Kadmium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tiszta kadmium kristály és kocka | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | CD | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Kadmium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 48 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 12. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 5 -én időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | D blokk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | rossz fém vagy átmenetifém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Kr ] 4 d 10 5 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 18, 18, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 112,414 ± 0,004 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 155 óra ( 161 óra ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 144 ± 21 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Van der Waals sugara | 158 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 1.69 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | gyenge alap | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 8.99382 eV | 2 e : 16,90831 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 e : 37,48 eV | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 8,69 g · cm -3 ( 20 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Kompakt hatszögletű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Keménység | 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | fémes ezüstszürke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | 321,07 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | 767 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 6,192 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 99,87 kJ · mol -1 ( 1 atm , 767 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 13,00 × 10 -3 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőznyomás | 14,8 Pa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 2310 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 233 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektromos vezetőképesség | 13,8 x 10 6 S · m -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 96,8 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldékonyság | talaj. a HCl | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,028,320 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-152-8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Porított állapot :
Veszély H250, H330, H341, H350, H361fd, H372, H410, P210, P260, P273, P281, P391, P308 + P313, P405, P501, H250 : Levegővel érintkezve spontán meggyullad H330 : Belélegezve halálos H341 : Feltehetően genetikai hibákat okoz (jelölje meg az expozíciós utat, ha meggyőzően bebizonyosodott, hogy más expozíciós út nem vezet azonos veszélyhez) H350 : Rákot okozhat (adja meg a expozíció, ha meggyőzően bebizonyosodik, hogy más expozíciós út nem okozza a veszélyt) H361fd : Feltehetően károsítja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket. H372 : A szervek súlyos károsodásának bizonyított kockázata (jelölje meg az összes érintett szervet, ha ismert) ismételt vagy tartós expozíciót követően (jelölje meg az expozíciós utat, ha meggyőzően bebizonyosodott, hogy más expozíciós utak nem vezetnek ugyanahhoz a veszélyhez) H410 : Nagyon mérgező a következőkre: vízi élővilág hosszan tartó hatásokkal P210 : Hőtől / szikrától / nyílt lángtól / forró felületektől tartsa távol. - Tilos a dohányzás. P260 : Por / füst / gáz / köd / gőzök / permet belélegzése tilos. P273 : Kerülje a környezetbe jutást . P281 : Használja a szükséges egyéni védőfelszerelést. P391 : A kiömlött terméket gyűjtsük össze. P308 + P313 : Bizonyított vagy feltételezett expozíció esetén orvoshoz kell fordulni. P405 : Zárva tárolandó . P501 : A tartalmat / edényzetet ártalmatlanítani ... |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
D1A, D2A, D1A : Nagyon mérgező, súlyos azonnali hatást okozó anyag Veszélyes áruk szállítása: 6.1 osztály I. csoport D2A : Nagyon mérgező anyag, egyéb mérgező hatásokkal . krónikus toxicitás: nephrotoxicitás; állatok postnatalis fejlődésének károsodása 0,1% -os közzététel az összetevők közzétételi listája szerint |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másképp nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kadmium a kémiai elem a atomszámú 48, a szimbólum Cd. A egyszerű test kadmium egy fém .
Egy ötvözet kadmiumot tartalmazó, vagy egy objektum borított vékony réteg kadmium (fém) azt mondják, hogy a kadmium .
A kadmium a 12. csoport és az 5. periódus eleme . Szigorúan véve ez egy gyenge metal , amely nem felel meg az IUPAC átmeneti elemek definíciójának ; a gyakorlatban azonban nagyon gyakran asszimilálják az átmenetifémekre a tankönyvekben és sok más műben. Ez része a „ cink-csoport ”, vagy csoport II B, amely magában foglalja, növelésével atomszámú, 30 Zn, 48 Cd és 80 Hg, az jellemez két elektron a subshell s túl egy al. -Teljes d réteget . Az elektron konfiguráció kadmium van [Kr] 4d 10 5s 2 . A cink és a kadmium meglehetősen hasonló elektropozitív fémek.
Az elemet úttörőként fedezte fel Magnus Martin af Pontin (de) vagy Magnus Martin Pontin (de) svéd vegyész az elektrokémia első tanulmányainak köszönhetően. De az elemet a klasszikus ásványi kémia keretein belül fedezték fel újra: németül "das Cadmium" -nak vagy "das Kadmium" -nak nevezik 1817-ben véglegesen a goettingeni egyetem analitikai kémia professzora, Friedrich Stromeyer, aki elkészíti az egyszerű testet, puha és fehér fém, először ZnCO 3 cink-karbonátbóltisztátalan, sárgás foltokkal borított. A kadmium elem kémiájáról szóló munkát már 1818-ban három német vegyész, Carl Hermann gyógyszerész-vegyész és iparos cink-oxidokból, Carl Karsten (de) és Paul Meissner vagy Paul Traugott Meißner (de) munkája erősítette meg. hogy önállóan megerősítse az első tudományos hipotézist.
A kadmium szó a középkori latin kadmiából vagy a görög-latin kadmeia -ból származik , amely a cink-karbonát régi neve, a smithsonit végleges neve előtt , amelyet 1832-ben François Sulpice Beudant tulajdonított . Az ókori Théba város körüli bányászok már kitermelték ezt az ércet különféle "réz" és "bronz" készítéséhez. Emlékezzünk vissza, hogy a thébai város Boeotia-ben alakult a legenda szerint a külföldi harcos Cadmos vagy Cadmus, akinek a fellegvár és a királyság így viselik a nevét Kadmeia , francia Cadmée .
Ezért ez a név gyökere alapján kapcsolódik a " kalamin " elnevezésű keverék nevéhez , de a meghatározott ásványi anyagú kalaminhoz is . Az Európában megjelölt görög-latin cadmia kifejezés mind az oxidált cinkérceket, mind az erudit módon leírt kalamint, mind a technikai hagyományban a cadmia fornacumot vagy kadmiumot, ezek a falakon képződött por- és fémoxid-lerakódások kohászati kemencék. Például a XX . Század 1920 után megjelent Larousse-szótárában a kadmia először a nagyolvasztó kemence tetejének falához kapcsolódó maradványokra utal, és egy másik név, amelyet a határozószó minősített, korábban egyezik a skálával. meghatározott ásványi anyag és / vagy érckőzet, vagyis a testhez viszonyítva „kadmium-karbonát”, amelyet tiszta állapotban smithsonitnak neveznek. A "kadmiás" melléknév megemlíti, mi köze van a kadmiumhoz (elem vagy egyszerű test), vagy minősíti, hogy mi tartalmaz kadmiumot.
Az az általános értelmezés, miszerint a kadmium a „kadmium” szóból származik, amelyet néha maradványlerakódásként értenek, azon a tényen alapul, hogy az ipar által Felső-Sziléziában már 1852-ben gyártott kadmiumfém a cinkpor és a kadmium redukciójából származott. más szavakkal, a cinkkemencék vízszintes tégelyeinek szerepét játszó retorták meghosszabbításában összegyűjtött kadmiumok, a kadmiumfémet végül egy desztillációval nyerik, garantálva a lehető legkevesebb szennyeződést. Ez a folyamat az egész világon elterjedt, egészen 1920 körüli eltűnéséig.
A kadmium mérgező elem (különösen felelős az Itai-itai betegségért ) és ökotoxikus , a környezeti egészségi állapot szempontjából a legproblémásabb a nyomelemek és a nehézfémek között . A geostatisztikai elemzések kimutatták, hogy a világ bizonyos régióiban, így Franciaországban, bizonyos talajokban (tengeri üledékekben) természetesen magas a kadmiumtartalom (a növények vagy állatok, valamint a víz szennyeződésének kockázatával). Bizonyos műtrágyák (foszfátok) jelentik a talajszennyezés leggyakoribb forrását, Európában is.
A kadmium 38 ismert izotóppal rendelkezik , tömegszáma 95 és 132 között változik, és 12 nukleáris izomer . Ezen izotópok közül hat stabil , 106 Cd, 108 Cd, 110 Cd, 111 Cd, 112 Cd és 114 Cd, és két ősradionukliddal , 113 Cd és 116 Cd alkotják az összes természetes kadmiumot. A leggyakoribb a 114 Cd (a természetes kadmium 28,73% -a) és a legkevesebb 108 Cd (0,89%). A 106 Cd, a 108 Cd és a 114 Cd gyanú szerint radioaktív, felezési ideje a világegyetem korának tízmilliószorosa vagy annál nagyobb, de bomlásuk eddig nem sikerült. A kadmium standard atomtömege 112,411 (8) u .
A kadmium viszonylag ritka elem. A klarké 0,15 g / t .
A kadmium nagyon ritkán létezik natív állapotában. A natív kadmium fedezte fel az orosz geológusok a csapdákat a Kelet-Szibéria, 1979-ben.
A kadmium az ércekben gyakran cinkkel, rézzel és ólommal társul.
Inkább ritka ércek, mivel gyakran keverednek blende, greenockite CdS β-valpotenciálisan tartalmazó 77,8% -os vagy otavit vagy természetes kadmium-karbonát, maradnak a gyakorlatban kihasználatlan vagy kevéssé kiaknázható, mert kadmium is jelen van szinte minden cink ércek (kadmiumtartalmára változik 0,01% 0, 05%. A kadmium fém kapunk iparilag mint melléktermék - cink kohászati termék szulfidércek pörkölőgázával kevert porból, például ZnS keverékekből, de néha réz és ólom is. A cink elektrolitikus előállításával kapott lúgból is kinyerik.
Előállítása a cink termelésétől függ, változó arányban 1,8-6 kg kadmium / tonna előállított Zn ( átlagosan 3 kg / t cink).
A kadmium is jelen ólom és a réz ércek , valamint természetes foszfátok (34 ppm a jordániai foszfátok , 380 ppm a tunéziai foszfátok ).
Az egyetlen kadmiumtest fényes ezüstfehér fém, kissé kékes, gyengéd és puha, nagyon képlékeny és hajlékony, ónfehér fényű. Puhább, mint a cink és az ón . Kompakt hatszögletű rácsa deformációval deformálódik, ami megmagyarázza a kristály tulajdonságainak anizotropiáját. A kadmiumfém könnyen meghajlik, hajlításkor felcsikorog. Zsírozza a mészeket. A papírra dörzsölve szürke nyomot hagy.
A kadmium elektromos ellenállása négyszer nagyobb, mint a rézé.
Levegő hatására elveszíti fényét. Idővel beszennyeződik a levegővel érintkezve. Nedves levegőben alig változik. Oldhatatlan vízben és bázisokban. A tiszta víznek még forralás közben sincs hatása.
A kadmium ezüstfehér fém, amelynek fizikai tulajdonságai hasonlóak a cinkéhez. Atomi moláris tömege 112,4 g / mol . Fajlagos tömege 8650 kg / m 3 . Lineáris tágulási együtthatója 30,6x10 -6 nagyságrendű . A munka megkeményedésével látszólagos sűrűsége 8,6-ról 8,69-re mehet, Mohs-keménysége pedig 2-nél stabilizálódik.
Ez képlékeny (képesség, hogy stretch), képlékeny (képesség alakúak), és ellenáll a légköri korróziónak, így egy védőbevonatot a vastartalmú fémeket. Ezért használják galvanoplastic bevonatok, például a kadmium bevonata a acélok védelemre tengervízben környezetben. Így egy elektro-galvanizálás fém, a védőbevonat az acél, hogy képes legyen a betét. Elektrolízis.
Az egyszerű kadmium fém test illékonyabb, mint a cink. Ez olvad 320,9 ° C , és forráspontja kb 767 ° C-on egy egy atmoszféra nyomáson. Amikor a kadmium forr, sárga, narancssárga vagy narancssárga gőzöket áraszt, mérgező és fojtogató egyaránt. Pára-sűrűsége 3,94 körül lenne Henri Sainte-Claire Deville-től , gőznyomása 400 ° C óta fontos . Lassan lehűlve ez az anyag gőz állapotban szabályos oktaéderekké kristályosodik.
Egy kadmium gőzlámpa (vákuumban bezárt Cd) erősen világít, de kék-zöld alapszíne egyensúlyban van.
A kadmium kémiai tulajdonságai hasonlóak a cinkéihez .
A kadmium kalkofil. Közvetlenül reagál az egyszerű kéntesttel. A klasszikus teszt a sárga kadmium- szulfid kicsapása hidrogén-szulfid gázzal vagy különféle egyéb alkáli szulfidokkal.
Cd szilárd fém + H 2 S szulfid higrogén gáz → H 2 gáz + CdS sárga szilárd porSzobahőmérsékleten nagyon kevéssé oxidálódik, és melegítve narancssárga lánggal ég a levegőben, mérgező barna füstöt képezve, amely vízmentes sárga barna oxidnak tűnik CdOoldhatatlan nátrium-hidroxid feleslegben. A reakció exoterm:
2 Cd szilárd fém + O 2oxigén gáz a levegőben → 2 CdO szilárd sárgásbarna a = -513 kJ / molA kadmiumgőz vörösre bontja a vizet, hidrogéngázt bocsát ki és elhagyja a CdO-t.
Gőz cd + H 2 Opárologtatott → H 2 gáz + CdO por szilárd sárga barnaA kadmium koncentrált és néha híg erős savakban oldódik. Erős savakkal reagálva könnyen oldódik erős és híg salétromsavban , tömény sósavban és kénsavban rosszul oldódik, hacsak nem forró. A kadmiumfém feloldódik hidrogén képződésével az előzőekben ismertetett savakban, de az ecetsavban , egy gyenge savban is.
A kapott kadmiumsók színtelenek, néha különféle hidratáltsággal vízben oldódnak. Egy cinklemezre helyezve bármely só a következő redox pár aktiválódását váltja ki , ami megmagyarázza a kadmiumfém kristályos lerakódását.
Zn 0 + Cd 2+ → Zn 2+ + Cd 0 fém Δε 0 ≈ 0,36 V feszültséggelOldható ammónium-nitrát és kénsav vizes oldataiban , hidrogéngáz képződése nélkül. Ez utóbbi esetben az oldás oldható kadmium-szulfit és kicsapódó kadmium-szulfid keverékét eredményezi.
A kadmium közvetlenül reagál egyszerű halogénekkel, szelénnel, foszforral stb.
A kadmium kohászata integrálva van a cink , ólom vagy ritkábban réz. A kadmium egy részét minden esetben a pörkölésből származó gáz szűrésével nyerik ki.
Itt van két helyreállítási eset, a pirometallurgia és a cink- hidrometallurgia :
PirometallurgiaA kadmium a cink finomítása során nyerhető ki. A kapott "szivacs kadmiumot" hőfúzióval (kb. 450 ° C ) finomítják nátrium-hidroxid jelenlétében, hogy eltávolítsák a cinket és az ólmot cinkát és plumbát formájában, majd 770 ° C-on desztillálják .
HidrometallurgiaA kadmium oldatban van (0,2–0,3 g Cd / L) az elektrolízis fürdőben. A Zn 2+ kimerülése után cink alkalmazásával nyerik ki . Kék iszapot kapunk, amely legalább körülbelül 6% kadmiumot és 15% rézt tartalmaz.
A másik újrafelhasználható por 7-10% -ig dúsul.
Az iszapot és / vagy port megtámadják kénsavközegben. Cd 2+ ionok formájában CdSO 4 aqcinkporral karburálva ismét fémgé redukálódnak. A fém kadmium karburizálódik vagy kicsapódik.
A kadmium 400 ° C-on desztillálással vagy párologtatással szétválasztja a cementet vagy a cementálási fázist, amely szulfátokat és különféle szennyeződéseket (Zn, As, Sb, Cu, Ni) tartalmaz .
Elektrokémiai eljárás 99,97% kadmium előállításáhozA finomítás kénsavval végzett tisztítással vagy tisztított termékekkel történő kilúgozással történik, amely az elektrolitikus eljárásból származik, cink előállításához. Az oldatot semlegesítjük, az esszenciális szennyeződéseket, például Pb, Cu vagy As kicsapjuk.
Az elektrolízist kis egységekben hajtják végre, nevezetesen műanyag tartályokban, forgó ólomanódokkal és alumínium katódokkal. A fürdő feszültsége 3,5 V nagyságrendű , 200 A / m 2 áramsűrűséggel . A kadmium elektrolit-lerakódásait eltávolítják és megolvasztják.
A kadmiumot rudak, lemezek, rudak, golyók vagy granulátumok formájában forgalmazzák.
Sok ötvözet van, különösen Zn, Cu, Ag, Pb, Bi, Sn. Az ólommal, ónnal, ezüsttel készült ötvözetek nagyon alakíthatók és alakíthatók, míg a kadmium ötvözetei arannyal , rézzel , platinával és más platinoidokkal törékenyek.
A kadmium jelenléte súrlódásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, és gyakran hozzájárul az olvadáspont csökkenéséhez. Ez a fém súrlódó ötvözetekben, nyomdai ötvözetekben, hegesztési és keményforrasztási ötvözetekben van jelen, Wood ötvözetében, korábban Cd 2 Pb 2 Sn 4 típusú ötvözetben, kiváló formázásra stb.
CdZn ötvözetek alumíniumhegesztéshez használták.
Egy tipikus forrasztó ötvözet olvadáspontja 615 ° C- Ag 30 Cu 45 Zn 30 Cd 5. Ag 30 Cu 26 Zn 21 Cd 18 ötvözetlényegesen kevesebb réz és kadmium van bevonva, akár 607 ° C olvadáspont-sorrendben is .
AuCd arany kadmiumötvözetaz egyik legkorábbi ismert alakmemória-ötvözet . Ne feledje, hogy az alacsony kadmiumfogyasztás különleges fényt kölcsönöz az aranynak.
HgCd amalgáma Weston-sejt vagy sejt katódanyaga, érintkezésben egy CdSO 4- oldattal mint elektrolit.
A kadmium kémiája hasonló a cinkéhez és kisebb mértékben az ólomhoz. A fő oxidációs szám a II. Az egyértékű kadmium továbbra is meglehetősen ritka, de a kadmium-hidrid (I), a kadmium-tetraklór-aluminát (I) (en) nem bizalmas.
A kétértékű kadmium-iont a fémes cink kiszorítja az oldatban: kevésbé reaktív, mint a cink. Így a sóoldatok kadmium II érintkezésbe hozzuk Zn 0 vagy Al 0 felszabadulását a kadmium fém, amely kicsapódik.
A kadmium (II) sók kevésbé hidratáltak, mint a cink sók. A kadmium-halogenidek szintén kevésbé ionizálhatók, és az ionos szerkezetű kadmium-fluoridon kívül könnyebben alkothatnak komplexeket oldatban.
A sók komplexképződésre való hajlandósága, gyakran a 4. koordináció, erős. Így a komplex anionok vagy kationok leggyakrabban színtelen Zn (Cl) 4 2−, Zn (CN) 4 2−, Hanem Cd (NH 3 ) 6 2+Cd (C 2 O 4 ) 2 2−, Cd (C 4 H 4 O 6 ) 2 2-, Cd (EDTA) 2−, Stb A kadmium fontos komplexeket képez a ditiokarbamáttal ...
A legismertebb összetett testek a következők:
Körülbelül tíz fizikai mérést végeznek spektrometriával, precízen, néha néhány ppb-ig. Hagyományos kémiai elemzéssel, például magában foglalja a gravimetriás vagy mérlegelés kicsapás után egy H 2 S közegben. kadmium-szulfid CdS.
A kadmiumnak számos felhasználási területe van: kadmium bevonására vagy kadmium védőbevonására potenciálisan oxidálható fémekre vagy ötvözetekre, galvanizáláshoz , speciális hegesztésekhez (elektromos vagy elektronikus áramkörök, alacsony olvadási hőmérsékletű ötvözetek stb.), Elektrokémiában ( katódtípus gyártása kadmium- és / vagy ólomakkumulátor újratölthető nikkel-kadmiumelemekhez), de különösen a televízió képernyõin , a reaktor vezérlõ sávjaiban vagy az atomcellákban, a színezékekben ( zománc , vörös-narancs kerámia máz ) stb.
Számos alacsony olvadáspontú ötvözet ( varrat , forrasztóanyag ) összetételében használják . Alacsony olvadáspontú ötvözeteket gyártanak például elektromos vezetők forrasztására (Ag 50%, Cd 18%, Zn 16%, Cu 15%) és biztosítékokra (Bi 50%, Pb 27%, Sn 13%, Cd 10%, olvad át 70 ° C-on ); Egyéb alacsony olvadáspontú ötvözeteket használnak a tűzvédelmi rendszerben, például a sprinkler rendszereket.
A kadmium egyes ötvözetei arannyal az "intelligens" fémek családjába tartoznak (alakmemóriával), ezért törhetetlen üvegek, csövek gyártására használják atomerőművekben stb.
Ez gyártásához használt egyes akkumulátor elemek ( „akkumulátorok”), a nikkel-kadmium Ni típusú./CD, HgO/CDvagy ONi (OH)/CDés az Ag 2 O /CD.
Az elektromos akkumulátorokat, például az újratölthető Ni-Cd "halmokat" , jellemezhetjük a pozitív elektróda anyagával, a nikkel-hidroxid és a grafit keverékporával, valamint azzal, hogy 20-25% -os kadmium-alapú negatív elektródot tartalmaznak. A hatóanyagokat perforált nikkelezett acél tasakokba (0,1 mm lyukak ) helyezzük 10 mm szélességben. Az elektrolit egy olyan vizes KOH: 6 , hogy 8 mól / liter . Itt van a standard egyenlet a kisülés irányában (és fordítva az újratöltéshez)
Cd egyetlen fém teste az anódon + 2 erősen bázikus vizes NiO (OH) + 2 H 2 O→ A katód Cd (OH) 2 vizes erősen bázikus + 2 Ni (OH) 2 nikkel-hidroxidjaAz elektródák szintjén van egy "memória-effektus", amely minimális fegyelmet ír elő a töltés és kisütés terén.
Bár jelenleg lítium-ion vagy nikkel-fém-hidrid Ni-MH típusú készülékek kiszorítják őket , a Ni-Cd akkumulátorokat memóriahatásuk ellenére továbbra is használják olyan alkalmazásokban, ahol a belső ellenállásnak alacsonynak kell maradnia (nagy áramfelvétel): elektromos motorok , adóvevők , stb
A 1992 , a termelés a Ni-Cd akkumulátorok 1,3 milliárd egység, amelynek 60% -át a japán gyártó és 15% a francia; A kadmiumot tehát a napenergia gyűjtésében is felhasználják.
De fő felhasználási területei továbbra is azok a vegyületek, amelyek korróziógátló bevonatokra vonatkoznak (vékony rétegben acélra felviszik kadmium bevonattal , a kadmium véd a korróziótól, különösen a fiziológiás sóoldat ellen), vagy stabil (sárga és vörös) pigmentek gyártásához. A kadmium bevonatot az indokolja, hogy a kadmium a levegőben megváltoztathatatlan és a tengeri környezetben jó a viselkedés. A kadmium bevonást elektrolízissel végezzük. Használt, különösen, hogy megvédje szerelvény szegecsek a űrrepülés .
A kadmium pigmentek főleg kadmium-szulfidon és néha cink-szulfidon alapulnak . Ezek a CdS vegyes kristályai sárga és ZnS fehér, CdSe-vel társítva piros, ami megmagyarázza a Cd (S, Se)narancssárga színű keveréssel. A könnyen diszpergálható tiszta anyagok keverékei jól ellenállnak a fénynek, az UV-nek, a hőnek és az időjárásnak, és nagy mennyiségben használták őket festékekben (a New York-i taxik sárga színe), műanyagokban (sisakok, üvegek, kerámiák ...).
Van Gogh CdS-t használt hogy napraforgójának sárga legyen.
Így sárga 35 vagy sárga 37 a ZnS pontos keveréke alapján és CdS, narancssárga 20 Cd alapján (S, Se), piros 108 x CdS.y CdSeaz 1960-as és 1970-es évek óta a műanyagokban szokásos színezékek voltak, mint például a poliolefinek és a polisztirol. De a kadmiumot a hatóságok fokozatosan felismerték nehéz, erősen mérgező fémként, önmagában és vegyületeiben, amely a festékből, műanyagból és polimerből felszabadulhat. keverékek, termikus bomlás vagy lassú lebomlás útján. Ezért az ásványi pigmentek ezen tartományának csökkenése az 1990-es években kezdődött.
A kadmiumvegyületek, például a kadmium-karboxilátok vagy néha a kadmium-szulfid, stabilizátorként vagy stabilizátorként használhatók más polimer anyagok, például a PVC , Zn, Ba, Sr alapú fémvegyületeivel együtt . A szerves kadmiánokkal nyert vegyületeket felhasználhatjuk formázószerként vagy a PVC stabilizálására.
Az Európai Közösség olyan irányelvet fogadott el, amely a kadmium-pigmentek használatát csak azokra az esetekre korlátozza, ahol azokat nem lehet pótolni (polimerek);
Az elem egyéb felhasználási módjai:
A kadmium elem nagyon mérgező, ahogy azt Friedrich Stromeyer megjósolta, ugyanolyan mérgező, mint az ólom és a higany. A szervezet által oldott termékek lenyelésével vagy a hörgők alveolát-helyein keresztül történő belégzéssel a vérbe jut, felhalmozódik a májban, miközben súlyos veseproblémákat okoz. Fémvegyületeket képez a karbamiddal , amely komplexképző szerként működik.
A kadmium-oxid füst veszélyes potenciállal egyenértékű a foszgénéval . Alacsony koncentráció esetén a belégzés tartós lázat okoz, amelyet öntödei láznak, " fémláznak " vagy " fémláznak " neveznek . Nagy koncentrációban történő belégzés a tüdő ödémáját okozza . A munkahelyen engedélyezett határérték 0,05 mg CdO / m 3 .
A kadmiumnak kétértékű kationja van, amelynek ionsugara nagyon közel van a kalciuméhoz . Tehát, hasonlóan a stronciumhoz, a kadmium is kölcsönhatásba lép a csontokban lévő kalciummal. Az élő szervezetekben való erős és hosszú visszatartása miatt könnyen helyettesítheti a kalciumot a csontkristályban és módosíthatja mechanikai tulajdonságait. Így a testben lévő felesleges kadmium a csont porozitását, a csont deformációját, a többszörös töréseket, a test fokozatos zsugorodását okozza, lehetetlen helyrehozni vagy gyógyítani, amint azt az " Itai-itai " betegség utolsó szakaszai bizonyítják . a japán orvosi szakma. A betegséget egyszerűen a betegek ismételt fájdalomkiáltása jelöli, akik szörnyű fájdalmaktól szenvednek az ízületekben, mielőtt csont atrófia és teljes bénulás következtében elhunytak volna.
A folyókban lévő önkéntes vagy véletlenszerű kadmium-anyag katasztrofális hatással van a vízi élővilágra. Még a szerény szennyezés is a halak sokaságának akut pusztulásához vezet. De a nehézfémeket (ólmot, higanyot és kadmiumot) tartalmazó iszap eloszlása megmagyarázza, hogy a kadmium elem több mint jelentéktelen nyomokban található meg az élelmiszeriparban (rizs, csokoládé ...). Az osztrigák a kevésbé szennyezett vízben minimális mennyiségű kadmiumot tartalmazhatnak, 0,05 mg / kg szárazanyag nagyságrendben . De részben kadmiumtartalmú tengervízben akár 5 mg / kg is lehet , anélkül, hogy a cink nagyobb jelenléte miatt elpazarolnák.
Könnyű megérteni, hogy a fém és főleg sói ellenőrzött újrafeldolgozása (gyakran elfelejtve), a szennyvíz és a füstgázok gondos tisztítása elengedhetetlen a környezet számára.
Sok paraméter, különösen a környezeti paraméterek szerint változik, és a vizeletben az életkor előrehaladtával növekszik, és a BMI ( testtömeg-index ) mellett csökken .
2018-ban Franciaországban a nemzeti biomonitoring program „ perinatális komponense ” közzétette a terhes nők, különösen kadmiummal (és más fémekkel, valamint néhány szerves szennyező anyaggal) történő impregnálásának értékelését egy 4145 terhes nő kohorszának monitorozása során ( Elfe kohorsz. ”Ebbe a csoportba azok a nők tartoznak, akik 2011- ben Franciaországban szültek , Korzika és TOM kivételével . A vizelet assay a 990 terhes nők megérkezett a szülési kórházban kiderült kadmium 88% a vizelet minták elemzett ( mértani átlag : 0,12 ug / L , 0,17 ug / g a kreatinin , azaz közeli szinten átlagok talált terhes nők az Egyesült Államok 2003-tól 2010-ig). Ezen 990 terhes nő esetében a 4 μg / l HBM-II 1 küszöböt meghaladó kadmiuria (vizelet kadmiumtartalom) nőtt az anyák életkorával, és csökkent a BMI-vel és a vizsgálat szintjével. Az impregnálás általában nagyobb a gyökérzöldségek ( póréhagyma , sárgarépa , hagyma , stb.) Nagy fogyasztói körében is , de nem úgy, ahogyan azt az irodalomtól elvárhatjuk a burgonya vagy a hal fogyasztói körében .
Az anyák kadmiummal történő impregnálásának ezen mutatóinak az embrióra gyakorolt hatását nehéz megállapítani, mivel a terhesség potenciálisan befolyásolja a kadmium vizeletürítését (az irodalom ebben a kérdésben ellentmondásos), valamint azért, mert ajánlások a dohányzás csökkentésére vagy abbahagyására terhesség alatt.
Az őskori csontokra és az egymást követő korszakokból készült elemzések azt mutatják, hogy az emberek az ipari forradalom óta erősen szennyezettek kadmiummal.
Az emberek is, például úgy, hogy a szennyezett keresztül dohányzás , bizonyos műtrágya természetesen gazdag kadmium, az ipari források, bizonyos tenger gyümölcsei és a főzés tartályban felszabadító alacsony dózisú kadmium. Különösen az 1980-as években végzett vizsgálatok megerősítették a kadmium negatív hatásait a szervezetre ( különösen a vese rendszerére ) és annak rákkeltő állapotát ; növeli a vérnyomást, és mozgásszervi rendellenességek forrása, amely a test lassú és jelentős deformációjához vezet, különösen az embrió, amely gyengén szennyezett környezetnek kitett terhes nőknél a placentán keresztül szennyeződhet . Belégzése is veszélyes.
A német Biomonitoring Bizottság elfogadta a küszöbérték HBM-IIHBM-II 4 ng / L (a vizelet ), mert ezen szint felett, a rendelkezésre álló tudományos ismeretek mutat fokozott a kedvezőtlen egészségügyi hatások a betegek számára. Fogékony egyénekben a lakosság .
A kórházi szakemberek nemrégiben azt javasolták, hogy fémes profilt vegyenek fel az egyéni egészségügyi értékelésbe .
Ez az elem kis dózisokban mérgező számos vízi és szárazföldi állat- és növényfaj számára.
Például :
A kadmium (pigmentek, töltőanyagok stb.) Régi vagy újbóli kibocsátása vagy diszperziója, vagy az esővíz kadmiummal való szennyezése, mint a régi cinkművek gyakori szennyezője, a diffúz környezeti szennyezés oka lehet.
Ezekkel a kockázatokkal és egyéb környezeti szennyeződésekkel szemben a kevésbé szennyező NiMH akkumulátorok és az egészségre kevésbé veszélyesek 2008- tól a NiCd akkumulátorokat cserélték le az Európai Unióban . A NiMH elemeket lítium-ion akkumulátorokkal is kicserélték szinte minden mobil eszközön .
A South Australia , a 1970-es években , mezőgazdászok megfigyeljük a száraz földek, kitéve a gyakori felfakadó sótartalmú víz , félt a hosszú távú részleges kationos csere, de katasztrofális a minőségi termények, magnézium cink, és a kalcium-kadmiummal . De megértették a cink alapvető szerepét is, amely gátolja a kadmium toxikus hatását, csökkenti vagy megakadályozza annak rögzülését azáltal, hogy megfelelő helyet foglal el a fehérje helyén. Tengeri vagy szárazföldi környezetben a magasabb, bizonyos élő szervezetekre paradox módon mérgező cinktartalom csökkenti a kadmium toxicitását és különösen annak gyakran visszafordíthatatlan testbe jutását. A magas kadmiumtartalmú étrend, amely komoly cink- és kalciumhiánnyal rendelkezik, valóban katasztrófák oka az élelmiszerláncban .
Elengedhetetlen a kadmium betiltása a műtrágyákból, és mérsékelt mennyiségű cink elfogadása, különösen azért, mert az öntözés néha többé-kevésbé sós vizet használhat szegény és savas talajon. A jó agyagtalajok, gazdag agyag-humusz komplexekben, vagy jól módosított, magasabb pH-jú talajok sokkal kevésbé érzékenyek erre a szennyezésre.
A kadmium élő szervezetekre gyakorolt toxicitása összefügg azzal a ténnyel, hogy a makromolekulákban kiszorítja az alapvető fémionokat . Valamennyi ismert intracelluláris méregtelenítő rendszer a kénben gazdag helyeken található fehérjékre támaszkodik, amelyekről úgy gondolják, hogy még mindig képesek felvenni más nehézfémeket is . Liu és mtsai. a közelmúltban (2019) kimutatta, hogy a Pseudomonas putida baktérium képes inert inni a behatoló kadmiumot, de ezúttal a kadmiumra specifikus fehérje révén, az úgynevezett CadR-nek (amely szelektíven reagál a kadmiumra); kötődik a DNS-hez és pozitívan szabályozza más kadmium-méregtelenítő fehérjék transzkripcióját. Ez a szelektivitás kapcsolódik a kötőhelyek típusaihoz: a kadmiumot először egy ciszteinben gazdag hely , majd egy másik, ezúttal hisztidinben gazdag hely rögzíti kettős kötéssel, amely megköti a kadmiumot.
Az 1980-as évek óta meredeken esett a tengereken, de az arányok továbbra is aggasztóak a helyben, különösen a kagylók és az élelmiszerlánc tetején lévő szervezetek esetében . Európában különösen Közép- Belgiumot érinti, valamint a volt keleti országokat.
Kínában úgy gondolják, hogy a kadmium a rizstermelés jelentős részében van jelen.
Az eredete kadmium szennyezés többszörös, a különösen:
A foszfát műtrágyák hozzájárulása 2-6 g Cd / ha és évente, azaz Franciaországban 82 t / év . Az élelmiszerláncban a kadmium főleg a növények leveleiben koncentrálódik (saláta, káposzta, de a dohány is).
A levegő Cd-tartalma a vidéki területeken 1 ng / m 3 -től az ipari területeken 20 ng / m 3 -ig, az Etna közelében pedig 30 µg / m 3 -ig terjed .
A foszfor-műtrágyák kadmiumkockázatát Európában kezdik figyelembe venni. Európában a Bizottság számos szöveget és határozatot tett közzé a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezésekről.
A kadmium bizonyos felhasználások esetén korlátozott vagy tiltott. Ez az egyik fém, amelyet az ivóvízben ellenőrizni kell (a legtöbb országban).
Európában azóta 1 st július 2006, az RoHS-irányelv („ Bizonyos veszélyes anyagok használatának korlátozása elektromos és elektronikus berendezésekben ”) korlátozza annak használatát bizonyos Európában forgalmazott termékekben (ideértve a világítást és az elektronikát, az akkumulátorok kivételével). A többi érintett fém: ólom, higany, hat vegyértékű króm, polibróm-bifenilek (PBB), polibrómozott difenil-éterek (PBDE), utóbbiak a homogén anyag tömegének 0,1% -ára korlátozódnak, de a kadmiumra vonatkozó határérték tízszer alacsonyabb, mint a utóbbi termékek 0,01%. Megjegyzés: ez az irányelv kiterjeszthető más termékekre és más toxikus anyagokra is.
Az egyetlen fém testű kadmium világtermelése az 1990-es évek elején körülbelül 18 000 t / év volt. A világ legfontosabb gazdasági felhasználása a kadmium bevonat (közel egyharmada), a pigmentek és stabilizátorok műanyagok előállítása (kb. Egynegyede) volt. Mindegyiknél használjuk akkumulátorokban (kb. 15%) és ötvözetekben (3-4%).
Az elektrokémiai elemek és akkumulátorok globális és széles körű növekedése megváltoztatta a kadmium felhasználásának megoszlását.
Földrajzi terület | Év | Rengeteg |
---|---|---|
Világ | 1994 | 18 882 |
Kanada | 1994 | 2 129 |
Kína | 1994 | 1,300 |
Belgium | 1994 | 1,557 |
Mexikó | 1994 | 1,255 |
volt Szovjetunió | 1994 | 1,407 |
Németország | 1994 | 1,145 |
nyugati világ | 1996 | 12,708 |
Európa | 1996 | 5 633 |
Japán | 1996 | 2 357 |
Egyesült Államok | 1996 | 1 238 |
A világ kadmiumtermelésének körülbelül 10-15% -a újrahasznosított anyagokból készül.
A szemközti táblázat a különböző országok éves produkcióit mutatja be.
Főleg Ni-Cd akkumulátorokból és forrasztókból készül.
Meg kell jegyezni, hogy Franciaországban például a kadmiumigény közel fele újrahasznosításból származik (évente mintegy ezer tonna újrahasznosított kadmium).
nyugati világ | 1996 | 13,803 |
Európa | 1996 | 5,329 |
Világ | 1994 | 16,780 |
Japán | 1994 | 6,527 |
Belgium | 1994 | 2 944 |
Franciaország | 1994 | 1,860 |
Egyesült Államok | 1994 | 1,700 |
volt Szovjetunió | 1994 | 900 |
Németország | 1994 | 850 |
Egyesült Királyság | 1994 | 664 |
Kína | 1994 | 600 |
A szemközti táblázat az országonkénti éves fogyasztást mutatja (tonnában).
Az alábbi táblázat bemutatja a fogyasztás szektoronkénti jelentőségét a nyugati világban (% -ban).
Év | 1996 | 1980 |
---|---|---|
Cd-Ni elemek | 70% | 30% |
Pigmentek | 13% | 25% |
Galvanizálás | 8% | 25% |
Stabilizáló | 7% | 15% |
Ötvözetek és különféle | 2% | 5% |
2014-ben Franciaország a kadmium nettó exportőre volt a francia szokások szerint. Az átlagos tonnánkénti exportár 8300 euró volt.
" Átmeneti elem: olyan elem, amelynek atomja hiányos d alhéjjal rendelkezik, vagy amely nem teljes d részhéjjal kationokat eredményezhet." "
„5. Cink, kadmium, higany; 20.1. Fémötvözetek; 20.2. Fémötvözetek (folytatás); 20.3 Fémötvözetek (folytatás) "
SCHER, Vélemény a kadmium felhalmozódásának jövőbeli tendenciáiról szóló új következtetésekről az EU szántóföldjein [PDF] , Európai Unió
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |