híressé tették az úgynevezett "damaszkuszi" pengéket . Már 0,003 térfogatszázalékos koncentrációk is elegendőknek bizonyultak a szén-aggregáció folyamatának indukálására lapokká. Ez a lapok szerinti szerkezet teszi lehetővé a kovácsolás során, az anyag megfontolt eltávolításával az olyan okokat, mint a "rózsák" és a "Mahomet pikkelyei". Úgy gondolják, hogy ez a véletlen vanádium-adagolás a vasöntvények megolvasztása során használt növények hamvaiból származik. A felhasznált növények szűkössége vagy az olvasztási módszerek változása nyilvánvalóan több mint két évszázaddal ezelőtt vezetett e készlet leállításához. Az ok ismerete nélkül a kovácsmesterek már nem tudtak pengéjükben damasztáló mintákat kiváltani, ezért gyártásuk önkéntelen titka elveszett. Ezt csak nemrégiben fedezték fel újra, kohászati tanulmányok és kiterjedt kovácsmunkák nyomán.
Kis adagokban a vanádium nyomelem és bizonyos enzimek nélkülözhetetlen alkotóeleme .
Nyomelemként betöltött szerepét patkányokban és csirkékben bizonyították , amelyeknek végtelenül kis mennyiségre van szükségük a növekedés és a szaporodás bizonyos hiányosságainak elkerülése érdekében. A 2000-es évek elején még nem bizonyították az embereknél, de 2017-ben nyomelemként betöltött szerepe az emberek számára is konszenzusnak tűnik. Nemrégiben Panchal és mtsai. hasznosnak találta más elemek koktéljával együtt (nagyon alacsony dózisban) a metabolikus szindróma megelőzésére .
Természetes elemként nem szabadalmazható .
A vanádium nagyon gyengén van jelen az óceán oldatában (1-3 μg / l); például 1,22 μg / L a Szent Lőrinc-öböl fenékvizében és 1,19 μg / L az Atlanti-óceán északi részén, vagy 1,2–1,8 μg / L a Sargasso-tengeren , 1, 53–2,03 μg / L a A Csendes. Ritkán mérték a part menti peremterületen , de néhány tanulmány 0,61 μg.l- 1 és 7,1 μg.l -1 közötti tartományokat talált a Fekete-tenger partvidékén .
A levegőben, vagy vízben, a főként vulkanikus kibocsátás , az erózió a talaj és a kőzetek vagy antropogén forrásokból, például szennyvíz gyár titán-oxid , amelyek sok belőle ( pl.: 317 t / év hozta a Szajna a Szajna-öböl ). A világon a folyók évente 312 000 tonnát vinnének be az óceánba.
A szénhidrogénolaj elégetése által okozott levegőszennyezés egy másik forrás; A olaj nyers Kuwait vagy Szaúd-Arábiában a tartalmaz például 29-60 mg per kg olaj, hozzájárulást 12 000 , hogy a 24 000 t / év , amelynek 10 és 15% éri el a tenger keresztül az eső). A levegőben található összes vanádium több mint fele (53%) antropogén eredetű.
A talaj és a víz szennyezése helyi szinten is nagyrészt antropogén; ez a helyzet a világ bizonyos ipari, bányászati vagy kőolaj-régióiban . A vízben és az ökoszisztémákban található vanádium nagy része szénhidrogénekből származik. Az ásványolajkokszok, amelyek a finomítóban a vanádiumot koncentrálják vízbe engedve ( kimosódás ), ökotoxikológiai szempontból aggasztó mértékben (elérve a környezeti toxicitási küszöböt). Ez a helyzet az olajhomok-bányászati régiókban , különösen az Athabasca régióban (Alberta, Kanada), amelyek jelentős mennyiségű vanádiumot tartalmaznak. Ebben a régióban a közelmúltban (2017) fitoplanktont és zooplanktonot vizsgáltak ; Schiffer és Liber kimutatták, hogy a felszíni vízben található vanádium elérte a fitoplankton, és még inkább a zooplankton (ami érzékenyebb rá) toxicitási küszöbét . Az élőlények e két kategóriája képezi a tápláléklánc alapját a vízi környezetben és az élelmiszer-hálóban .
A 2018 Franciaországban, a „ perinatális komponens ” a nemzeti biomonitoring programot közzé értékelést az impregnálás a terhes nők számára vanádium (és 12 egyéb fémek vagy félfémek valamint néhány szerves szennyező anyagok).
A vizelet adagolási vanádium vették a vizeletben a 990 terhes nők idején való érkezésük a szülési kórházban. Mindannyian az Elf Kohort részesei voltak , egy olyan testületnek, amely csak olyan nőket tartalmaz, akik 2011-ben születtek Franciaországban , Korzika és TOM kivételével . E 990 nő 96% -ában kimutatható mennyiségű vanádium volt a vizeletében; és a vanádium vizelet koncentrációjának átlagos ( geometriai átlaga ) 0,28 μg / l (0,38 μg / g kreatinin) volt. Kevés más tudományos hivatkozás teszi lehetővé az összehasonlításokat, de a szerzők megjegyzik, hogy ezek az arányok alacsonyabbak, mint a lakosság körében Franciaországban már megfigyeltek, de meghaladják a Belgiumban megfigyelteket.
Toxikus és ökotoxikus hatásokat figyeltek meg különféle állat- és növényfajokban, különösen azért, mert a vanádium gátolhat bizonyos enzimatikus reakciókat és megzavarhatja az emlősök endokrin rendszerét. Számos vegyülete toxikus hatással is rendelkezik (nevezetesen laboratóriumi patkányokban vizsgálták és bizonyították).
Emberre gyakorolt akut toxicitása mérsékeltnek tűnik, de nagy dózisok mellett káros és halálos kimenetelű lehet, és aggodalomra ad okot reprotoxikus és genotoxikus mellékhatások.
A vanádiumvegyületeknek való kitettség emberben (mint az állatokban) a vegyülettől , az adagtól, az expozíció útjától és időtartamától függően változó hatást mutat . A vanádium (akutan mérgező) legmérgezőbb formái a vanádium (V) és vegyületei, amelyek mérgezőbbek, mint a vanádium (IV). Ezenkívül a vanádium-oxidok mérgezőbbek is, mint a vanádium-sók. A vanádiumvegyületek rövid, közép- és hosszú távú toxicitása szintén változik, attól függően, hogy milyen mértékben halmozódik fel a fém a kitett test bizonyos szerveiben és szöveteiben (ez az életkor függvényében változik).
Celluláris toxicitás: Evangelou (2002) szerint a sejtekben vanádium által kiváltott események kaszkádjainak többsége a Fenton-típusú reakciók és / vagy különösen a NADPH által generált reaktív oxigénfajokhoz kapcsolódik a V intracelluláris redukciójának idején ( V) - V (IV).
Szisztémás toxicitás: A vanádium endokrin rendellenességet is okoz: in vitro és in vivo bebizonyosodott , hogy utánozza az inzulint , így zavarva a cukrok anyagcseréjét. Ugyancsak reprodukciót károsító és árt az az embrió fejlődése és a gyermek, a vércukorszint-csökkentő és vérnyomáscsökkentő hatását .
A vanádium-sókat az 1990-es években sokat tesztelték abban a reményben (azóta csalódott), hogy ez jó gyógyszer az emberekben a cukorbetegség és bizonyos koszorúér-betegségek ellen . Ezek a tesztek mindazonáltal lehetővé tették a toxikusság és vegyületei (emberekre és laboratóriumi állatokra) többet megismerését. Az ezzel összefüggésben leírt közvetlen vagy másodlagos toxikus hatások különösen a következők voltak:
Tanulmányok laboratóriumi állatok mutattak egyéb toxikus hatásokat. Az akut vagy hosszú expozíció gyengülést vált ki étvágy- és súlyvesztéssel, kiszáradással. Ezután orr- és / vagy tüdővérzéseket észlelnek, a nyirokszövetek nekrózisa és a vese tubuláris nekrózisa halálhoz vezet (a tünetek a vanádium-vegyületek szubkután vagy intraperitoneális beadásából következnek laboratóriumi állatoknak).
Mint más mérgező fémeknél, a kelátképzők is csökkenthetik a vanádium és sói toxicitását (többé-kevésbé az érintett kémiai fajtától függően), de a kelátképzők és a kelátképződés mellékhatásai .
Egy 2016-os tanulmány kimutatta, hogy a Sesamum indicum növényi kivonatai védő hatást mutatnak bizonyos hatásokkal szemben.
A fitotoxicitás kimutatták in vitro a néhány mg / l édesvízi algák termesztett laboratóriumi és zooplankton (Ki mutatja magát sérülékenyebb, mint fitoplankton). A mikrokörfélék pusztulása nyilvánvaló szubletális toxicitás nélkül következik be, ami egy bizonyos küszöbérték fölött hirtelen bekövetkező ion-egyensúlyhiány okozta halál mellett szól.
Állatokon a vizsgálatok a laboratóriumi patkányok és egerek különböző vanádiumvegyületeknek való kitettségének hatására összpontosítottak . Például a kagyló 9 napos halálos dózisát 65 mg / literre becsülték, azonban más tengeri élőlények támogatják a vanádiumot és koncentrálják (a Tunicata (Urochordés) vanádium belső koncentrációja akár egymilliószor nagyobb, mint a víz, ahol élnek), de gyakran azáltal, hogy „ inert ” (csak egy kis része asszimilálódik, a többi rögzül vagy metabolizálódik és kiválasztódik). Például Svédországban 23 szarvasmarha (98 állományú állományban) halt meg 10 nap alatt akut mérgezésben a kohászati salak alkalmazásából származó vanádiummal szennyezett fű elfogyasztása következtében .
A szabad vanádium alig található a természetben, de kötött formában legalább 65 ásványban megtalálható, például patronitban (V S 4 ), vanadinitben ( Pb 5 (V O 4 ) 3 Cl ) és karnotitben ( K 2 ( U O 2 ) 2 (VO 4 ) 2 .3 H 2 O ); néha tanzanitban is . A vanádium jelen van a bauxitban , valamint olyan széntartalmú kőzetekben is, mint a kőolaj , a szén és a bitumen . 2011-ben, a natív vanádium fedezték között szublimál a fumaroles a Colima vulkán , a mexikói .
A vanádium spektrumát a nap és a többi csillag fényében is kimutatták .
A vanádium fő forrása a titanomagnetit tartalék . A vanádiumot karnotitből is kivonják. A vanádiumércet ritkán bányásszák önmagában lerakódásban, általában más anyag extrakciójának melléktermékeként mutatják be magukat.
Az extrakció után a titanomagnetitet magas hőmérsékleten szénnel redukálják, így a legtöbb titánt tartalmazó salak és nyersvas, amely a vas és a vanádium nagy részét tartalmazza . Ezután az oxigénből az olvadt nyersvasat fújják, amely egy 12–24% vanádium-pentoxidot (V 2 O 5) tartalmazó más típusú salakból származik.).
Az extrakció után a karnotitet forró kénsavval és oxidálószerrel, például nátrium-kloráttal 24 órán át kezeljük . Szűrés után a vanádiumot és uránt tartalmazó csurgalékvizet érintkezésbe hozzuk egy amint, izodekanolt és kerozint tartalmazó oldószerrel, amely eltávolítja az uránt a csurgalékvízből. A vanádiumot ezután a csurgalékvízből megfelelő oldószerrel extraháljuk, nátrium-karbonát- oldatnak tesszük ki, és ammónium-vanadát formájában ammónium-szulfáttal reagáltatva kicsapjuk . A vanadátot szűréssel összegyűjtjük, majd szárítjuk és vanádium-pentoxiddá termolizáljuk .
A vanádium-pentoxidot kalciummal vagy alumíniummal reagáltatva redukálhatjuk vanádium előállítására, vagy felhasználhatjuk vasúti vanádium előállítására (ahol alumíniummal redukáljuk vanádiumra, majd olvadt vasban oldjuk fel).
2014-ben Franciaország a vanádium nettó importőre volt a francia szokások szerint. Az átlagos tonnánkénti importár 24 000 euró volt.
Az Algériában , ez jelen 350.000 tonna / km 2 , azaz a 570.000 km 2 a hasznos Szahara letét 200 milliárd tonna.
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |