Magnézium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magnézium blokk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Mg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Magnézium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 12. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 3 e periódus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Alkáliföldfém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Ne ] 3 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 24,3050 ± 0,0006 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 150 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 141 ± 19 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Van der Waals sugara | 173 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | +2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 1.31 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | erős alap | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 7.646235 eV | 2 e : 15,03527 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 E : 80,1437 eV | 4 e : 109,2655 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5 e : 141,27 eV | 6 e : 186,76 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7 e : 225,02 eV | 8 e : 265,96 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
9 e : 328,06 eV | 10 e : 367,50 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
11 e : 1 761,805 eV | 12 e : 1 962,6650 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | paramágneses szilárd anyag | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 1,738 g · cm -3 ( 20 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Kompakt hatszögletű | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Keménység | 2.5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | fehér-szürke metál | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | 650 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | 1,090 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 8,954 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 127,40 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 14,00 × 10 -6 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőznyomás | 361 Pa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 4602 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 1825 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektromos vezetőképesség | 22,6 x 10 6 S · m -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 156 W · m- 1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldékonyság | talaj. a CH 3 OH, híg savak, ammónia só oldatok |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,028,276 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-104-6 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszély H250, H260, P222, P223, P231, P232, P370, P378, P422, H250 : Levegővel érintkezve spontán meggyullad H260 : Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat szabadít fel, amelyek spontán meggyulladhatnak P222 : Ne engedje, hogy levegővel érintkezzen. P223 : Kerülje a vízzel való érintkezést az erőszakos reakció és a spontán meggyulladás veszélye miatt. P231 : Inert gáz alatt kell kezelni. P232 : Óvja a nedvességtől. P370 : Tűz esetén: P378 : A… oltást használja. P422 : A tartalom tárolása ... |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
B4, B6, B4 : Tűzveszélyes szilárd Veszélyes áruk szállítása: 4.1 osztály B6 : Tűzveszélyes reaktív anyag gyúlékony gázt szabadít fel vízgőzzel érintkezve: hidrogén Kibocsátás 1,0% -on osztályozási kritériumok szerint |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 0 1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1869 : Magnéziumötvözetek, amelyek több mint 50% magnéziumot tartalmaznak, szemcsék, esztergák vagy szalagok formájában; vagy MAGNÉZium granulátum, esztergálás vagy szalag formájában Osztály: 4.1 Címke: 4.1 : Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és deszenzibilizálatlan robbanékony szilárd anyagok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másképp nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magnézium a kémiai elem a atomszámú 12, a szimbólum Mg.
A magnézium alkáliföldfém . Ez a kilencedik leggyakoribb elem az univerzumban. Nagy öregedő csillagokban három héliummag szekvenciális hozzáadásának eredménye a szénatomhoz. Amikor az ilyen csillagok szupernovaként robbannak fel, a magnézium nagy része a csillagközi közegbe kerül, ahol új csillagrendszerekké újrahasznosítható. A magnézium a földkéreg nyolcadik leggyakoribb eleme, és a negyedik leggyakoribb elem a Földön (vas, oxigén és szilícium után), amely a bolygó tömegének 13% -át és a bolygó földtömegének nagy részét alkotja. Ez a tengervízben oldott harmadik leggyakoribb elem a nátrium és a klór után.
A magnézium atomok a természetben csak más elemekkel való kombinációk formájában léteznek, ahol mindig +2 oxidációs állapotot mutat. A tiszta elemet mesterségesen állítják elő redukcióval vagy elektrolízissel . Porban és forgácsban rendkívül reaktív, de a szabad levegőn hagyva gyorsan bevonódik egy vékony, szoros oxid réteggel, csökkentve reakcióképességét ( oxidációval történő passziváció ). A tiszta fém bizonyos körülmények között könnyen ég (jellegzetes fényes, fehér, káprázatos fényt produkál). A mechanikában főleg alumínium-magnézium ötvözetek (néha magnaliumnak nevezik) alkotóelemeként használják . A magnézium kevésbé sűrű, mint az alumínium, és az ötvözetet könnyűsége és nagyobb ellenállása (mechanikai és kémiai) miatt értékelik.
A magnézium a tömegben a tizenegyedik leggyakoribb elem az emberi testben. Elengedhetetlen minden sejt és mintegy 300 enzim számára, nevezetesen kofaktorként . A magnéziumionok kölcsönhatásba lépnek olyan polifoszfátvegyületekkel, mint az ATP , a DNS és az RNS . A magnéziumvegyületeket gyógyszerként hashajtóként, savlekötőként (pl. Magnéziumtejként), valamint az idegek rendellenes izgalmának vagy az erek görcsének stabilizálására használják olyan körülmények között, mint az eklampszia .
A magnézium elnevezés Thesszália kerületének görög elnevezéséből származik, Magnesia néven . Ez a régió különféle formákban rendkívül gazdag volt magnéziumban.
A Angliában , Joseph Black elismert magnézium-elemként a 1755 , és Sir Humphry Davy elszigetelt tiszta fém alakjában elektrolízissel 1808 keverékéből magnézia MgO és higany -oxid HgO.
A magnéziumnak 22 ismert izotópja van , tömegszáma 19 és 40 között változik. Három közülük stabil , 24 Mg, 25 Mg és 26 Mg, és a természetben körülbelül 79/10/11 arányban van jelen. A magnéziumhoz standard atomtömeg 24,305 0 u . A 19 ismert magnézium- radioizotóp közül 28 Mg élettartama a leghosszabb, felezési ideje 20,915 óra, majd 27 Mg felezési ideje 9,458 perc . Az összes többi izotóp felezési ideje kevesebb, mint egy perc, és többségük kevesebb, mint egy másodperc.
A magnéziumot alacsony sűrűségű (a legalacsonyabb szerkezeti fémek) miatt használják a mechanikában, különösen az autóiparban, ahol 75% -kal nagyobb üzemanyag-megtakarítást tesz lehetővé, mint az alumínium ezen könnyedségének, de jó mechanikai tulajdonságainak köszönhetően (különösen a rezgések csökkentésére). Ez jelentős környezeti előnyökhöz vezetne a repülés területén is.
Előállítása és újrahasznosítása viszont nehéz, energiaigényes és szennyező ( lásd: Fém lerakódás és gyártás ).
Ez is egy fontos reagens a kémia, különösen a használt kéntelenítés folyamatokban , gyártása során acélok , a tisztítási fémek ( debismuthage ) vagy a Grignard-reakciót . Ez tűzveszélyes és használták a tüzelőanyag a fényképészeti villog . Ez egy kémiai anyag, amely nélkülözhetetlen az élethez, különösen a fotoszintézis során , a csontokban és a biológiai folyamatok sokaságában. Sói többszörösen alkalmazhatók ( magnézium-tej Mg (OH) 2 , magnézium-karbonát , MgO , MgCl 2 )
Hengerelt, megmunkált, öntött tárgyak sokaságának gyártására is használják. Speciális tömegfogyasztásban (karosszéria, kis ellenálló tokok, laptopok tokjai, csúcskategóriás fényképészeti felszerelések, kerékpáralkatrészek stb.), Mert ez az egyik legkönnyebben megmunkálható fém, főleg, hogy egyes ötvözetek hengerléssel újrahasznosíthatók .
A magnéziumot ötvözetként is használják , különösen alumíniummal (3000, 4000, 5000 és 6000 sorozat), de cinkkel , cirkóniummal , tóriummal és számos ritkaföldfémmel ( lantán és cérium ) is.
Egy másik gyakori felhasználás az egyéb víz alá merült fémek, főleg a vas korrózió elleni védelme, ezt áldozati anódnak hívják (használata a hajótestek vagy a meleg vizes léggömbök védelmében általános).
A magnézium stabil, bőséges, nem mérgező, nem maró jellege, amely emellett nem termel dendriteket, mint az újratölthető lítium elemek lítiumionja, vonzó anyaggá teszi az újratölthető magnézium-kén (Mg / S) számára. A magnézium- ion teszteljük, mint egy teherhordó, míg a magnézium-fémet használunk a anódok és kén , mint a katód . 2019-ben ez a technológia még mindig kialakulóban van, de különösen ígéretes, mert az Mg / S pár 1722 Wh / kg elméleti energiasűrűséget képes biztosítani körülbelül 1,7 V feszültséggel; biztonságos és olcsó alternatívája lehet a Li-ion akkumulátoroknak , ideértve az elektromos járműveket is (több áram tárolásával). Hasznosak lehetnek a nagy kapacitású katódok is, amelyek opcionálisan nagy feszültség alatt működnek, az anyag (például kén és magnézium-borohidrid , magnézium-borát vagy magnézium-szulfid alapján) nagyobb energiasűrűséget tesz lehetővé, mint a lítium-ion akkumulátoroké. A kénkatód vezetőképessége szénnel (félszerves katód kompozit) adalékolható.
Az egyenlő szilárdság érdekében a magnéziumötvözetekből készült alkatrészek jelentős súlymegtakarítást jelentenek.
Az ajánlott napi bevitelt nők esetében 360 mg magnéziumra becsülik, férfiaknál 420 mg magnéziumot (sportolók vagy terhes nők esetében kétszer), vagy testtömeg-kilogrammonként 6 mg magnéziumot . Epidemiológiai vizsgálatok Európában és Észak-Amerikában kimutatták, hogy a nyugati étrend 30-50% -kal alacsonyabb a magnéziumban, mint az ajánlott napi adag. Azt sugallják, hogy a napi bevitel az elmúlt 100 évben csökkent, 500-ról napi 200 mg-ra. Ez a fejlődés a műtrágyák növekvő felhasználásának és a feldolgozott élelmiszerek növekvő fogyasztásának tudható be.
Élelmiszer-magnéziumforrásokAz első táplálék-magnézium gyakran gabona eredetű: minden étkezésnél gabonatermékek vannak, amelyek leginkább kielégítik az igényeket. A teljes kiőrlésű gabonákon vagy a teljes liszten alapuló termékek azonban háromszor-ötször több magnéziumot nyújtanak, mint a finomított termékek (fehér kenyér, csiszolt fehér rizs stb. ) Ezért napi magnéziumigényének fedezésére ajánlott minimálisan feldolgozott élelmiszerekhez menni.
(A mennyiségek 100 g-os adagnak felelnek meg .)
Néhány más magnéziumot tartalmazó élelmiszer: hüvelyesek, beleértve a fehér babot (180 mg), a hajdina , a babot , a banánt .
A szervezet nem termel magnéziumot, és az étrendből kell beszereznie. A magnéziumot a szervezet rosszul asszimilálja, nem tárolható. Természetesen a székletben vagy a vizeletben szabadul fel. A "rossz magnéziumon" alapuló magnézium vagy étrend-kiegészítők (oxid, klorid, aszpartát stb. ) Feleslegének vannak mellékhatásai, például hasmenése. Szüksége van egy liposzómás vagy zsírban oldódó magnézium-sóra az optimális étrend-kiegészítéshez .
A magnézium-kiegészítő néhány embernél csökkentheti a szorongást. A magnézium hiányából egyéb rendellenességek származhatnak, beleértve a depressziót, az izomgörcsöket, a görcsöket, az álmatlanságot és az oszteoporózist. Az időszakok magnéziumhiányt okoznak.
Magnézium hidrát, hidratált oxid , karbonát (MgCO 3) formájában), Kloridot (MgCI 2), táplálkozási orvoslásban használják.
A felesleges magnézium mérgezése előfordulhat gyermekeknél és veseelégtelenségben szenvedőknél .
A magnéziumsóknak három fő kategóriája van:
Mint minden tápanyag, a magnézium is együtt jár másokkal: például a magnézium szinergetikusan hat a D-vitaminnal és a B6-vitaminnal. Segíteni fogja ezen vitaminok anyagcseréjét, és javítani fogják a magnézium felszívódását.
A magnéziumsók asszimilációjaElemi magnéziumtartalom | Biológiai hozzáférhetőség | Mellékhatások | |
---|---|---|---|
Placebo | 0 | - | 7% |
Glicerofoszfát | 12,4% | Nagyon magas | 7% |
Biszglicinát | 16% | Nagyon magas | ? |
Citrát | 16.2 | Nagyon magas | 7% |
Aszpartát | 7,5% | Nagyon magas | ? |
Klorid | 12% | Magas | 78% |
Glükonát | 5,4% | Magas | 27% |
Laktát | 12% | Nagyon magas | 32% |
Karbonát | 40% | Alacsony | 40% |
Hidroxid | 41,5% | Alacsony | 37% |
Oxid | 60,3% | Alacsony | 47% |
A tengeri magnézium olcsó előállítása oxid, hidroxid, szulfát és magnézium-klorid keveréke. Marketing koncepció mindenekelőtt a magnézium a legkevésbé szívódik fel a szervezetben és a legfontosabb mellékhatásokkal jár. Valóban nagyon hashajtó, és összetevőinek biológiai hozzáférhetősége nagyon alacsony.
Magnézium-glicerofoszfátA magnézium-glicerofoszfát olyan kelátforma (mint a glicinát és a biszglicinát-taurinát), amely jobban tolerálható, de valamivel drágább. Például jelen van a D-Stresszben és a Magnézium 300+ -ban.
Magnézium-laktátA laktát- magnézium hatékony szerves magnéziumsó, biológiailag elérhető és jó költség / hatékonysággal. Széles körben használják B6-vitaminnal együtt étrend-kiegészítőkben. A laktát transzfer az energiafelhasználás érdekes fogalma. A MagnéB6-ban, a Vivamagban vagy az Ionimag-ban található .
Magnézium-kloridKülönösen hashajtó, a klorid a leginkább fogyasztott magnéziumforma, annak ellenére, hogy savanyúságát adják hozzá az ételekhez, és amely gyakran problémákat okoz az időseknél.
Magnézium-oxid és hidroxidAz oxid és a hidroxid a legolcsóbb magnézium-előállítási forma, a legmagasabb koncentrációban is. Azonban nagyon alacsony biológiai hozzáférhetőséggel rendelkeznek, és el kell osztani a dózisokat. A magnézium nagyon hashajtó formája is.
Liposzomális magnéziumA liposzomális magnézium zsírsejtekbe van kapszulázva , ami lehetővé teszi, hogy a szervezet teljesen asszimilálódjon. Jól emészthető magnézium kevés mellékhatással, ugyanakkor a legdrágább is. Magnéziumtartalma magas (12,4%), biológiai hozzáférhetősége nem bizonyított, de feltételezhető, hogy magas. A liposzomális magnézium előállításának folyamata azonban nem teszi lehetővé annak biztosítását, hogy a magnézium jól be legyen kapszulázva a liposzómákba (ennek ellenőrzésére csak pásztázó elektronmikroszkóp vagy SEM kép teszi lehetővé), és az n liposzómák nanorészecskéinek jelenléte nem kizárva. Ráadásul az azt tartalmazó étrend-kiegészítők kissé megfelelnek az európai előírásoknak, mivel nem szerepelnek az engedélyezett magnéziumsók listájában. Jogi bizonytalanság övezi a magnézium új formáit.
A magnézium több mint 400 biokémiai reakcióban vesz részt. Különösen részt vesz a glükóz ozmotikus transzportjában, a glükóz inzulin transzportjában és az energiatermelés minden szakaszában. A biokémiai aktiváció egyik fő mechanizmusa, amely foszfátcsoport fehérjéhez való hozzáadásából áll, a magnézium a foszforilezés egyik kofaktora . A homeosztázis szereplője , egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a belső egyensúly (sejt, pulzus, vizelés, emésztés, testhőmérséklet stb.) Megőrzését, valamint a nukleinsavak polimerizációjában elengedhetetlen kofaktor.
A felnőtt emberi test körülbelül 24 gramm (1 mol ) magnéziumot tartalmaz, amelynek fele a csontokban , másik fele a lágyrészekben található . A szérum csak mintegy 0,3% testmagnéziumot tartalmaz, ezért a szérum nem használható a magnéziumhiány diagnosztizálására . Jelenleg ajánlott a magnéziumterhelés-teszt, ha nem okoz bélzavarokat, és az alanynak nincs vesebetegsége , bár nem szabványosított. Bizonyos esetekben hiány esetén a magnézium visszatartása a terhelés alatt visszatükrözi a bél felszívódását, és arányosnak tekinthető az általa kitöltött csonthiánnyal. A teljes és az ionizált sejtmagnézium mérései gyakran ellentmondásosak, és a vizeletürítés mérései nem állnak összefüggésben a megbízhatóbbnak tartott terhelési teszt méréseivel. Egy izombiopsziával kiderülne ennek az elemnek a koncentrációja a másik fő rekeszben, de ez az eljárás ritka a klinikán. A kutatások a mágneses rezonancia képalkotási technikákra és az olyan közvetett fiziológiai markerek felfedezésére irányulnak, mint a nátrium-kálium szivattyú (Na / K-ATPáz), a tromboxán B2 , a C-reaktív fehérje és az endothelin -1. Jelenleg nincs megbízható, gyors és megfizethető teszt az emberi test magnéziumszintjére vonatkozóan.
A lakosság többségét lefedő magnéziumhiány a fáradtság és a szorongás fő oka. De a következő rendellenességeknél is fontos tényező:
Megjegyzés: a hypermagnesemia szinte mindig iatrogén eredetű (egy gyógyszer miatt).
A magnézium a klorofill egyik összetevője , amely katalizálja a fotoszintézist :
6CO 2+ 6H 2 O+ fény → C 6 H 12 O 6( Glükóz ) + 6O 2,ahol a vér hemoglobinjában lévő vaséval analóg szerepet játszik .
A magnézium a litoszféra tömegének 2% -át, a kéreg tömegének 2-3% -át teszi ki . Eloszlása meglehetősen egyenletes, 80 ásványi anyag legalább 20% magnéziumot tartalmaz ( magnezit , dolomit , karnallit , brucit , apatit , olivin ). A tengervíz tartalma körülbelül 0,13%.
Történelmileg Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Finnország volt a fő magnézium-termelő, de manapság (2015) a magnézium több mint 80% -át Kínában állítják elő.
A fémes magnézium előállításához két fő folyamatcsaládot használnak: elektrolitikus és termikus folyamatokat. A termikus folyamatok a dolomit redukciójára támaszkodnak ferroszilicium jelenlétében magas hőmérsékleten, míg az elektrolitikus folyamatok sokkal nagyobb ércfajtákat képesek feldolgozni.
A redukciós reakció 1200 ° C-on, vákuum 0,1 torr nyomáson megy végbe. Ilyen körülmények között a magnézium elpárolog és 99,99% nagyságrendű tisztaságú. A kalcium-szilikátot az építőipar bevonataiban és cementjeiben használják. Számos ország nagy erőfeszítéseket tett a Pidgeon-folyamat tökéletesítésére . Említsük meg a Pechiney-i Magnétherm-eljárást és a Bolzano-eljárást, amelyek sokkal energiahatékonyabbak.
Az elektrolitikus eljárás sokkal kevesebb energiát fogyaszt, de 99,8% magnézium termelése mellett 3 technológiai kihívásnak is megfelel. Először is, az eljárás a magnézium-klorid 500 ° C-os redukcióján alapul. Ezen a hőmérsékleten a magnézium gyorsan oxidálódik, ami erősen szennyező védőgáz ( kén-hexafluorid (GWP 23 900 kg CO 2 egyenérték) vagy R134a (GWP 1430 kg CO 2 egyenérték)) felhasználásához vezet. Ezután a legszélesebb körben használt anód a szén, amely PCB-k, dioxinok és furánok termelését eredményezi, amelyeket meg kell szüntetni. Végül a magnézium-kloridot nem nagyon könnyű megszerezni és megtisztítani, amit a 14 versengő technológia is bizonyít. Ide tartozik a Dow Chemical eljárás; Amerikai magnézium llt a utahi Great Salt Lake-ben; Norsk Hydro és Magnola.
Fő reakció az anódnál:
Fő reakció a katódnál:
Mivel a magnéziumot szilárd tüzelőanyagnak tekintik , a magnézium-oxid újrafeldolgozásának a napenergiából történő visszanyerésével kapcsolatos kutatások 2007 óta növekedtek (lásd a magnéziummotort ), valamint az egyéb fém-oxidok redukciójával kapcsolatos kutatások .
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |