Klór | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Folyékony klór ampullában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Cl | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Klór | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 17. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 17. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 3 e periódus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk o | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Halogén | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Ne ] 3 s 2 3 p 5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 35,453 ± 0,002 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 100 pm ( 79 pm ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 102 ± 16 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Van der Waals sugara | 180 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | 0, ± 1, +3, +5, +7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 3.16 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | Erős sav | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 12,96763 eV | 2 e : 23,8136 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 e : 39,61 eV | 4 e : 53,4652 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5 e : 67,8 eV | 6 e : 97,03 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7 e : 1958, 114 eV | 8 e : 348,28 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
9 e : 400,06 eV | 10 e : 455,63 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
11 e : 529,28 eV | 12 e : 591,99 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
13 e : 656,71 eV | 14 e : 749,76 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
15 e : 809,40 eV | 16 e : 3 658,521 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
17 e : 3 946,2960 eV | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | Gáz ( nem mágneses ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Allotropic a normatív állami | Klór Cl 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat |
3,214 g · l -1 , 1,56 g · cm -3 ( -33,6 ° C ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Ortorombos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | Sárgászöld | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | -101,5 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | -34,04 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 3,203 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 10,2 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus hőmérséklet | Olvadáspont: 143,8 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 22,062 × 10-3 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőznyomás | > Patm. át 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 206 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 480 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 8.9 × 10 -3 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Klór Cl 2 :
Veszély H270, H280, H315, H319, H330, H335, H400, EUH071, P220, P244, P260, P273, P280, P315, P302 + P352, P304 + P340, P305 + P351 + P338, P332 + P313, P370 P403, P405, H270 : Tûzet okozhat vagy fokozhat ; oxidálószer H280 : nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hőmérsékleten felrobbanhat H315 : Izgatja a bőrt H319 : Súlyos szemirritációt okoz H330 : Belélegezve halálos H335 : irritálhatja a légzőrendszert H400 : Nagyon mérgező a vízi szervezetekre EUH071 : Maró hatású légúti P220 : Keep / távol tárolandó ruházat / ... / éghető anyagok P244 : Győződjön meg arról, hogy a redukciós szelepeken nincs zsír vagy olaj. P260 : Por / füst / gáz / köd / gőzök / permet belélegzése tilos. P273 : Kerülje a környezetbe jutást . P280 : Viseljen védőkesztyűt / védőruházatot / szemvédőt / arcvédőt. P315 : Azonnal forduljon orvoshoz. P302 + P352 : Bőrrel való érintkezés esetén: bő szappannal és vízzel mossuk. P304 + P340 : Belélegzés esetén: vigye az áldozatot friss levegőre, és pihenjen olyan helyzetben, ahol könnyen lélegezhet. P305 + P351 + P338 : Ha a szembe jut: Óvatosan öblítse le vízzel néhány percig. Távolítsa el a kontaktlencséket, ha az áldozat viseli őket, és könnyen eltávolíthatók. Öblítse tovább. P332 + P313 : Ha bőrirritáció lép fel: Orvoshoz kell fordulni. P370 + P376 : Tűz esetén: Állítsa le a szivárgást, ha ez kockázat nélkül kivitelezhető. P403 : Jól szellőző helyen tárolandó. P405 : Zárva tárolandó . |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
0 4 0 ÖKÖR | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Klór Cl 2 :
265 : mérgező és oxidáló gáz (elősegíti a tüzet) ENSZ-szám : 1017 : KLOR- osztály: 2.3 Címkék: 2.3 : Mérgező gázok (megfelel a nagybetűvel T, T, TF, TC, TO, TFC és TOC). 5.1 : Oxidáló anyagok 8 : Maró anyagok Csomagolás: - |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másképp nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A klórt a kémiai elem a atomszámú 17, cl jel. Ez a leggyakoribb halogén .
A klór bőséges természetű, legfontosabb származéka az étkezési só vagy a nátrium-klorid (NaCl). Ez utóbbi sokféle életformához szükséges.
A klór, az állam egyszerű test , formájában van a molekula klór Cl 2 , amely egy zöldessárga gáz 2,5-szer nagyobb sűrűségű, mint a levegő , a szabványos nyomás és hőmérséklet . Ennek a gáznak nagyon kellemetlen fullasztó szaga van, és rendkívül mérgező .
A ion hipoklorit a fehérítőt tartalmazó klóratom, gyakran említett víz fehérítő azt „klórozott”. Ez azonban helytelen elnevezés, a klór, a klórgáz és a hipoklorit ion közötti összetévesztés gyakori forrása. Klór neve alatt a klór valóban szerepel például veszélyes anyagok szállítására.
Bizonyos vírusok ( például norovírus ), bizonyos baktériumok vagy biofilmek bizonyos ellenállást fejthetnek ki a klórral szemben . Ez a jelenség epidemiológiai és öko- epidemiológiai szempontból érdekes .
Az első kémikus, amely klórt izolált , 1774-ben a svéd Carl Wilhelm Scheele nevéhez fűződik. Dephlogizált muriatinsavnak adta a nevét , mert azt gondolta, hogy ez egy összetett gáz.
A flogiston elhagyásával néhány évig úgy gondolták, hogy ez a gáz oxigént tartalmaz, és csak 1809-ben bizonyította Humphry Davy brit kémikus, hogy ez nem így van, felismerte, hogy egyszerű testről van szó, és megadta a jelenét klór neve.
A név klór származik a görög Chloros ami azt jelenti: „halványzöld”, utalva a színe a tiszta kémiai elem.
A klórnak 24 ismert izotópja van, tömegszáma 28 és 51 között változik, valamint két izomer , 34 m Cl és 38 m Cl. Csak két izotóp stabil, 35 Cl és 37 Cl, és a természetben előforduló klór szinte mindegyikét képviseli. (75,77, illetve 24,23%), a fennmaradó rész pedig a 36-os klór , nyomokban jelen lévő kozmogén radioizotóp . A klór standard atomi tömege 35,453 (2) u .
A tiszta kémiai elem diatomiás sárgászöld Cl 2 gáz formájában van, a fent említett klór , normál hőmérsékleti és nyomási körülmények között . A kloridot kloridokból oxidációval és főleg elektrolízissel állítják elő . Fémekkel kloridoknak nevezett sókat képez.
A klór könnyen cseppfolyósodik, -34 ° C- on, légköri nyomáson forral . Folyadékot nyomás alatt (kb. 7 bar ), környezeti hőmérsékleten szállítják (vagy tárolják) : 6,95 bar alatt, 21 ° C-on .
A fluor- , a bróm- és a jódatomot , klóratomot tartozik a család a halogénatom , a csoport 17 a periódusos - csoport elemek nagyon elektronegatív , így nagyon reaktív. Szinte az összes elemmel könnyen kombinálható. Valóban, a kötés a két atom viszonylag gyenge (csak 242,580 ± 0,004 kJ / mól ), ami Cl 2 erősen reaktív molekula.
Azokat a vegyületeket, oxigénnel , nitrogénnel , xenon és kripton ismertek. Nem ezen elemek közötti közvetlen reakció révén jönnek létre, hanem egy külső ágensnek, katalizátornak vagy ionizációnak kell elindulnia . Bár nagyon reaktív, a klór nem annyira reaktív, mint a fluor . A tiszta klórgáz azonban (mint az oxigén) oxidálószer, és támogathatja szerves vegyületek, például szénhidrogének égését , bár az üzemanyagban lévő szén hajlamos csak hiányosan égni, nagy része korom alatt marad . Ez megmutatja a klór rendkívüli (relatív) affinitását a hidrogénhez (mint minden halogénhez), hidrogén-kloridot képezve , amely jobban kötődik a vízhez (hidrogén-oxid).
A 10 ° C-on és normál légköri nyomáson, 1 liter a vízben oldott 3,10 liter klórt és 1,77 L át 30 ° C-on .
Oldatban, klórt általában megtalálható, mint a klorid ion Cl - . Ez az ion a tengervízben oldott fő ion : a tengervíz tömegének körülbelül 1,9% -a kloridionoké.
A klór fontos vegyszer a víztisztításban , fertőtlenítőszerekben , fehérítőkben és mustárgázban .
Mérgező hatása miatt a klór az első gázok egyike volt, amelyet az első világháború alatt harci gázként használtak. Az első gázálarcok, amelyeket azért találtak ki, hogy megvédjék magukat tőle, valójában nátrium-tioszulfátba áztatott borogatások vagy ruhadarabok voltak .
A klórt azóta széles körben használják számos közös tárgy és termék előállítására:
A szerves kémia klórt használ oxidálószerként és a hidrogén szubsztitúciójaként , mivel ez a szubsztitúció gyakran előnyös tulajdonságokat ad a szerves vegyületeknek , például a neoprénnek ( olajnak ellenálló szintetikus kaucsuk ).
A klorátok , kloroform , szén-tetraklorid előállítása és a bróm kivonása mellett más munkák is vannak .
A geomorfológiában és a paleoseizmológiában a kozmikus sugarak által létrehozott 36 Cl izotópot használják a felület datálásához vagy az eróziós sebesség meghatározásához .
A klór szó a görög khlôros- ból származik, jelentése "halványzöld".
A klór-ben fedezték fel 1774 által kémikus Carl Wilhelm Scheele öntve néhány csepp sósavat a mangán-dioxidot. Scheele tévesen azt gondolja, hogy oxigént tartalmaz . Ez volt 1810 , hogy Humphrey Davy adta a nevét klórt , ragaszkodva ahhoz, hogy ez valójában egy nagyon sajátos kémiai elem.
A XIX . Századtól kezdve a klórt, különösen fehérítő formájában, fertőtlenítőszerként és ivóvíz kezelésére használják. A textiliparban szövetek fehérítésére is használják.
A második világháború végétől a klórt főleg a víz fertőtlenítésére használták fitneszközpontokban, valamint nyilvános és magánmedencékben. A klórt néha más algecid termékekkel kombinálják, hogy semlegesítsék az algák fejlődését a hideg és meleg fürdővizekben.
A 2010 , klór beavatkozik formájában 5-klorouracil helyett timin a genetikai kód egy baktérium és képező AXN (lásd xenobiology ).
A természetben, csak találni klórt kombinálható más elemekkel, különösen a nátrium , a formájában só (nátrium-klorid: NaCl) , hanem karnallit és Szilvin .
A klór-alkáli a fő klór-előállítási módszer. Ez vizes nátrium-klorid- oldatból megy végbe : az anódnál klór szabadul fel, a vizet pedig a katódon hidrogénre (amely felszabadul) és hidroxid- ionokra bontják, fokozatosan nátrium-oldatot képezve.
Az olvadt só közvetlenül elektrolizálható is.
A laboratóriumban klórt sósav és mangán-dioxid oldat keverékének melegítésével nyerhetünk .
A vér klórszintjét klórémának nevezzük . A felnőtt böjt átlagos tömegének vérében 98 és 107 mEq / L között kell lennie .
Tanulmányok kimutatták, hogy az uszodák klórozása befolyásolja az asztma és az allergiás nátha kockázatát , akár a klór, akár a felhasználása során keletkező másodlagos termékek vagy melléktermékek miatt, ami krónikus expozíció esetén is befolyásolhatja az uszodákban ( trihalometánok vagy mások) dolgozó személyzet, amely mérgező vagy genotoxikus lehet.
A klór irritálja a légzőrendszert , különösen gyermekeknél és időseknél. A klórnak való kitettség fokozott asztma vagy Brooks-szindróma kialakulásához vezethet . Ezt az asztmát hajlamosíthatja a fedett uszodák levegőjének krónikus expozíciója, amely a Clara- sejtek (a tüdőben elhelyezkedő védősejtek) megsemmisülésével jár .
Gáznemű állapotában irritálja a nyálkahártyát, folyékony állapotában pedig megégeti a bőrt. A szagának megkülönböztetéséhez csak 3,5 ppm szükséges, de ez a gáz 1000 ppm- től halálos , körülbelül egy percen keresztül. Expozíció ezt gáz ezért nem haladhatja meg a 0,5 ppm ( súlyozott átlagos kitettség értéke több, mint 8 óra, 40 óra hetente).
Az ipari telephelyeken a klór kimutatása elengedhetetlen az emberek biztonsága érdekében, ezért detektorokat helyeznek el. A Nemzeti Kutatási és Biztonsági Intézet (INERIS) az EXERA felkérésére független vizsgálatot végzett öt klórdetektoron .
Az ivóvíz vagy az uszodák fertőtlenítésére való felhasználása veszélyes melléktermékeket eredményez, amelyek közül néhány gáznemű, például klóramin , különösen izzadsággal és vizelettel érintkezve. Némelyek mérgezőek, mások születési rendellenességeket okozhatnak , mások genotoxikusak , végül vannak ismert rákkeltők .
Az ivóvízben lévő klór egyéb mellékhatásai nagyon oxidáló tulajdonságaihoz kapcsolódnának, a bőrirritáció és a szájszárazság érzetének következményeivel, amelyek időnként a hidratálás hiányához vezetnek. A legtöbb aktív szén alapú szűrő könnyen eltávolítja a klórt adszorpcióval , azzal a kockázattal azonban, hogy szobahőmérsékleten mikrobák szaporodását okozza a tartályban .
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |