Unbibium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Ubb | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Unbibium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 122 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | - | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 8 th időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk g | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Szuperaktinid | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | Talán: [ Og ] 8s 2 8p 1 7d 1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | Talán: 2, 8, 18, 32, 32, 18, 9, 3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másképp nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A unbibium ( szimbólum UBB ) a szisztematikus neve által adott IUPAC a hipotetikus kémiai elem a atomszámú 122. tudományos irodalomban , ez általában nevezik elem 122 .
Ez az elem a 8 edik időszakban a periódusos tartozik a család a superactinide , és része lenne blokk elemek g . A elektronikus konfiguráció lenne, alkalmazásával a Klechkowski szabály , [ Og ] 8S 2 5 g 2 , de számítottuk, figyelembe véve a korrekciók által indukált kvantum-színdinamika és a relativisztikus eloszlása Breit-Wigner (en) , mint [ Og ] 8s 2 8P 2 ; más eredményeket kissé eltérő módszerekkel értünk el, például [ Og ] 8s 2 8p 1 7d 1 Dirac-Fock-Slater módszerrel, így a 122 elemnek nem volt elektrontja az 5g alátétben.
Ennek az elemnek a szintézisét megkísérelte a túlsúlyos magok két szokásos szereplője, nevezetesen az oroszországi Doubnában működő Joint Nuclear Reserach (JINR) 1972 óta, és a németországi Darmstadtban található Gesellschaft für Schwerionenforschung mbH (GSI). 2000-ben a két laboratórium bombázott célokat az urán 238 ionokkal a cink 66 a JINR és cink 70 a GSI, abban a reményben, termelő magok a 304.122 és 308.122 rendre:
66Ezek a sikertelen kísérletek mindazonáltal azt mutatták, hogy a 122 elem kimutatásához olyan finom érzékenység szükséges, mint néhány femto istállónál .
A GSI korábban megpróbálta 1972-ben előállítani a 122 -es elemet egy természetes erbium- célpont 136 xenon- ionnal történő bombázásával :
136Számos kísérletet végeztek a JINR-en a 2000–2004-es években a 306 122 mag vegyületek hasadási jellemzőinek tanulmányozására . Két reakciót tártak fel:
58Ezek a kísérletek feltárták, hogy az ilyen magok lényegében repednek-e azáltal, hogy szilárd magrétegekkel, például ón 132-vel ( Z = 50 , N = 82 ) hajtják végre a nuklidokat . Azt is kimutatták, hogy a hatékonyságot a fúziós - hasadási folyamat legyen hasonló-e 48 Ca vagy 58 Fe lövedékek használtunk , amelyek azt mutatták, a lehetőségét, hogy az utóbbi, amely nehezebb, a szintézis a szuper nehéz elemek .
Tekintettel a 122. elem megfigyelésének mai lehetetlenségére , A. bejelentése Marinov és mtsai. 2008-ban, hogy volna észlelt szintje 10 -11 10 -12 atomot ez az elem egy természetes letét tórium széles körben elutasították, bár a szerző javasolja miután talált egy stabil izomer a izotóp d ' elem 122 volna, hogy százmillió évnél hosszabb felezési ideje miatt természetes módon halmozódott fel ; állítólag cikkét terjesztette közzé a Nature és Nature Physics című brit folyóiratokban , amelyek mindketten elutasították.
Nem superactinide valaha észleltek, és nem ismert, hogy az ilyen nehéz atom fizikailag lehetséges.
A réteges modell az atommag jósolja a létezését mágikus számok típusa szerint nukleonok miatt rétegződését neutronok és protonok a kvantum energia szintjét a sejtmagban által feltételezett ezt a modellt, hasonló ahhoz, amit ez történik az elektronok szintjén a atom ; e mágikus számok egyike a neutronoknál, de a protonoknál még nem, míg a következő mágikus számot, 184-et még soha nem figyelték meg: a körülbelül 126 protont tartalmazó nuklidok várhatóan ( unbihexium ) és 184 neutronok érzékelhetően stabilabbak, mint szomszédos nuklidok, amelyek felezési ideje valószínűleg meghaladja a másodpercet, ami a „ stabilitás szigetét ” jelentené .
A nehézség az, hogy a szuper-nehéz atomok esetében a mágikus számok meghatározása finomabbnak tűnik, mint a könnyű atomoké, így a modellek szerint a következő mágikus szám az lenne, hogy Z-t keressük 114 és 126 között.
Pontosabban: a 306122 " kétszeresen varázslatos " lehet 122 protonnal és 184 neutronnal , az elmélet egyik "relativisztikus középtérként" (RMF) elnevezett változata szerint. Az unbibium egyike azon elemeknek, amelyek számára a jelenlegi technikával lehetséges lenne izotópokat előállítani a stabilitás szigetén ; A különösen stabilitása az ilyen nuklidok az oka, hogy a kvantum hatás kapcsolása mezonoknak co , egyik kilenc mezonoknak úgynevezett „ nincs íze ”.
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |