Plutónium | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Plutónium-pellet. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Tudott | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Plutónium | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 94. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | - | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 7 th időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | F blokk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | Aktinid | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Rn ] 5 f 6 7 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 18, 32, 24, 8, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 244,06 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | 159 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 187 ± 13 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | 6, 5, 4, 3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 1.28 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | Amfoterikus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 6.0260 eV | 2 e : 11,2 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 19 816 kg · m -3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Monoklinika | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | Ezüstfehér színű a szabadban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont |
640 ° C 640 ° ± 2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | 3228 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 2,84 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 344 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 12,29 × 10 -6 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőznyomás |
1 Pa ( 1 483 ° C-on ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 2260 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 35,5 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektromos vezetőképesség | 685 x 10 6 S · m -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 6,74 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,028,288 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-117-7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Rádióelem figyelemre méltó tevékenységgel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másképp nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A plutónium a kémiai elem a szimbólum Pu és atomi száma 94. Ez egy fém radioaktív transzurán a család az aktinidák . Olyan kristályos szilárd anyag formájában van, amelynek friss felülete ezüstszürke, de pár perc alatt, páratartalom jelenlétében homályos, néha olívazöldre hajló, szürke színű réteggel borul, amely oxidokból és hidridekből áll ; az ebből eredő térfogatnövekedés elérheti a tiszta plutónium blokkjának 70% -át, és az így képződött anyag hajlamos pirofor porrá bomlani .
A plutónium először elő, és elszigetelt december 14, 1940 , a University of California, Berkeley bombázták urán 238 és deutérium . Után jön az urán és neptunium a periódusos , ez az új kémiai elem nevezték utalva Pluto , ami után jön a bolygók az Uránusz és a Neptunusz a Naprendszer . Ez egy szintetikus elem , amelyet az ember mesterségesen állít elő, de számoltak be róla a természetes plutónium nyomainak megfigyeléséről is uránércekben . Ez egy radiotoxikus nehézfém, amely hajlamos a felhalmozódni a csontokban és kisebb mértékben a májban . Általában a plutónium négy oxidációs állapotát figyeljük meg , +3-tól +6-ig (a +7 állapot ritka), eltérő színnel. Az elektronikus szerkezet a tiszta fém határozza meg 5f sávban , amelynek a legnagyobb sűrűsége államok a Fermi szinten ; Különösen keskeny, az 5f sáv hajlamos lokalizálni az abban lévő elektronokat, így a tiszta plutónium szobahőmérsékleten hasonló a nehéz fermion anyagokhoz , nagy hőkapacitással és elektromos ellenállással .
Tudjuk, nem kevesebb, mint hat allotropes plutónium a légköri nyomás , és egy hetedik felett 60 MPa . Jól meghatározott és gyakran szokatlan tulajdonságokkal rendelkeznek egy fém esetében. Így a szobahőmérsékleten stabil a-plutónium az egyik nagyon ritka fém, amely a monoklinikus rendszerben kristályosodik ; fizikai és szerkezeti tulajdonságai inkább az ásványi anyagokra vonatkoznak, mint a közönséges fémekre, míg mechanikai tulajdonságai az öntöttvaséra emlékeztetnek . A δ plutónium, stabil hőmérséklet magasabb vagy alacsony moláris frakciója a gallium , kikristályosodik másrészt egy hálós lapcentrált köbös , egy sűrűség csökkentése oly módon, közel 20%, hogy a plutónium α; fémesebb, mechanikai tulajdonságai hasonlóak az alumíniumhoz , de negatív hőtágulási együttható (a fűtésnél összehúzódik). A plutónium egyike azon kevés kémiai elemeknek, amelynek folyadékja olvadáspontjában sűrűbb, mint a szilárd . Több szomszédos belső energiával rendelkező allotróp létezése különösen kényessé teszi a plutónium formálását , olyan mértékben, hogy plutónium-gallium ötvözetet használnak helyette , amely szobahőmérsékleten stabilizálja a δ fázist, ami megkönnyíti az alkatrészek megmunkálását plutóniumban.
A plutónium-239 és a plutónium-241 olyan hasadó izotópok a termikus neutronok , ami azt jelenti, hozzájárulhatnak a nukleáris láncreakció és fel lehet használni a tervezés nukleáris fegyverek és a nukleáris reaktorok . A plutónium-240 spontán hasadási aránya nagyon magas, ami megköveteli, hogy a fegyverminőségű plutóniumban 7% alatt maradjon. A plutónium-238 van egy felezési a 88 év, és az emittált α részecskék ; ez egy hőforrás, amelyet a termoelektromos radioizotóp-generátorok gyakran használnak bizonyos űrszondák áramellátására. Az izotópok elkülönítése a plutóniumtól nehéz és ezeket általában speciális reaktorok állítják elő. A termelés elegendő plutónium volt az egyik célkitűzése a Manhattan Project idején a második világháború fejlesztése érdekében az első nukleáris bombák. Az első atomrobbanás, a Szentháromság- teszt plutónium töltetet használt, csakúgy, mint a Kövér ember , a Nagasakira ledobott atombomba ; a három nappal korábban Hirosimára dobott Kisfiú bombának dúsított uránmagja volt .
A Plutónium nevét az Uránus és a Neptunusz után felfedezett Plútó bolygónak köszönheti , a periódusos rendszerben közvetlenül előtte lévő urán és neptúnium elemekkel analóg módon .
A plutónium egy fém a család az aktinidák a, mint a legtöbb más fémek, egy fényes, ezüstös megjelenésűek, például nikkel . Levegővel érintkezve azonban gyorsan unalmas szürkés réteg borítja, olyan színekkel, amelyek sárga vagy olívazöldre rajzolhatnak, ez utóbbi árnyalat a plutónium-dioxid PuO 2-ből származik..
A neptúniumhoz és az uránhoz - és kisebb mértékben a protaktiniumhoz hasonlóan - a plutónium elektronszerkezetét normál hőmérsékleti és nyomási körülmények között az 5f pályák határozzák meg , amelyek jelentősen hozzájárulnak az interatomikus kötésekhez. Csökken az atomok közötti távolság ezekben az anyagokban, amelyek ezért különösen nagy sűrűségűek : a plutóniumé 19,816 g · cm -3 , több mint a duplája az einsteiniumé ( 8,84 g · cm -3 ), amelynek ennek ellenére nagyobb az atomja tömeg . A kristályban az interatomikus távolságok azonban befolyásolják az elektronikus sávok szélességét : minél kisebbek ezek a távolságok, annál keskenyebbek a sávok. Az 5f sáv matematikailag keskenyebb, mint a 6d és 7s sáv, itt elég keskeny lesz ahhoz, hogy hajlamos legyen az elektronokat elhelyezni a kristályban, amelyek fémes tulajdonságai következésképpen nagymértékben romlanak. Ebből adódik a plutónium teljes komplexitása: tekintettel az anyag sajátos sávszerkezetére, ahol az 5f és 6d sávok energiaszintje nagyon hasonló, a plutónium 5f elektronjai a lokalizált állapot és az állapot határán vannak. , így a belső energia enyhe változása elegendő az egyikről a másikra való átjutáshoz, ami az anyag makroszkopikus tulajdonságainak hirtelen változását eredményezi.
Az 5f elektronok hatására a könnyű aktinidek kristályai kevésbé szimmetrikusak, mint a közönséges fémeké, mert az 5f pályák nagyon irányítottak, és korlátozzák a kristályok geometriáját. A protactinium a másodfokú rendszerben kristályosodik , kevésbé szimmetrikus, mint a közönséges fémeké, míg az urán és a neptunium az ortorombos rendszerben kristályosodik , még kevésbé szimmetrikus, és a plutónium a monoklinikus rendszerben kristályosodik , ami a legkevésbé szimmetrikus. Ebből következik, hogy a plutónium normál állapotban nem nagyon hajlékony , nem túl alakítható , nem túl műanyag , és éppen ellenkezőleg, meglehetősen kemény és törékeny; mechanikai tulajdonságait gyakran hasonlítják a szürkeöntvényhez .
Az 5f elektronok hatásának egy másik következménye, hogy a plutónium normál állapotban alacsony elektromos vezetőképességgel és alacsony hővezető képességgel rendelkezik , de nagy a hőteljesítménye , ami hasonló a nehéz fermion anyagokhoz . Ezenkívül villamos vezetőképessége az anyag lehűlésekor csökken, ami ellentétes a fémek szokásos viselkedésével. A tendencia 100 K- ig figyelhető meg , majd megfordul a friss plutónium esetében; az ellenállás azonban idővel növekszik a kristályrács radioaktivitásból eredő károsodása miatt.
Fém |
Hővezető képesség |
Elektromos ellenállás |
Összenyomhatóság |
Young modulusa |
---|---|---|---|---|
Plutónium α | 4,2 W · m- 1 · K -1 | 1,45 μΩ · m | 0,020 GPa -1 | 100 GPa |
Plutónium δ ( Pu-Ga ) | 9,2 W · m- 1 · K -1 | 1,00 μΩ · m | 0,033 GPa -1 | 42 GPa |
Rozsdamentes acél | 15 W · m- 1 · K -1 | 0,7 μΩ · m | 0,0007 GPa -1 | 180 GPa |
Alumínium | 222 W · m- 1 · K -1 | 0,029 μΩ · m | 0,015 GPa -1 | 70 GPa |
Általánosságban elmondható, hogy a radioaktivitás megzavarja a plutónium kristályszerkezetét azáltal, hogy a kristályhibákat felhalmozza . Az önsugárzás azonban elégségesen felmelegítheti az anyagot ahhoz, hogy izzításhoz vezetjen , ellensúlyozva a korábbi hatást 1000 K feletti hőmérsékletre .
Körülbelül húsz plutónium-izotóp ismert . A plutónium-244 egy felezési hosszabb, a 80800000 évvel ezelőtt, majd a plutónium 242 , a 373 300 éves, és a plutónium-239 , 24 110 év. Az összes többi plutónium-izotóp felezési ideje kevesebb, mint 7000 év. A plutóniumnak nyolc nukleáris izomerje is van , amelyek felezési ideje mindig kevesebb, mint egy másodperc.
Az ismert izotópok plutónium van atomtömege kezdve 228 247. Az előnyös módja bomlási izotópok könnyebb, mint a plutónium 244 van spontán hasadási és α bomlás , amely vállalkozás főleg neptunium és urán , valamint „a legkülönbözőbb a hasadási termékek . Az előnyös alkalmazási mód bomlása izotópok nehezebb, mint a plutónium 244 jelentése β bomlás , amely lényegében termel ameríciumot . A plutónium-241 a neptúnium bomlási sorozatának izotópja, amely az americium-241-et béta-bomlás útján adja.
A plutónium-239 az urán-233 és az urán-235 mellett a nukleáris ipar vagy katonai célokra használt három fő hasadó izotóp egyike . A plutónium-241 is erősen hasadó, azaz, ő is osztott hatása alatt egy termikus neutron felszabadító több neutront elég ahhoz, hogy a hasadási más atomok, és így fenntartja a reakció-lánc ; azonban sokkal radioaktívabb, mint a 239-es plutónium , és β bomlás útján a 241-es americiumot termeli a nemkívánatos α-részecskék erős emitterét a plutónium szokásos alkalmazásakor. Amikor kitéve termikus neutronok, az izotópok 239 Pu és 241 Pu van egy valószínűsége mintegy 3 / 4 feltörni és körülbelül 1 / 4 , így 240 Pu és 242 Pu mégpedig úgy, hogy az arány a 240 Pu a maradék plutónium után a nukleáris reakció nagyobb, mint a kezdeti plutóniumé.
Lényegében kevésbé radioaktív, mint a legtöbb más izotóp, azonban a tiszta 239 plutónium k eff szorzótényezője nagyobb, mint 1, ami azt jelenti, hogy ez az anyag elérheti a kritikus tömeget , amíg elegendő mennyiségű anyag gyűlik össze a megfelelő térfogatban. A hasadási egy atom, egy töredéke a nukleáris kötés energia , amely rendelkezik a atommag együtt , szabadul fel, elektromágneses energia és a kinetikus energia , az utóbbi gyorsan átalakulnak hőenergiává. . A hasadási egy kilogramm plutónium-239 képes egy robbanás egyenértékű 21 kt a TNT ( 88.000 GJ ). Ezt az energiát használják fel a nukleáris reaktorok és a nukleáris fegyverek .
A plutónium 240 jelenléte a plutónium -239 tömegében korlátozza katonai jelentőségét, mivel ennek az izotópnak a spontán hasadási sebessége több mint négy nagyságrenddel magasabb, mint a 239-es plutóniumé - kb. 440 hasadás · s -1 · G -1 , vagy több mint 1000 neutron · s -1 · g -1 - ami rontja az anyag robbanásveszélyes tulajdonságait és növeli az ellenőrizetlen robbanás kockázatát. A plutóniumot akkor mondják katonai minőségűnek ( fegyverminőségűnek ), ha kevesebb mint 7% plutónium 240-et tartalmaz , és üzemanyag-minőségűnek ( üzemanyag minőségű ), ha kevesebb, mint 19%. Kiváló minőségű plutóniumot ( supergrade ), kevesebb mint 4% plutónium 240-et tartalmaz , alacsonyabb radioaktivitása miatt nukleáris fegyverekhez, amelyeket a legénység közvetlen közelében kell tartani, nukleáris tengeralattjárókban , különféle típusú hadihajókban . példa. A plutónium-238 nem hasadó, de gyorsan hasadhat gyors neutronok és egy α radioaktivitás által .
A szintetizált két fő izotóp a plutónium 238 és a 239 plutónium . A plutónium-239- et az urán-238 β -jának neutronbefogásával és bomlásával állítják elő :
A neutronok a hasadási az urán-235 elnyeli a magok a urán 238 alkotják a urán 239 ; egy β bomlás ezután átalakítja egy neutron egy proton a formában neptunium 239 , alakítjuk, amelyet egy második β bomlanak plutónium 239 .
A plutónium-238 által termelt bombázásával urán-238 az ionok a deutérium :
A nagy spontán hasadású plutónium 240-n és a β radioaktivitással lebomló 241-es plutóniumon kívül a plutónium fő izotópjainak spontán bomlása főleg α radioaktivitással , vagyis α részecskék kibocsátásával történik ( ő 2+ ), amely rekombinálódhat elektronok a fém, hogy a hélium , míg a plutónium átváltoztatta a urán . Így egy tipikus 5 kg-os magfegyver-mag 12,5 × 10 24 atomot tartalmaz, amely 11,5 × 10 12 Bq ( másodpercben bomlik ) aktivitást eredményez, és α részecskéket bocsát ki, ami összességében 9 68 W teljesítménynek felel meg .
Izotóp | Időszak
radioaktív |
Tömeges tevékenység |
Bomlási mód |
Nuklid fia |
Csatlakozási jelentés |
Bomlási energia |
---|---|---|---|---|---|---|
238 Pu | 87,76 év | 6,34 x 10 11 Bq · g-1 | Α radioaktivitás | 234 U | 71,04% | 5,499 MeV |
28,84% | 5,457 MeV | |||||
239 Pu | 24 130 év | 2,295 x 10 9 Bq · g-1 | Α radioaktivitás | 235 U | 73,30% | 5,156 MeV |
15,10% | 5,144 MeV | |||||
11,45% | 5.106 MeV | |||||
240 Pu | 6567,5 év | 8,40 x 10 9 Bq · g-1 | Α radioaktivitás | 236 U | 72,90% | 5,168 MeV |
27,00% | 5,244 MeV | |||||
241 Pu | 14,29 év | 3,81 × 10 12 Bq g-1 | Β radioaktivitás | 241 Am | 99,99% | 20,81 keV |
A plutónium radioizotópjai változó bomlási hőt bocsátanak ki a figyelembe vett izotópoktól függően. Ezt a mennyiséget általában watt / kg-ban vagy milliwatt / grammban adják meg . Jelentős értékeket érhet el nagy plutóniumrészekben (például nukleáris robbanófejekben ). A plutónium összes izotópja gyenge γ sugarakat is felszabadít .
Izotóp | A szétesés hője | Spontán hasadás ( neutronok ) | Megjegyzések |
---|---|---|---|
238 Pu | 560 W · kg -1 | 2600 g -1 · s -1 | Nagyon nagy bomlási hő, amelyet a radioizotóp termoelektromos generátorokban használnak |
239 Pu | 1,9 W · kg -1 | 0,022 g -1 · s -1 | A plutónium fő hasadó izotópja . |
240 Pu | 6,8 W · kg -1 | 910 g -1 · s -1 | A plutónium fő szennyeződése 239 . A plutónium minőségét általában 240 Pu százalékában fejezik ki . Spontán hasadási aránya kedvezőtlen a katonai alkalmazások számára. |
241 Pu | 4,2 W · kg -1 | 0,049 g -1 · s -1 | Amerikiumig bomlik 241 . Felhalmozódása a régi plutónium darabok általi besugárzás kockázatát jelenti. |
242 Pu | 0,1 W · kg -1 | 1700 g -1 · s -1 |
Hat plotónium allotróp van atmoszférikus nyomáson, hetedikük pedig 60 MPa felett . Ezeknek az allotropoknak van egy belső energiájuk, amely alig változik, míg fizikai tulajdonságaik drámaian változnak. A tiszta plutónium sűrűsége légköri nyomáson így szobahőmérsékleten 19,86 g · cm- 3 a plutónium α esetében, de plutónium δ esetén 125 ° C-on csak 15,92 g · cm -3 , sűrűsége 20% -kal alacsonyabb, ami lineáris megnyúlásnak felel meg. több mint 7,6%. A plutónium így hevesen reagálhat a nyomás, a hőmérséklet vagy a kémiai környezet változásaira, és a fázisátmenetek jelentős és hirtelen térfogatváltozásokkal járhatnak.
Fázis | Kristály rendszer |
A fázisátmenet hőmérséklete |
Térfogat |
---|---|---|---|
α | Egyetlen klinika | - | 19,86 g · cm -3 |
β | Monoklinika központosított bázisokkal | 124,5 ° C | 17,70 g · cm -3 |
γ | Lapcentrált ortorombos | Op .: 214,8 ° C | 17,14 g · cm -3 |
δ | Arccentrikus köbös | 320,0 ° C | 15,92 g · cm -3 |
δ ' | Középfokú másodfokú | 462,9 ° C | 16,00 g · cm -3 |
ε | Kocka középre | Op .: 482,6 ° C | 16,51 g · cm -3 |
Folyékony | ~ 640 ° C | 16,65 g · cm -3 |
Monoklinika (α)
Arccentrikus ortorombos (γ)
Tetragonális középre (δ ')
Köbcentírozott (ε)
Ilyen különböző allotrópok megléte az ilyen hasonló belső energiák számára a tiszta plutónium alakítását különösen kényessé teszi. A szabványos állapotban , a α fázis, a monoklin , így tiszta plutónium szobahőmérsékleten, kemény és törékeny anyag, mint a szürke öntöttvas , amely önmagában kevés megmunkálási és hajlamos a hirtelen változások a geometriában nyomás alatt. Mérsékelt melegítés hatása. Másrészről a δ fázis arcközpontú köbös , mint sok közönséges fém, például alumínium és nikkel , és mechanikai tulajdonságai hasonlóak az alumíniuméhoz . Stabilra 320,0 , hogy ~ 462,9 ° C tiszta plutónium, a δ fázis lehet stabilizálni szobahőmérsékletre hozzáadásával kis mennyiségű gallium , alumínium, americium , szkandium vagy cérium , amelyek forgácsolással és hegesztett alkatrészek plutónium. A plutónium-gallium ötvözetet gyakran használják erre a célra, mivel ez lehetővé teszi a nem kívánt fázisátmenetek leküzdését, amelyek torzulásokhoz vezetnek a részen elhelyezkedő duzzadás vagy összehúzódások következtében. A szilícium , az indium , a cink és a cirkónium lehetővé teszi a gyors hűtés révén metastabil δ-fázis kialakulását . Nagy mennyiségű hafnium , holmium és tallium hozzáadása szintén lehetővé teszi a δ fázis szobahőmérsékleten történő megőrzését. A neptúnium az egyetlen elem, amely stabilizálja az α-fázist monoklinikusan magasabb hőmérsékletre.
A δ fázis rugalmassága anizotrop , amely az iránytól függően hat-hét tényezővel változhat.
Hasadási fegyverekben a magot összenyomó lökéshullám (néhány tíz kilobáron túl) átmenetet okoz a delta fázisból az alfa formába, egyértelműen sűrűbbé, ami lehetővé teszi a kritikusság könnyebb elérését .
A plutónium ötvözetek úgy nyerhetők, ha az olvadt plutóniumhoz fémet adnak. Ha a hozzáadott fém kellően redukálódik , a plutónium oxidok vagy halogenidek formájában szállítható . A plutónium-gallium ötvözetet és a plutónium-alumínium ötvözetet, amelyek szobahőmérsékleten stabilizálják a plutónium δ fázisát, a PuF 3 plutónium-trifluorid hozzáadásával nyerjük.a megolvadt gallium vagy alumíniumból , amelynek előnye, hogy elkerüli kezelése plutónium fémet, ami nagyon reaktív.
A tiszta plutónium szobahőmérsékleten ezüstös felületekkel rendelkezik, amelyek levegővel érintkezve perceken belül elszíneződnek. Négy általános oxidációs állapotot mutat vizes oldatban , plusz egy ritkább ötödöt:
Plutóniummal képzett komplex formális oxidációs állapotban +2, [K (2.2.2 - kriptandum ]] [Pu II Cp ″ 3 ], ahol Cp ″ = C 5 H 3 (SiMe 3 ) 2, szintén megjelent.
A szín a plutónium ion megoldások egyaránt függ az oxidációs állapotban, és a természet a sav anion . Ez utóbbi befolyásolja a plutónium komplexáció mértékét.
A fémes plutóniumot a PuF 4 plutónium-tetrafluorid reakciójával állítják előa bárium , a kalcium vagy lítium- át 1200 ° C-on . Savak , oxigén és vízgőz támadják meg , de bázisok nem . Könnyen oldódik sósav- HCl-ban, hidro-hidrogén-jodid-savban és perklórsav- HClO 4-benkoncentrál. Az olvadt plutóniumot vákuumban vagy inert atmoszférában kell tartani a levegővel való reakció elkerülése érdekében. A 135 ° C-on , fémes plutónium meggyullad a szabadban, és felrobban jelenlétében CCl 4 tetraklór.
A plutónium szénnel reagálva Pu 3 C 2 plutónium-karbidokat képez, PuC 1-δ, Pu 2 C 3és a PuC 2 ; reakcióba lép a nitrogén N 2alkotnak egy pun -nitrid , és a szilícium- alkotnak PUSI 2 szilicid ; reagál X 2 halogénnelahol X jelentése fluor , klór , bróm és jód , a PuX 3 trihalogenideket eredményezve. Fluorral, amellett, hogy a plutónium trifluorid PUF 3, a PuF 4 plutónium-tetrafluoridot is megfigyeljükvalamint a PuF 6 plutónium-hexafluorid. Ezenkívül PuOCl, PuOBr és PuOI oxihalidok képződnek.
A plutóniummal együtt használt tégelyeknek ellen kell állniuk a fém csökkentő tulajdonságainak . A tűzálló fémek , mint például a tantál és a volfrám , valamint a oxidok , boridok , karbidok , nitridek és szilicidek legstabilabb, alkalmas lehet. Elektromos ívkemencében való olvasztás lehetővé teszi kis fémréteg plutónium előállítását tégely nélkül.
Pure plutónium kitéve nedvesség, akár a levegő vagy argon , kvarglik néhány perc alatt egy tompa álló réteggel keverékéből oxidok és hidridek , amely szétesik alkotó. Finom illékony por az inhaláció, amelyek lehetnek komoly egészségügyi kockázatot . Ez az oka annak, hogy a plutóniumot kesztyűtartókban kezelik, amelyek megakadályozzák a por légköri eloszlását.
Pontosabban, a száraz levegőnek kitett plutóniumot PuO 2 plutónium-dioxid réteg borítjaamely a fém figyelemre méltó passziválását biztosítja , és az anyag oxidációjának előrehaladását 20 pm · h -1-re csökkenti . Másrészt a nedvesség jelenléte bevezeti a PuH x hidrideket, A 1,9 <x <3 , amelyek katalizálják a korrózió által oxigén O 2, míg oxigén hiányában a páratartalom köztes oxidokat, például Pu 2 O 3 szeszkvioxidot vezet beamelyek elősegítik a hidrogén korrózióját. Végül a páratartalom oxigén jelenlétében a PuO 2 -oxid oxidációjához vezet.hogy magasabb oxidot képezzen PuO 2 + x a dioxidrétegen, amely úgy tűnik, elősegíti a fém korrózióját a nedves levegőben.
A plutónium porai, hidridjei és bizonyos oxidjai, például a Pu 2 O 3a piroforos , azaz akkor spontán meggyulladhat, levegővel érintkezve szobahőmérsékleten, és ezért kezelhetők száraz inert atmoszférában nitrogén N 2vagy argon Ar. A szilárd plutónium csak 400 ° C felett gyullad meg . Pu 2 O 3spontán felmelegszik, és plutónium-dioxiddá alakul át PuO 2, amely száraz levegőben stabil, de forrón reagál a vízgőzzel . A reakció a következő lenne:
3 PuO 2+ Pu → 2 Pu 2 O 3 2 Pu 2 O 3+ O 2→ 4 PuO 2.Plutónium is reagál hidrogén- H 2alkotnak hidridek Puh x, 1,9 <x <3 :
2 Pu + x H 2→ 2 PuH x.Az x értéke a hidrogén parciális nyomásától és a reakció hőmérsékletétől függ . Ezek a hidridek, amelyek kristályos szilárd anyagok az arccentrikus köbös rendszerben, levegővel gyorsan oxidálódnak, és dinamikus vákuumban történő melegítés közben disszociálnak alkotóelemeikbe, vagyis a felszabadult hidrogén folyamatos pumpálásával.
Különböző típusú kockázatokat kell figyelembe venni a plutónium kezelése tekintetében, amelyek szorosan függenek a részt vevő izotópoktól . Kritikai balesetek fordulnak elő a kezelési hibák során, amelyek a plutónium kritikus tömegének kialakulásához vezetnek, és kárt okozhatnak . Akut sugárzási szindrómát okoznak . A rádió-toxicitás és a reproduktív toxicitás fordulhat elő, ha a plutónium felszívódását a szervezetben , ami a besugárzása szövetet a ionizáló sugárzás okozhat genetikai mutációk és indukálják a rák .
A leggyakoribb izotópok plutónium mindenekelőtt α-sugárzók , besugárzása α részecskék a 4.9 , hogy 5.5 MeV amelyek könnyen leállítjuk bármilyen szilárd anyag, különösen az epidermisz . A plutónium-241 β sugarakat bocsát ki , jobban behatol, mint az α sugárzás, de csak 5,2 keV .
Kémiai szempontból a plutónium éghető és piroforos , ezért tűzveszélyt jelent. Kémiai toxicitása viszont nem különösebben jelentős.
A plutónium olyan mennyiségben történő felhalmozódása, amely megközelíti a kritikus tömeget , valószínűleg halálos neutron- és γ-sugarakat kibocsátó nukleáris reakció megindulásához vezet . A kockázat annál nagyobb a plutónium esetében, mivel a plutónium 239 kritikus tömege általában csak az egyharmada az urán 235 tömegének . Ez a kockázat megnő az oldatban a vízben lévő hidrogén mérséklő hatása miatt , amely hőkezeli a neutronokat .
Számos plutóniumot érintő kritikus balesetről számoltak be a XX . Században , amelyek az érintettek halálához vezetnek. Ez volt a helyzet például a Los Alamos National Laboratory on augusztus 21, 1945 során hiba kezelése keményfém tégla használható neutron reflektorok körül egy katonai célú plutónium gömb, ami miatt 25 nappal később a halálát Harry Daghlian Jr . , majd egy Manhattan Project kutató , ennek eredményeként a sugárbetegség követő dózis kapott, becslések szerint 5.1 Sv . Kilenc hónappal később Louis Slotin is meghalt Los Alamos egy hasonló balesetben, míg manipulálni berillium reflektorok körül ugyanazt a plutónium gömb, úgynevezett démon mag . Los Alamosban is más baleset történt1958. december, ami egy Cecil Kelley nevű laboratóriumi technikus életébe került egy plutónium-tisztítási művelet során, a keverőedényben kialakuló kritikus tömeg eredményeként. Más ilyen típusú balesetek történtek szerte a világon, akár az Egyesült Államokban , a Szovjetunióban , Japánban vagy más országokban.
A kifejezetten radioaktivitása miatt előállított szintetikus elem , a plutónium leginkább a radiotoxicitásáról ismert . Ez háromféle ionizáló sugárzásból származik : α sugarak ( α részecskék ), β sugarak ( elektronok ) és γ sugarak ( energetikai fotonok ). Ennek a sugárzásnak az akut vagy tartós expozíciója egészségügyi kockázatot jelent, amely valószínűleg egy akut sugárzási szindróma kontextusában nyilvánul meg , genetikai mutációkkal és rákkal . A kockázatok a szürkékben (Gy) mért abszorbeált dózissal nőnek, pontosabban az egyenértékű dózis függvényében , amelyet sievertsben (Sv) mérnek , amely mérlegeli a kapott különböző sugárzások fiziológiai hatását a képességük szerint. károsíthatja a besugárzott szövetet . Ezt a súlyozást a dózistényező vezeti be, amelyet általában bekerélenként mikrováltozatban mérnek (µSv / Bq):
Izotóp | Plutónium 238 | Plutónium 239 | Plutónium 240 | Plutónium 241 | Plutónium 242 |
---|---|---|---|---|---|
Tömeges tevékenység | ~ 630 GBq · g -1 | ~ 2,3 GBq · g -1 | ~ 8,5 GBq · g -1 | ~ 3700 GBq · g -1 | ~ 0,15 GBq · g -1 |
Dózistényező | 0,23 Sv · Bq -1 | 0,25 Sv · Bq -1 | 0,25 Sv · Bq -1 | 0,0048 Sv · Bq -1 | 0,24 Sv · Bq -1 |
Így a γ sugarak áthaladnak az összes szöveten és az egész szervezetre kihatnak, míg a β sugarak kevésbé áthatolnak, és az α sugarak nem lépik át az epidermist, de sokkal energikusabbak (néhány megaelektron volt, szemben a β és γ sugarak néhány kiloelektron voltjával) . Így az α részecskék veszélyesek, ha a felszívódott plutónium még a szövetekben is kibocsájtja őket. A fő kockázat a plutóniumot tartalmazó részecskék belélegzése, különösen a PuO 2 plutónium-dioxid formájában, amely levegővel érintkezve gyorsan képződik, és amely nedvesség jelenlétében hajlamos finom porokká bomlani. A nukleáris szektor alkalmazottainak tehát a tüdőrák megnövekedett gyakorisága mutatkozott meg. A tüdőrák kockázata növekszik, ha az inhalált plutónium ekvivalens dózisa eléri a 400 mSv-t . Másrészt a lenyelés csak a PuO 2 0,04% -át szívja fellenyelve. A kockázatok érintik a csontokat is, ahol a plutónium felhalmozódik, valamint a májat, ahol koncentrálódik.
Nem minden plutónium-izotóp mutat azonos szintű radiotoxicitást. Plutónium katonai minőségű, amely több mint 92% a plutónium 239 , tehát van egy meglehetősen mérsékelt radiotoxicitás miatt aktivitását tömeg alacsonyabb, mint a plutónium 240 , és különösen a plutónium 238 . A plutónium-241 aktivitása ezerszer nagyobb, β-sugarakat bocsát ki , amelyek áthatóbbak, mint az α sugárzás , bár ezerszer kevesebb energia.
Izotóp | Plutónium 238 | Plutónium 239 | Plutónium 240 | Plutónium 241 | Plutónium 242 |
---|---|---|---|---|---|
Α sugárzás | 5,5 MeV | 5,1 MeV | 5,2 MeV | < 1 keV | 4,9 MeV |
Β sugárzás | 11 keV | 6,7 keV | 11 keV | 5,2 keV | 8,7 keV |
Γ sugárzás | 1,8 keV | < 1 keV | 1,7 keV | < 1 keV | 1,4 keV |
A plutónium-238 rendelkezik a legnagyobb radiotoxicitással, míg a plutónium-241 , amelynek koncentrációja a plutóniumban idővel növekszik, az americium-241 terméke , amely γ-sugár energiát bocsát ki, jelentős sugárterhelésnek teheti ki a környezetet.
Az in vivo kísérletekben megfigyelt akut besugárzási szindróma halálos dózisa 400 és 4000 µg kg -1 között van egyetlen dózisban, a krónikus szennyeződésnek diffúzabb hatása van. Becslések szerint tehát tíz milligramm nagyságrendű mennyiség halálát okozza annak a személynek a halála, aki egyszerre szívta be a plutónium-oxidokat. Valóban, az elvégzett vizsgálatokat a páviánok és kutyák vezethet becslést az emberre egy a mortalitást 50% 30 nap után a 9 mg , egy év után a 0,9 mg és 1000 nap a 0, 4 mg .
A rosszul oldódó vegyületek, például a plutónium-oxidok inhalációja után a tüdődaganatok megjelenését kutyákban és patkányokban igazolták: a bizonyított dózis-hatás összefüggés magában foglalja a daganatok megjelenésének küszöbértékét 1 Gy körüli tüdődózisnál . A daganatok megjelenésének ez a küszöbértéke kb. 200 kBq , vagyis 87 μg ) 239 PuO 2 tüdőlerakódásnak felel meg..
A plutónium tűzveszélyt jelent, különösen akkor, ha finomra osztott por formájában van. A nedvesség jelenléte, ez képezi hidridek a felszínén , amelyek piroforos , és alkalmasak arra, hogy lángra szobahőmérsékleten. A kockázat valós, és 1969-ben a Rocky Flats nemzeti laboratóriumban bekövetkezett nagy plutóniumtűz valósult meg . A plutónium oxidációjából eredő térfogat-növekedés elérheti a 70% -ot, és megtörheti a konténer edényeket. Ennek az éghető fémnek a radioaktivitása további kockázatot jelent.
Az MgO magnézium-oxid valószínűleg a leghatékonyabb anyag a plutónium tüzet oltására: lehűti a hűtőbordaként szolgáló fémet, miközben elvágja az oxigénellátás égését . A tűzveszély megelőzése érdekében ajánlatos a plutóniumot inert, száraz légkörben kezelni.
A plutónium ugyanúgy mutatja a nehézfém toxicitását, mint például az urán , de kevésbé dokumentált, mint az utóbbinál, és a tanulmányok nem helyezik a kémiai toxicitást a plutóniumhoz kapcsolódó fő kockázatként. Több plutóniumpornak kitett lakosságot szorosan nyomon követtek annak érdekében, hogy felmérjék a plutónium-szennyezés egészségükre gyakorolt hatását, így például a légköri nukleáris kísérleti helyek közelében tartózkodó embereket, amikor engedélyt kaptak rá, a nukleáris létesítményekben dolgozó embereket, az atomrobbantások túlélőit . Nagasaki , még a halálos betegségek "terminális fázisában" lévő betegek is, akiket 1945-1946 években plutóniummal injektáltak, hogy megfigyeljék annak anyagcseréjét az emberi testben . Ezek a vizsgálatok nem mutatják a plutóniumra általában kifejezetten magas toxicitást, olyan híres példákkal, mint Albert Stevens , például Bernard Cohen (in) idézi , aki plutónium-injekciókat szenvedve magas életkort élt. A Los Alamos Nemzeti Laboratórium több tucat kutatója az 1940-es években jelentős mennyiségű plutóniumport is belélegzett, tüdőrák kialakulása nélkül.
Egyes nukleárisellenes retorikák azt állítják, hogy "akár egy milliméter gramm elfogyasztása is végzetes", amit a jelenlegi irodalom nem támaszt alá. Az " UPPU klub " tagjainak járványtani adatai , vagyis a Los Alamos nemzeti laboratóriumában plutóniummal dolgozó 26 emberről , akik olyan mértékben lenyelték, hogy a vizeletben követték, példával mutatják az átlagosnál alacsonyabb halálozás és rákos megbetegedés.
Az állítás, miszerint "csak néhány száz gramm plutóniumra lenne szükség, amely egyenletesen eloszlik a földön, hogy megsemmisítse az emberi életet", szintén nem egyezik a rendelkezésre álló adatokkal. Becslések szerint egy kilogramm nagyságrendű tömeg szétszóródása néhány száz négyzetkilométeres területen (azaz körülbelül 10 km sugarú körzetben ) kevesebb, mint egy mikrogramm / négyzetméter szennyeződéshez vezet. , így néhány száz gramm, egyenletesen elosztva a Föld felszínén, jóval a kimutatható mennyiség alatt marad.
Szükséges megkülönböztetni a 238 plutónium radiotoxicitását is , amely különösen magas, a hadsereg és az atomipar által használt 239 plutónium radiotoxicitásától , amelynek spontán radioaktivitása érezhetően kisebb. Ezt a két izotópot nagyon különböző mennyiségben, külön áramkörökkel és független felhasználásokra állítják elő : a plutónium 238 néhány kilogrammos sebességgel főleg fedélzeti energiaforrásként termelődik egy radioizotóp termoelektromos generátor számára , míg a plutónium-239 több tonnás sebességgel, hogy kihasználhassa a hasadó izotóp jellegét az atomreaktorokban vagy a nukleáris fegyverekben.
Az emberekben , az elnyelt plutónium szállítja transzferrinek és tárolja a vérben a ferritin, esetlegesen felhalmozódó főként a csontok , szintén a májban , és, kisebb mértékben, a tüdőben . Körülbelül 50 év biológiai felezési ideje az emberi testben marad . A hatások korlátozásának egyik általános módja a dietilén-triamin-penta-ecetsav ( DTPA , néha pentetinsavnak nevezett) komplex kalciummal vagy cinkkel történő beadása a szennyezéstől számított 24 órán belül , ami korlátozza a plutónium, valamint az americium megkötését. és kúrium . Más kelátképző szerek is alkalmazhatók, például az enterobaktin és a deferoxamin , amelyek közül néhány jobb hatású , mint a DTPA, például 3,4,3-LIHOPO vagy DFO-HOPO (deferoxamin-hidroxi-piridinon).
Becslések szerint az embereknél a bél- vagy tüdőgáton átjutott plutónium 10% -a távozik a testből (vizelettel és ürülékkel). A véren való átjutás után fennmaradó részt a máj fele rögzíti, a fele pedig a csontvázban , ahol nagyon sokáig, részben pedig egy életen át fennmarad (az amerikai DOE becslései szerint a szerv felezési ideje 20, illetve 50 év a máj és a csont esetében, egyszerűsített modellek szerint, amelyek nem veszik figyelembe a köztes újraeloszlást ( törés és / vagy menopauza esetén (vö. meszesedés ) és a normális csont-újrafeldolgozás során stb.). a májban és a csontvázban felhalmozódott szint az egyén életkorától is függ (a májban történő felszívódás az életkor előrehaladtával növekszik), és hogy valójában a plutónium először a csontok kérgi és trabekuláris felületén van rögzítve, mielőtt lassan újra eloszlik. a csont ásványi anyag térfogata.
A plutónium-239 egy hasadó izotóp gombot a megvalósításához nukleáris fegyverek miatt viszonylag könnyű a végrehajtás és a viszonylag magas rendelkezésre állás. Lehetőség van, hogy csökkentse a kritikus tömeg szükséges a robbanás által körülvevő plutónium mag neutron reflektorok , amelyek a kettős szerepét áramlásának megnövelésére termikus neutronok a mag és késlelteti a hőtágulása az utóbbi. Annak érdekében, hogy meghosszabbítja a lánc reakciót és növeli a nukleáris robbanás erejét .
A tömeg 10 kg a plutónium 239 nélküli reflektor általában elegendő a kritikus; ezt a tömeget optimalizált kialakítással felére lehet csökkenteni. Ez az urán 235 kritikus tömegének mintegy harmada .
A bombát Fat Man csökkent a Nagasaki az Egyesült Államokban az augusztus 9, 1945 terhelést alkalmazva 6,4 kg Az ötvözet plutónium-gallium 239 Pu - 240 Pu - Ga 96: 1: 3 körüli neutronforrás az ő megindításáról Be - 210 Po összes körülvéve robbanásveszélyes lencsék összenyomjuk plutónium, hogy jelentősen növelje a sűrűsége, ezért a teljesítménye a robbanás, amely elérte az egyenértékű 20.000 t a TNT . Elméletileg lehetőség van arra, hogy a nukleáris fegyverekben szükséges plutónium tömegét a kritikusság eléréséhez 4 kg- nál kisebbre kellően kidolgozott kialakítással csökkenteni.
A hagyományos könnyűvizes reaktorokból származó kiégett nukleáris üzemanyag a 238 Pu , 239 Pu , 240 Pu és 242 Pu izotópok keverékét tartalmazza . Ezt a keveréket nem eléggé dús plutónium 239 lehetővé teszi a termelés a nukleáris fegyverek , de lehet újra be MOX . A nukleáris reakció során véletlenül elkapott neutron megnöveli a 240-es és a 242-es plutónium mennyiségét, amikor a plutóniumot besugározzák egy reaktor termikus neutronjában, így az első ciklus után a plutónium többet használható, mint a gyors neutronreaktorokban . Ha ilyen reaktorok nem állnak rendelkezésre, ami általában így van, a felesleges plutóniumot általában hosszú élettartamú radioaktív hulladék képezi . Az ilyen hulladék mennyiségének csökkentése és újrahasznosítása iránti vágy gyorsabb neutronreaktorok létrehozását ösztönözte.
A PUREX néven ismert legáltalánosabb kémiai folyamat lehetővé teszi a kiégett nukleáris fűtőelem újrafeldolgozását a benne lévő plutónium és urán kivonásával MOX nevű oxidok keverékének , lényegében urán-dioxid UO 2 képződésének.és a plutónium-dioxid PuO 2, amely újra felhasználható az atomreaktorokban. Katonai minőségű plutónium adható ehhez a keverékhez annak energiahatékonyságának növelése érdekében. A MOX könnyűvizes reaktorokban használható, és tonnánként körülbelül 60 kg üzemanyagot tartalmaz; négy év használat után a plutónium háromnegyede elfogyasztásra kerül. A tenyészreaktorokat úgy tervezték, hogy optimalizálják a nukleáris reakció során keletkező neutronok felhasználását azzal, hogy termékeny atomokból több hasadó anyagot termelnek belőlük .
A MOX-ot az 1980-as évek óta használják , különösen Európában . Az Egyesült Államok és Oroszország aláírta2000. szeptember, a plutónium-kezelési és -feldolgozási megállapodás ( PMDA ), amellyel 34 tonna katonai minőségű plutóniumot kívánnak kivezetni; az amerikai DOE azt tervezi, hogy ezt a plutóniumtömeget 2019 vége előtt újrafeldolgozza MOX-ba.
A MOX növeli a teljes energiahatékonyságot. A nukleáris üzemanyag-rudat három év használat után újrafeldolgozzák a hulladék kinyerése érdekében, amely azután a rudak teljes tömegének körülbelül 3% -át teszi ki. A három üzemév során keletkezett urán- és plutónium-izotópok az üzemanyag-rudban maradnak, amely felhasználás céljából visszatér egy reaktorba. Akár 1 tömeg% gallium jelenléte katonai minőségű plutóniumban megzavarhatja ennek az anyagnak a könnyűvizes reaktorban történő hosszú távú alkalmazását.
A legnagyobb bejelentett plutónium újrahasznosítása létesítmények a B205 (en) és THORP (hu) egységek a Sellafieldben , UK ; az újrafeldolgozó üzem La Hague- ban, Franciaországban ; A Rokkasho atomerőmű a Japánban ; és a Mayak nukleáris komplexum a Oroszország ; vannak más kisebbnek nyilvánított helyek, például Indiában és Pakisztánban .
A plutónium-238 egy felezési ideje a 87.74 év. Bocsát ki nagy mennyiségű hőenergia kíséri gyenge fluxusainak neutronok és fotonok a gamma energia . Ennek az izotópnak egy kilogrammja körülbelül 570 W hőteljesítményt képes előállítani . Főleg nagy energiájú α részecskéket bocsát ki, amelyek gyengén behatolnak, ezért csak fényvédelmet igényel. Egy papírlap elegendő az α-sugarak megállításához.
Ezek a tulajdonságok teszik ezt a plutónium-izotópot különösen érdekes hőforrássá azokon a fedélzeti alkalmazásoknál, amelyeknek közvetlen karbantartás lehetősége nélkül kell működniük az ember életében. Ezért úgy használni, mint a hőforrás hőgenerátorok radioizotóp ( RTG ) és fűtőberendezések radioizotóp ( RHU ) hasonlóan próbák Cassini , Voyager , a Galileo és a New Horizons és a rover Curiosity a Mars Science Laboratory .
A Voyager ikerszondákat 1977-ben dobták piacra, mindegyik plutóniumforrással 500 W energiát szabadított fel . Több mint 30 évvel később ezek az energiaforrások még mindig 300 W teljesítményt szabadítottak fel, lehetővé téve a szondák korlátozott működését. Ennek a technológiának egy régebbi változata hajtotta végre az Apollo Lunar Surface Experiment Pack öt csomagját, amelyek 1969-ben kezdődtek az Apollo 12 -vel.
A Plutonium 238-at sikeresen alkalmazták a pacemakerek áramellátására is, hogy elkerüljék az áramforrás cseréjét célzó ismételt műtéteket. A plutónium-238-at azóta nagyrészt lítium elemekkel helyettesítették , de 2003-ban továbbra is 50 és 100 beteg között volt az Egyesült Államokban pacemakerekkel működtetett plutónium-238 .
Mivel a plutónium valószínűleg katonai vagy terrorista célokra használható fel, számos nemzetközi szöveg és egyezmény tárgya a proliferáció megakadályozására . A kiégett nukleáris üzemanyagból újrahasznosított plutónium korlátozott szaporodási kockázatot jelent a nem hasadó izotópok, például a plutónium 240 és a 242 plutónium magas szennyezettsége miatt, amelyek ártalmatlanítása nem megvalósítható.
Egy nagyon alacsony leégéssel működő reaktor ezekből a nemkívánatos izotópokból keveset termel, ezért a nukleáris anyag potenciálisan katonai célokra felhasználható marad. A katonai minőségű plutónium vélhetően legalább 92% -ban 239 plutóniumot tartalmaz , de technikailag lehetséges egy kis teljesítményű atombomba felrobbantása csak 85% 239 tartalmú plutóniumból . A könnyű vizes reaktorban normál égési sebességgel előállított plutónium tipikusan kevesebb, mint 60% 239 plutóniumot , 10% hasadó plutónium 241-et és legfeljebb 30% nemkívánatos plutónium 240 és 242 izotópot tartalmaz . Nem ismert, hogy lehetséges-e ilyen anyagból készült nukleáris eszköz felrobbantása, azonban egy ilyen készülék valószínűleg nagy területen terjesztheti a radioaktív anyagokat.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség így a plutónium minden izotópját , akár hasadó, akár nem, közvetlenül nukleáris célokra felhasználható anyagnak, vagyis nukleáris anyagnak minősíti , amely transzmutáció vagy további dúsítás nélkül felhasználható nukleáris robbanóanyagok gyártásához . Franciaországban a plutónium olyan nukleáris anyag, amelynek fogva tartását a Védelmi Kódex III . Fejezete szabályozza .
A plutónium olyan kémiai elem , amely nagyon ritka a természetben, és 1940- től napjainkig szinte kizárólag az emberek termelik . Mindazonáltal, a 4 , hogy 30- kg a plutónium 239 hozna létre minden évben Földön által α radioaktivitást a urán a könnyebb elemek, valamint hatása alatt kozmikus sugárzás . Ez a második a transzuránok közül, amelyeket felfedeztek.
Az izotóp 238 Pu -ben készült 1940-ben bombázzák a cél urán a deutérium a ciklotron a Berkeley . A Manhattan Project , plutónium 239 volt a kódneve 49 , a „4”, hogy az utolsó számjegy 94 (a rendszám), és a „9” utolsó számjegye 239, a atomtömeg az alkalmazott izotóp. A bomba , a 239 Pu .
Már nincs kimutatható mennyiségű plutónium az ősi nukleoszintézisre visszamenőleg . Régebbi publikációk azonban a természetes plutónium 244 megfigyeléséről számolnak be . Azt is láthatjuk, nyomokban plutónium-239 a természetes urán ércek (valamint neptunium ), ha az eredménye a besugárzás urán a nagyon alacsony neutronok által létrehozott spontán bomlása az urán.
Masszívabban termelték (és továbbra is nyomokban léteznek), mint a 239 Pu, különösen olyan geológiai struktúrákban , ahol az uránt mintegy 2 milliárd évvel ezelőtt a geológiai folyamatok természetesen koncentrálták, elérve azt a kritikusságot , amely elegendő volt a természetes nukleáris reakció előállításához . Kialakulási sebességét az uránércben így gyorsították a természetes kritikus baleset által lehetővé tett nukleáris reakciók . Ez a helyzet az oklói természetes atomreaktor helyén .
Az atomerőművekben a 238-as plutónium a 239-es hasadható uránnal kezdődő transzformációs lánc által képződik a 239-es plutónium mellett .
A 86,41 év felezési idővel rendelkező Plutonium 238 nagyon erős az α sugárzás kibocsátója . Magas alfa- és gamma-aktivitása miatt neutronforrásként (könnyű elemekkel "alfa-reakcióval"), hőforrásként és elektromos energiaforrásként ( a hő villamos energiává alakításával) használják. . ) A 238 Pu villamosenergia-termelésre történő felhasználása az űrfelhasználásra korlátozódik, a múltban pedig bizonyos pacemakerekre.
A 238-as plutóniumot a neptúnium 237-es neutron-besugárzásából állítják elő, egy kisebb aktinidet, amelyet visszanyertek az újrafeldolgozás során, vagy americium besugárzásából egy reaktorban. Mindkét esetben a 238-as plutónium kivonása a célpontoktól kémiai kezelésnek van alávetve, amely nitrogénoldást tartalmaz.
Van csak mintegy 700 g / t A neptunium 237 a könnyűvizes reaktor üzemanyag töltött 3 év, és meg kell szelektíven extraháljuk.
Az urán 238 nukleáris reaktorokban történő besugárzása neutron befogással plutónium 239-et eredményez . Először is, az urán-238 atom megfog egy neutront és átmenetileg átalakul urán-239-be . Ez a befogási reakció gyors neutronokkal könnyebb, mint termikus neutronokkal, de mindkét esetben jelen van.
A képződött 239 urán nagyon instabil. P-radioaktivitással gyorsan (23,5 perc felezési idővel) neptúniummá alakul át :
A neptúnium 239 szintén instabil, és viszont β-bomláson megy keresztül (felezési ideje 2,36 nap), amely viszonylag stabil plutónium-239 -é válik (felezési ideje 24 000 év).
A plutónium-239 jelentése hasadó , és ezért hozzájárulnak a láncreakciót a reaktorban . Ezért egy atomreaktor energiamérlege szempontjából a reaktorban jelen lévő urán energiapotenciálja nemcsak az eredetileg jelen lévő 235 uránét, hanem a termékeny 238 uránét is, amely plutóniumban átalakul.
A reaktorban neutronfluxusnak alávetve a plutónium 239 hasítani képes egy neutronot is. Mivel az üzemanyag egyre hosszabb besugárzási perióduson megy keresztül, így magasabb izotópok halmozódnak fel, a plutónium-239 és termékei által elnyelt neutronok miatt . Így 240 Pu, 241 Pu, 242 Pu izotópok képződnek , egészen instabil 243 Pu-ig, amely Americium 243-ra bomlik .
A hasadó jellegéből adódóan érdekes izotóp 239 Pu , emberi léptékben viszonylag stabil (24 000 év).
Egy izotóp termelődési sebessége függ az elődjének elérhetőségétől, amelynek ideje volt, hogy felhalmozódjon.
Egy új tüzelőanyagban a 239 Pu tehát lineárisan alakul ki az idő függvényében, a 240 Pu aránya az idő négyzettörvénye szerint növekszik (t 2 -ben ), a 241 Pu aránya pedig egy köbös időtörvény szerint (t-ben) 3 ), és így tovább.
Tehát, amikor egy specifikus reaktort használnak a "katonai plutónium" előállításához, a plutónium előállításához használt üzemanyagot, valamint a célokat és a takarót rövid tartózkodás után (néhány hét) kinyerik. a reaktort annak biztosítására, hogy a 239 plutónium a lehető legtisztább legyen.
Másrészt polgári felhasználásra egy rövid besugárzás nem vonja ki az összes energiát, amelyet az üzemanyag képes előállítani. Az üzemanyagot ezért csak sokkal hosszabb tartózkodás (3 vagy 4 év) után távolítják el a termelő reaktorokból.
Első közelítésként a reaktor jellemzően 0,25 239 Pu atomot termel minden egyes 235 U hasadásnál , vagy napi egy gramm plutóniumot és M W hőteljesítményt (a könnyűvizes reaktorok kevesebbet termelnek, mint grafit-gáz). Például Franciaországban az atomreaktorok évente körülbelül 11 tonna plutóniumot termelnek.
A 240 Pu egyszerűen termékeny és radioaktivitása "csak" négyszer nagyobb, mint a 239 Pu (felezési ideje 6500 év).
A 241 Pu hasadó, de erősen radioaktív (felezési ideje 14,29 év).
Ezenkívül lebomlik a neutronokat elnyelő americium-241 előállításában , amely esetleges felhalmozódása révén csökkenti a katonai vagy polgári nukleáris eszközök hatékonyságát.
A 242 Pu élettartama sokkal hosszabb, mint az előző (373 000 év). Termikus neutronokban nem hasadó. A keresztmetszet sokkal kisebb, mint a többi izotóp; a plutónium egymás utáni újrafeldolgozása a reaktorban ezért a plutónium ebben a nagyon terméketlen formában halmozódik fel.
A 243 Pu instabil (felezési ideje kevesebb, mint 5 óra), és bomlik Americium 243-ra .
A plutónium-244 , a legstabilabb izotóp, felezési ideje 80 millió év, nem képződik az atomreaktorokban. Valójában az egymást követő neutronbefogások az urán 239- től 243 Pu- ig vezetnek, nagyon alacsony felezési idővel (ötórás nagyságrendű). Még a "nagy fluxusú" reaktorokban is a 243 Pu gyorsan 243 Am-ra változik , anélkül, hogy lenne ideje további neutronokat befogni a 244 Pu képződéséhez .
Másrészt a nagyobb neutron fluxusok lehetővé teszik ezt a képződést. Nukleáris robbanások során vagy szupernóva robbanása során csillag nukleoszintézissel szintetizálódik . Így 1952-ben az első amerikai termonukleáris bomba ( Ivy Mike- teszt ) robbanása két akkor még ismeretlen rádióelemet eredményezett : a plutónium 244 ( 244 Pu) és a plutónium 246 ( 246 Pu). A nyomok a 244 Pu a környezetben általában tulajdonított légköri nukleáris vizsgálatok, valamint maradványai 244 esszenciális Pu.
Közel 70 éves, folyamatosan növekvő globális termelés után a bejelentett plutóniumkészletek 2013 végén összesen 500 tonnát értek el, amelynek 52% -a polgári és 48% -a katonai eredetű. A bejelentett készletek főleg 5 ország között oszlanak meg:
" Míg a plutónium-dioxid általában olajzöld, a minták különböző színűek lehetnek. Általában úgy gondolják, hogy a szín a kémiai tisztaság, a sztöchiometria, a szemcseméret és az elkészítési módszer függvénye, bár az adott előállítási módszerből származó szín nem mindig reprodukálható. "
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |