Oganesson | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Og | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Oganesson | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 118 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 18. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 7 th időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk o | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Határozatlan | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Rn ] 5 f 14 6d 10 7 s 2 7p 6 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | Talán 2, 8, 18, 32, 32, 18, 8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | [294] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 839,4 kJ / mol | 2 e : 1 563,1 kJ / mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | Sűrített | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 4.9 , hogy 5.1 g / cm 3 (folyékony állapotban olvadáspont) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Arc központú köbös (extrapoláció) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | 320 , hogy 380 K | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 23,5 kJ / mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 19,4 kJ / mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rádióelem figyelemre méltó tevékenységgel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másként nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A oganesson ( szimbólum Og ) van a kémiai elem a atomi száma 118. Ez megfelel a Ununoctium (Uuo) a szisztematikus neve a IUPAC , és még mindig az úgynevezett elem 118 az irodalomban. Először 2002-ben 249 Cf ( 48 Ca , 3 n ) 294 Og reakcióval szintetizálták az Egyesült Nukleáris Kutatási Intézetben (JINR) Dubnában , Oroszországban . Az IUPAC 2015 decemberében megerősítette azonosítását, és 2016 novemberében adta végleges nevét Jurij Oganessianus , a Flerov Nukleáris Reakciók Laboratóriumának igazgatója tiszteletére , ahol több szuper nehéz elem is előállt .
Utolsó transactinide elem és tágabb értelemben, az utolsó kémiai ismert növelésével atomszáma, oganesson befejezi 7 -én időszak a periódusos . Az izotópok e szintetikus elem, amelynek a atomtömeg az egyik legmagasabb megfigyelt, nagyon instabil, és csak három magot a 294 Og, melynek felezési ideje kevesebb, mint 1 ms , folyamán állították elő a visszaigazolást a létezését. Ennek az elemnek az összes közzétett fizikai és kémiai tulajdonsága elméleti, és számítási modellekből származik .
Található a folytonosság a család a nemesgáz , nem lenne kémiailag egészen más az utóbbi. Inkább reaktív, olyan vegyületeket képezhet , amelyek közül néhány tulajdonsággal rendelkezik ( oganesson tetrafluorid OgF 4és oganesson difluorid OgF 2például) kiszámolták. Ha tanulmányozni lehetne kémiailag, talán úgy viselkedik, mint egy félvezető metalloid miatt elektronikus konfiguráció módosítható spin-pálya csatolás és a korrekciók miatt kvantumelektrodinamika . Ezen túlmenően, mivel polarizálhatósága nagyobb, mint az összes alacsonyabb atomszámú kémiai elemé, a számítások 50 és 110 ° C közötti forráspontot jósolnak számára , így valószínűleg folyékony lesz, és normál körülmények között feltehetően szilárd is hőmérsékleti és nyomási viszonyok .
A hatvanas években az ununoctiumot eka-emanációnak nevezték ( eka-Em szimbólum a korabeli tudományos irodalomban; az „emanation” volt az a név, amellyel a radont akkoriban említették ) vagy néha eka-radonnak (eka- Rn), majd az IUPAC 1979-ben javasolta az " egy-egy-okt-ium " szisztematikus megjelölését az atomszám három számjegye alapján . Ez egy hárombetűs szimbólummal ellátott ideiglenes név, amely minden olyan kémiai elemre vonatkozik, amelynek megfigyelését az IUPAC még nem hitelesítette. A végső nevet a kétbetűs szimbólummal ezután a csapat választotta az elem első jellemzése mögött.
A régi ununoctium név a Nemzetközi Tiszta és Alkalmazott Kémia Uniója (IUPAC) által nem megfigyelt kémiai elemeknek tulajdonított szisztematikus névből származik, vagy amelyek kísérleti jellemzését hivatalosan még nem hitelesítették. Ez görög-latin gyökerekből áll, amelyek jelentése "egy-egy-nyolc", és a kémiai elemek nevének általános -ium utótagja.
Az ununoctium esetében az ideiglenes elnevezés már régóta használatban van, bár ennek az elemnek a megfigyelését évek óta széles körben elfogadták, mivel az IUPAC még nem érvényesítette jellemzését; ráadásul az a két csapat (orosz és amerikai), akik ezt a megfigyelést tették, nem jutottak konszenzusra a 118. elem nevéről.
Az 1999-es idő előtti bejelentést követően az LLNL csapata Albert Ghiorso csapatigazgató után Ghiorsiumnak (Gh) kívánta nevezni , de ezt a nevet nem tartották meg a következők. Amikor az oroszok 2006-ban bejelentették ennek az elemnek a szintézisét a JINR Flerov Nukleáris Reakciók Laboratóriumában (FLNR) , az első javaslat az lett volna, hogy Dubnadiumnak (Dn) hívják , de ez a kifejezés túl közel volt a Dubniumhoz (Db) , amelyek szintén az eredetüknél voltak. Az orosz magazinnak adott interjúban azonban a laboratórium igazgatója elmondta, hogy csapata két néven gondolkodik : Flyorium a laboratórium alapítójának, Georgy Flyorovnak és Moscoviumnak tisztelgve, mivel Dubna a Moszkvai Oblastban tartózkodik . Ugyanakkor kifejtette, hogy ennek az elemnek a megválasztásának a jogát meg kell kapnia az orosz csapatnak, még akkor is, ha az LLNL amerikai csapata volt az, amely nevezetesen biztosította a kalifornium célpontot , mert az FLNR az egyetlen infrastruktúra a világot, hogy képes legyen kivitelezni ezt az élményt.
Hivatalos elnevezése előtt az oganessont néha eka-radonnak ( az elemek periódusos rendszerében " radon alatt " -nak) nevezték, utalva a Dmitrij Mendelejev által előre jelzett elemek ideiglenes megjelölésére, mielőtt elkülönítették őket és megnevezték őket. A tudományos szakirodalomban az ununoctiumot általában 118 elemnek nevezik . Felfedezését az IUPAC megerősítette2015. december 30.
A 2016. június 8, az IUPAC szervetlen kémiai részlege bejelentette döntését, hogy Jurij Oganessian tiszteletére az oganessont , Og szimbólumot döntő névként megtartja . Évig nyilvános konzultáció volt nyitva2016. november 8. Az IUPAC végérvényesen elfogadja2016. november 28. Ez a Seaborgium után a második elem, amelynek névadója egy élő személy .
Motivált a törekvés a stabilitás szigete , a keresés a szupernehéz elemeket újjáéledt a késő 1990-es évek szintézisét elem atomi száma 114 ( Flerovium ) 1998-ban a Unified Nukleáris Kutatóintézet (JINR) származó Dubna , Oroszország . Robert Smolanczuk lengyel fizikus valóban közzétette az atommagok fúziójával kapcsolatos számításokat a szupernehéz magok szintetizálásához, beleértve a 118-as atommagot is; ezen elem, azt javasolta, hegesztését ólom mag egy kripton mag . A 293 Og mag szintézisét 1999-ben jelentették be a magfúziós reakció szerint :
86Ezeket az eredményeket ennek ellenére érvénytelenítették a következő évben, mert egyetlen csapatnak sem sikerült megismételnie a kísérletet; ban ben2002. június, kiderült, hogy a bejelentés Viktor Ninov, a vezető szerző által hamisított eredményekből származott.
Az igazi felfedezés elem 118 -ben bejelentették, 2006-ban egy amerikai-orosz csapat a Lawrence Livermore National Laboratory (LLNL, Egyesült Államok) és JINR (Oroszország): közvetett megfigyelés JINR a 294 Og magok által termelt ütközése kalcium 48 -ionok a californium 249 atom , 294 Og mag sebességével 2002-ben és két másik 2005-ben:
48Ennek az alacsony valószínűségű magfúziós reakciónak ( keresztmetszete alig 0,5 pikobarn , vagy 5 × 10 -41 m 2 ) négy hónapig tartott megfigyelni a mag 118. elemének első bomlási aláírását, miután kb. 2,5 × 10 elküldte 19 kalcium 48 ion a kalifornium célig . Ezt a megfigyelést mindazonáltal igazolták, amennyiben a hamis észlelés valószínűségét százezernél kevesebbre becsülték. Összesen három 294 118 mag (azaz 294 nukleont , köztük 118 protont tartalmazó mag ), amelynek bomlása megfigyelhető volt, lehetővé téve ennek az izotópnak a felezési idejét 0,89-re becsülhető+1,07
−0,31ms és pusztulás energia at 11,65 ± 0,06 MeV .
A kimutatása 294 118 atommagok a megfigyelésen alapul, az α bomlásnak a 290 Lv , amely érzékeli a megfigyelése annak lánc α bomlások egymás után 286 Fl (egy időszak 10 ms , és az energia a 10.80 MeV ), majd a 282 Cn (periódussal 0,16 s és energiájú 10,16 MeV ): ha megfigyeljük a bomlási 290 Lv sejtmagok a kalifornium bombázzák kalciumionok, ez azért van, mert a Livermorium alakult ott a felbomlása 294 118 magok .
Ezeket az eredményeket követve a munka megkezdte a 120-as elem megfigyelését a 244-es plutónium vas- ionokkal történő bombázásával . Ennek az elemnek az izotópjainak felezési ideje várhatóan néhány mikroszekundum nagyságrendű.
Egyetlen 82-nél nagyobb atomszámú kémiai elemnél ( ólom ) sincs stabil izotópja, és a 101-nél ( mendelevium ) nagyobb atomszámú elemek felezési ideje kevesebb, mint egy nap.
Bizonyos elméletek, amelyek réteges modell szerint írják le a mag szerkezetét - az úgynevezett mikroszkopikus-makroszkopikus (MM) és a relativisztikus átlagtér (RMF) elméletek - megjósolják a stabilitás szigetének létezését a " varázsszámból " álló nuklidok körül . » Neutronok és varázslatos számú proton : minden esetben 184 neutron, de a modellekben alkalmazott elméletek és paraméterek függvényében 114, 120, 122 vagy 126 proton. A 118. elem , 118 protonnal és ismert izotóppal rendelkező 176 neutronjával tehát a " stabilitás szigete " közelében lenne ; A felezési az 0,89+1,07
−0,31 ms a vártnál valamivel magasabb, ami alátámasztaná ezt az elméletet.
A számítások azt sugallják, hogy az organesson más izotópjainak felezési ideje milliszekundum nagyságrendű lehet, és egyeseknél nagyobb, mint a szintetizált 294 Og magé , különösen a 293, 295, 296, 297, 298, 300 izotópoké Néhány nehezebb, több neutront tartalmazó izotópnak hosszabb felezési ideje is lehet, például 313 Og körül .
A nemesgázok oszlopához tartozó oganesson vegyértékelem nulla vegyértékű elem legyen : elektronikus szerkezetük miatt ezek az elemek kémiailag viszonylag inertek, mivel az s és p alrétegek valencia réteggel rendelkeznek , nincsenek vegyérték-elektron alkotnak egy kémiai kötés , alatt a byte szabályt . Az egyik ezért várható, hogy Oganesson nézne radon . Minden valószínűség szerint az oganesson elektronikus konfigurációja 7 s 2 , 7 p 6 legyen . Ez azonban lényegesen reagálóbb lenne, mint azt eredetileg gondolták. Mivel a periódusos rendszer radon alatt helyezkedik el , az egyébként is reaktívabb lenne, mint az utóbbi. De kvantum jelenségek , mint például egy érzékeny spin-pálya csatolás belül 7 s és 7 p rétegek , vezetne osztani ezeket alréteget szerint centrifugálás az elektronok és átszervezi az energia szintjét eltérően a réteg vegyérték , így látszólagos az utóbbi telítettsége inkább a 114 elem ( flerovium ), mint az oganesson esetében, amelynek vegyértékrétege tehát kevésbé stabil, mint a 116. elemé ( livermorium ), amelynek vegyértékrétege kevésbé stabil, mint a fleroviumé. 2018-ban a relativisztikus hatásokat vizsgáló elméleti tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az elektronok már nem különülnek el különálló rétegekre, hanem szinte egyenletes eloszlásban delokalizálódnak, hasonlóan a Thomas-Fermi (in) részecskékhez kölcsönhatás nélkül.
Azt is megállapították, hogy az oganesson lenne egy pozitív elektron-affinitása , ellentétben az összes többi nemesgáz , de a korrekciókat kvantumelektrodinamika már legyengített ez az affinitás (különösen azáltal, hogy csökkenti az energia 9% -kal. Kötődését az Og - ) anion , emlékeztetve ezeknek a korrekcióknak a jelentősége a túlsúlyos atomokban.
Azt mondják, hogy az Oganesson polarizálhatósága nagyobb, mint az összes alacsonyabb atomszámú elemé , és csaknem duplája a radonénak , ami abnormálisan alacsony ionizációs potenciált eredményez , hasonlóan az óloméhoz , amely 70% a radoné , és jelentősen alacsonyabb, mint a fleroviumé . Ez 320–380 K forráshőmérsékletet is eredményez, ami jóval magasabb, mint az eddig közölt értékek, 263 K és 247 K nagyságrendű . A forráspont hőmérsékletének bizonytalansága ellenére is valószínűtlennek tűnik, hogy az organesson, ha hatalmas mennyiségben létezne, normál hőmérsékleti és nyomási körülmények között gáz halmazállapotú lenne. Amennyiben a hőmérsékleti tartomány, amelyben a többi ritka gáz folyékony állapotban létezik, nagyon szűk (2 és 9 K között ), az oganesson valószínűleg még szilárd is lenne.
Még nem sikerült szintetizálni Oganesson-vegyületet, de az ilyen vegyületek modelljeit már az 1960-as évek közepén kiszámolták. Ha ez az elem ritka gáz elektronszerkezettel rendelkezik , akkor a magas ionizációs energia miatt nehéz oxidálódnia, de ez a hipotézis kérdéses. A perifériás elektronjaira ható spin-pálya kapcsolási hatás a +2 illetve a +4 oxidációs állapot fluorral történő stabilizálását eredményezné, ami az oganesson OgF 2 difluoridjához vezetneés oganesson tetrafluorid OGF 4, utóbbi esetében tetraéderes geometria, és nem tetragonális sík, mint a XeF 4 xenon-tetrafluorid : ez a különböző geometria abból adódik, hogy a játékban lévő kötések különböző természetűek, az oganesson esetében ionos kötés , a xenon esetében három centrummal és négy elektronral kötődnek .
Az OgF 4 Oganesson tetrafluorid- molekula konformációja |
Konformációja Xenon tetrafluorid molekula XeF 4 |
Az oganesson-fluor kötések ionos jellege miatt ezek a vegyületek nem nagyon illékonyak.
Végül az oganesson kellően elektropozitív lehet ahhoz , hogy kötéseket képezzen a klórral és klórvegyületeket nyújtson.
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |