Ittrium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Szublimált ittrium - 99,99% -os tisztaságú dendritek 1 cm-es gerinckocka mellé. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Y | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Ittrium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 39 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 5 -én időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | D blokk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Átmeneti fém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Kr ] 4 d 1 5 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 18, 9, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 88,90584 ± 0,00002 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 180 pm ( 212 pm ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 190 ± 19 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | 3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 1.22 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | Gyenge alap | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 6,2173 eV | 2 e : 12,224 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 e : 20,52 eV | 4 e : 60,597 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5 e : 77,0 eV | 6 e : 93,0 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7 th : 116 eV | 8 th : 129 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
9 e : 146,2 eV | 10 th : 191 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
11 th : 206 eV | 12 e : 374,0 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | Szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 4,469 g · cm -3 ( 25 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Kompakt hatszögletű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | Ezüstfehér | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | 1522 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | Olvadáspont: 3345 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 11,4 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 363 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 19,88 × 10 -6 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőznyomás |
5,31 Pa át 1525,85 ° C |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 3300 m · s -1 - 20 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 300 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektromos vezetőképesség | 1,66 x 10 6 S · m -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 17,2 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,028,340 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-174-8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() ![]() Veszély H228, H250, H302, H312, H332, P210, P222, P231, P280, P422, H228 : Gyúlékony szilárd anyag H250 : Levegővel érintkezve spontán gyullad H302 : Lenyelve ártalmas H312 : Bőrrel érintkezve ártalmas H332 : Belélegezve ártalmas P210 : Hőtől / szikrától / nyílt lángtól / forró felületektől tartandó. - Tilos a dohányzás. P222 : Ne hagyja levegővel érintkezni. P231 : Inert gáz alatt kell kezelni. P280 : Viseljen védőkesztyűt / védőruházatot / szemvédőt / arcvédőt. P422 : A tartalom tárolása ... |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() B6, B6 : Reaktív gyúlékony anyag, spontán éghető a levegővel érintkezve. Kibocsátási határ 1,0% az összetevők nyilvántartási listája szerint |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másként nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A ittrium a kémiai elem a atomszámú 39, ittrium Y. A szimbólum egy átmeneti elem fémes megjelenésű, amely egy kémiai viselkedése hasonló a lantanidák, és történelmileg közé sorolják a ritkaföldfém , a szkandium és a lantanidák . A természetben soha nem található meg natív állapotában, de a ritkaföldfém ércekben leggyakrabban lantanidokkal kombinálják. Az egyetlen stabil izotóp 89 Y. Ez az egyetlen természetes izotóp.
Az ittriumot 1789-ben fedezte fel oxidként Johan Gadolin Carl Axel Arrhenius által felfedezett gadolinit- mintában . Anders Gustaf Ekeberg elemzi az új oxid ittrium-oxid . Először 1828-ban izolálta Friedrich Wöhler .
Az ittrium legfontosabb felhasználása a foszforok gyártása , például katódsugárcsöves televíziókban vagy LED-ekben . További alkalmazásai közé tartozik elektródok , elektrolitok , elektronikus szűrők , lézerek és szupravezető anyagok gyártása , valamint különféle orvosi alkalmazások. Az ittriumnak nincs ismert biológiai szerepe, de az expozíció tüdőbetegséget okozhat az embereknél.
1787-ben Carl Axel Arrhenius , hadsereg hadnagy és amatőr vegyész nehéz fekete sziklát fedezett fel egy volt kőfejtőben Ytterby svéd falu közelében (ma a stockholmi szigetvilágban ). Arra gondolva, hogy ez egy ismeretlen ásványi anyag, amely volfrámot tartalmaz , egy elemet, amelyet most fedeztek fel, kereszteli azt ytterbite-t (annak a falu nevének után, ahol felfedezte, valamint az -ite utótagot, hogy jelezze, hogy ásványi anyag), és mintákat küld több vegyésznek elemzés céljából.
Johan Gadolin , a University of Åbo nevez egy új oxid vagy a „föld” az Arrhenius minta 1789 és publikálja teljes elemzést 1794 Ez a munka megerősítette 1797-ben az Anders Gustaf Ekeberg aki kereszteli az újat. Ittriumbevonatú oxid . A kémiai elemek első modern meghatározását kidolgozó Lavoisier munkáját követő évtizedekben úgy gondolják, hogy a földek redukálhatók a tiszta elemek megszerzéséhez, ami azt jelenti, hogy egy új föld felfedezése egyenértékű volt egy kémiai elem felfedezésével. új elem, amely ebben az esetben az ittrium lett volna (az oxidok -a-ban, az elemek -ium-ban végződtek).
1843-ban Carl Gustav Mosander felfedezte, hogy Gadolin yttria-mintái három különböző oxidot tartalmaznak: fehér ittrium-oxidot (yttria), sárga terbium-oxidot (akkoriban "erbia" -nak hívták, ami zavartsághoz vezethet) és rózsaszínű erbium-oxidot (amelyet időbeli „terbia”, ami ismét zavart okozhat). 1878-ban Jean Charles Galissard de Marignac elkülönített egy negyedik oxidot, az itterbium-oxidot . Ezután az új elemeket minden oxidjuktól elkülönítik, és az "Ytterby" falunévre emlékeztető módon nevezik meg őket (ittrium, itterbium , terbium és erbium ). A következő évtizedekben további hét fémet fedeztek fel a Gadolin ytria-ban . Mivel végül ez az ittria nem föld, hanem ásványi anyag volt, Martin Heinrich Klaproth Gadolin tiszteletére átnevezi gadolinitnak .
Ittrium fém izolálták először 1828-ban a Friedrich Wöhler melegítésével vízmentes ittrium -kloridot és kálium- reakció szerint:
YCL 3 + 3 K → 3 KCl + YAz 1920-as évekig az ittrium kémiai szimbóluma az Yt volt, majd az Y került használatba.
Az ittriumnak 33 ismert izotópja van , tömegszáma 76 és 108 között változik, és 29 nukleáris izomer . Ezen izotópok közül csak egy stabil , 89 Y, és az összes természetesen előforduló ittriumot alkotja, ezáltal az ittrium monoizotópos és egyben mononukleidikus elem is . Szabványos atomtömege tehát a 89 Y, vagyis a 88,905 85 (2) u izotópos tömege .
Az ittrium egy puha fém, fémes megjelenésű, amely a periódusos rendszer 3. csoportjának elemeihez tartozik . Amint a tulajdonságok periodicitásától elvárható, kevésbé elektronegatív, mint a skandium és a cirkónium , de több elektronegatív, mint a lantán . Ez az osztályozás ötödik periódusának d csoportjának első eleme.
A tiszta ittrium ömlesztett formában viszonylag stabil, mivel annak felületén passziváló itrium-oxid réteg képződik . Ez a fólia 10 mikrométer vastagságot érhet el, ha vízgőz jelenlétében 750 ° C- ra melegítjük . Porított vagy aprított ittrium nem stabil a levegőben, és spontán meggyulladhat, ha a hőmérséklet meghaladja a 400 ° C-ot . Amikor melegítettük 1000 ° C alatt nitrogén , ittrium-nitrid YN képződik.
Az ittrium annyi közös vonást mutat a lantanidokkal, hogy történelmileg ezekkel az elemekkel a ritkaföldfémek köré csoportosult, és a ritkaföldfém ércekben még mindig megtalálható a természetben.
Kémiailag az ittrium jobban hasonlít a lantanidokra, mint a periódusos rendszerben lévő szomszédja, a skandium. Ha ezeket a fizikai tulajdonságokat az atomszámhoz viszonyítva ábrázolnánk , akkor annak látszólagos száma 64,5 és 67,5 között lenne, ami a gadolinium és az erbium közé helyezné az osztályozásban.
Kémiai reakcióképessége hasonlít a terbiumhoz és a dysprosiumhoz . A atomrádiusz annyira közel állnak a nehéz ritkaföldfémek, hogy megoldást úgy viselkedik, mint egy ezek közül. Noha a periódusos rendszerben a lantanidok az yrium egy vonal alatt helyezkednek el, az ionsugarak ezen hasonlóságát a lantanidok összehúzódásával magyarázzák .
A lantanidok és az ittrium kémia közötti néhány figyelemre méltó különbség egyike az, hogy ez utóbbi szinte csak a háromértékű állapotban található meg , míg a ritkaföldfémek körülbelül felének eltérő lehet a vegyértéke.
Mint egy háromértékű átmenetifém, ittrium képez számos szervetlen vegyületek, általában a +3 oxidációs állapotban van, amelynek része a három vegyérték elektronok a kötések . Ez a helyzet például az ittrium-oxiddal (Y 2 O 3).
Az ittrium fluoridként , hidroxidként vagy oxalátként található, amely vízben oldhatatlan. Ezzel szemben a bromid , klorid , jodid , nitrát és szulfát vízben oldódik. A Y 3+ ion oldatban színtelen hiánya miatt a D- vagy F- elektronok annak elektronikus szerkezetét .
Az ittrium az vízzel erősen reagálva ittrium-oxidot képez. Nem tömény salétromsav vagy fluorozott sósav támadja meg gyorsan , hanem más erős savak.
A halogénatom , ez képezi trihalogenidek hőmérsékleten tartományban 200 ° C . Magas hőmérsékleten bináris vegyületeket is képez szénnel, foszforral, szelénnel, szilíciummal és kénnel.
Az ittrium fémorganikus vegyületekben is jelen van. Kis számban ismeretesek az ittrium 0 oxidációs foknál (+2 fokot figyeltek meg olvadt kloridokban, +1 állapotot pedig gázfázisú oxid halmazokban). Trimerizációs reakciókat figyeltek meg szerves itriánok katalizátorként . Ezeket a vegyületeket ittrium-kloridból nyertük, amely maga az ittrium-oxid, tömény sósav és ammónium-klorid reakciójával jött létre.
A komplex ittrium volt az első példa komplexek, amelyekben ligandok carboranyl kapcsolódnak egy központi ion 0 egy hapticity η 7 .
Az ittrium a ritkaföldfémeket tartalmazó ásványok többségében, valamint egyes uránércekben van jelen , de a természetben soha nem található őshonos.
Az ittrium a monazit ((Ce, La, Th, Nd, Y) PO 4 ) és a bastnäsit ((Ce, La, Th, Nd, Y) (CO 3 ) F) homokban található . Nagyon nehéz elkülöníteni ugyanazon család többi fémetől, amelyhez mindig társul. Az ittrium számos ásványi anyagban jelenik meg, mindig más ritkaföldfémekkel társítva:
Ezek az ásványok többé-kevésbé radioaktívak .
Az Apollo program során gyűjtött holdminták jelentős mennyiségű ittriumot tartalmaznak.
Ittrium van jelen a kéreg földfelszíni akár 31 ppm , és ezzel a 28 th leggyakoribb elem, rengeteg 400-szor magasabb, mint az ezüst. Megállapítást nyer, talaj koncentrációban 10 , hogy 150 ppm (átlagos száraz tömegek 23 ppm ), és a tengervízben koncentrációban 9 ppt .
Az ittriumnak nincs ismert biológiai szerepe, de a legtöbb (ha nem az összes) organizmusban megtalálható, és az emberekben a májban, a vesében, a tüdőben, a lépben és a csontban koncentrálódik. Az emberi testben általában legfeljebb 0,5 mg itrium található. 4 ppm-nél található az anyatejben. Az ehető növények 20 és 100 ppm közötti koncentrációban tartalmazzák , a legnagyobb koncentrációt a káposzta tartalmazza. A fás szárú növényekben az ittrium legnagyobb koncentrációja 700 ppm-nél ismert .
Betétek2018 áprilisában , míg Kína és Ausztrália a ritkaföldfémek vezető termelője, a Nature folyóiratban japán kutatók úgy becsülik, hogy a Kelet-Japánban észlelt új lerakódások mintegy 16 millió tonnát tesznek ki a tengeren található 2500 km 2 ritkaföldfém felett . üledék több mint 5000 méter mély; 2499 km2-nél az alja több mint 16 millió tonna ritkaföldfém-oxidot tartalmazna, vagyis 780 évnyi világellátást jelentene ittriumban (és 730 év diszprózium- tartalékot , 620 évet európium , 420 évet a terbium). , a tudományos jelentésekben 2018. áprilisban megjelent publikáció szerint .
A naprendszerben az ittrium csillag nukleoszintézissel , főleg s eljárással (~ 72%), kisebbség r eljárással (~ 28%) alakult ki.
A 3. csoport összes eleme páratlan számú protonnal rendelkezik , ezért kevés stabil izotóppal rendelkezik. Az ittriumnak csak egy van, 89 Y, amely szintén egyedüli található a természetben. Az Yttrium 89 bősége nagyobb, mint amilyennek először látszik. Ezt azzal magyarázzák, hogy lassú képződési folyamata általában a 90, 138 vagy 208 körüli tömegszámú izotópokat részesíti előnyben, amelyek szokatlanul stabil atommaggal rendelkeznek, 50, 82 és 126 neutronnal . A 89 Y magszáma 89 és 50 neutron.
Az ittrium és a lantanidok kémiai tulajdonságainak hasonlósága azt jelenti, hogy ugyanazon eljárásokkal koncentrálódik a természetben, és a ritkaföldfémeket tartalmazó ásványokban található ércekben található meg. Megfigyelhetünk részleges elválasztást a könnyű ritkaföldfémek (a család kezdete ) és a nehéz ritkaföldfémek (a család vége) között, de ez az elválasztás soha nem teljes. Jóllehet kisebb az atomtömege, az ittrium a nehéz ritkaföldfémek oldalára koncentrálódik.
Az ittriumnak négy fő forrása van:
Az ittriumot nehéz elválasztani más ritkaföldfémektől. Az ércben lévő oxid keverékéből tiszta előállításának egyik módja az oxid kénsavban történő feloldása , majd ioncserélő kromatográfia . Az oxálsav hozzáadása lehetővé teszi az ittrium-oxalát kicsapását . Ezt az oxalátot oxigén alatt melegítve oxidokká alakítják. Ezután az ittrium-fluoridot hidrogén-fluoriddal reagáltatjuk .
Az ittrium-oxid éves világtermelése 2001-ben elérte a 600 tonnát, becsült tartaléka 9 millió tonna. Évente csak néhány tonna itrium-fémet állítanak elő az ittrium-fluorid fémszivaccsá redukálásával, kalcium- és magnéziumötvözet reakciójával. Az ittrium ívkemencében 1600 ° C-on megolvasztható.
Az ittrium-oxid adalékolható Eu 3+ ionokkal, és reagensként szolgál az ittrium-ortovanadát Y VO 4 : Eu 3+ vagy az ittrium-oxiszulfid Y 2 O 2 S előállításához.: Eu 3+ , amelyek a CRT televíziók vörös színének eléréséhez használt foszforok. Maga a vörös szín az európium atomok gerjesztésének megszüntetésével jön létre. Az ittrium-vegyületek különböző lantanid- kationokkal adalékolhatók . A Tb 3+ felhasználható a zöld lumineszcencia elérésére. Az ittrium-oxidot szintetikus adalékként használják porózus szilícium-nitrid előállításához is .
Az ittrium-vegyületeket katalizátorként alkalmazzák az etilén polimerizálásához . Fémes formában néhány nagy teljesítményű gyújtógyertya elektródáiban használják . Ittrium is használják gyártásához izzó ujjak számára propán lámpák helyett radioaktív tórium .
Az ittrium- stabilizált cirkónium-oxid alkalmazása teljes körű fejlesztés alatt áll, különösen szilárd elektrolitként (oxigénvezető) és oxigénérzékelőként az autó kipufogórendszereiben.
Az ittriumot a legkülönbözőbb szintetikus gránátok előállításához használják, az ittrium-oxidot pedig a YIG ( Iron Yttrium Garnet ) előállításához használják, amelyek nagyon hatékony mikrohullámú szűrők. Az ittrium, a vas, az alumínium és a gadolinium gránátok (pl. Y 3 (Fe, Al) 5 O 12 és Y 3 (Fe, Ga) 5 O 12 ) fontos mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek. A YIG-k nagyon hatékonyak az akusztikus energia közvetítőjeként és átalakítóként is .
Alumínium és ittrium gránátok (Y 3 Al 5 O 12vagy YAG) keménysége 8,5 (Mohs-skála), és ékszerekben használják gyémántok utánzására. Cériummal doppingolt , YAG kristályok: Ezeket foszforként használják a fehér LED-ekben.
YAG-kat, ittrium-oxidot, ittriumot és lítium-fluoridot, valamint ittrium-ortovanadátot használnak, különösen neodímiummal, erbiummal vagy itterbiummal adalékolva a közeli infravörös lézerekben . A YAG lézerek nagy teljesítmény mellett használhatók, és fémek vágására szolgálnak. Az egykristályos YAG-adalékot általában Czochralski módszerrel állítják elő .
Kis mennyiségű itriumot (0,1–0,2%) használtak a króm, molibdén, titán és cirkónium szemcseméretének csökkentésére. Alumínium- és magnéziumötvözetek mechanikai tulajdonságainak javítására is használják . Az ittrium ötvözetekhez való hozzáadása általában megkönnyíti képződésüket, csökkenti az átkristályosodást magas hőmérsékleten és jelentősen növeli az oxidációval szembeni ellenállást magas hőmérsékleten.
Az ittrium felhasználható a vanádium és más színesfémek dezoxidálásához. Az ittrium-oxidot a köbös cirkónium-oxid stabilizálására használják, különösen ékszereknél.
Az ittrium-oxid felhasználható kerámia és üveg készítéséhez is, amelyeknek jobb ütésállóságot és alacsonyabb hőtágulási együtthatót ad . Ezért különösen fényképészeti lencséknél használják.
A radioaktív 90 Y izotópot olyan gyógyszerekben használják, mint az ittrium Y 90-DOTA-tyr3-oktreotid és az ibritumomab- tiuxetan , amelyeket számos rák kezelésére használnak, beleértve a limfómákat, leukémiákat, petefészekrákokat, hasnyálmirigyeket, csont- és vastagbélrákot. . Úgy működik, hogy kötődik a monoklonális antitestekhez , amelyek viszont kötődnek a rákos sejtekhez és elpusztítják őket az ittrium-90 bomlásához kapcsolódó β-kibocsátások miatt.
Az ittrium-90 tűket, amelyek pontosabban képesek vágni, mint a szikék, használták a gerincvelőben fájdalmat továbbító idegekre , és az ittrium-90 izotóp szinoviorézisek elvégzésére is használták az ízületi gyulladásokat, különösen a térd, például rheumatoid arthritisben szenvedő betegek számára.
1987-ben magas kritikus hőmérsékletű szupravezetést figyeltek meg ittriumot tartalmazó anyagban, az YBa 2 Cu 3 O 7 -ben . Ez volt csak a második anyagot, hogy az ingatlan és az első, amelyre a kritikus hőmérséklet (Tc = 93K) magasabb volt, mint a forráspontja a folyékony nitrogén (77K).
A vízoldható itriumvegyületeket mérsékelten mérgezőnek, a vízben oldhatatlanoknak nem toxikusnak tekintik. Állatkísérletek során az ittrium és vegyületei károsították a májat és a tüdőt, de a toxicitás a figyelembe vett vegyülettől függően változó. Patkányokban az ittrium-citrát belélegzése tüdőödémát és nehézlégzést okoz, míg az ittrium-klorid belégzése a máj ödémáját, mellhártya-kiütéseket és tüdőhiperémiát okoz.
Az ytria vegyületeknek való kitettség tüdőbetegséget okozhat az emberekben. A levegőben lévő európium-vanadátnak és ittriumpornak kitett dolgozók enyhe irritációt tapasztaltak a szemen, a bőrön és a légzőrendszerben, de ezt inkább a vanádium okozta, mint az ittrium. Az yttria-vegyületek intenzív expozíciója légszomjat, köhögést, mellkasi fájdalmat és cianózist okozhat. A NIOSH azt javasolta, hogy ne lépje túl az 1 mg / m 3 expozíciós határértéket és az 500 mg / m 3 IDLH értéket . Az ittrium por gyúlékony.
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |