Phosgene

Metanoil-diklorid
Phosgene
Azonosítás
IUPAC név Metanoil-diklorid
Szinonimák

Karbonil-klorid Karbonil-
diklorid

N o CAS 75-44-5
N o ECHA 100 000 792
N o EC 200-870-3
PubChem 6371
Mosolyok C (= O) (Cl) Cl
PubChem , 3D nézet
InChI InChI: 3D nézet
InChI = 1 / CCl2O / c2-1 (3) 4
Megjelenés sűrített gáz, cseppfolyósított, színtelen, jellegzetes szagú
Kémiai tulajdonságok
Képlet C Cl 2 O   [izomerek]
Moláris tömeg 98,916 ± 0,005  g / mol
C 12,14%, Cl 71,68%, O 16,17%,
Dipoláris pillanat 1,17  ± 0,01  D
Fizikai tulajdonságok
T ° fúzió -118  ° C
T ° forráspontú ° C
Oldékonyság vízben: reakció
Térfogat 1,4  g · cm -3
Telített gőznyomás át 20  ° C-on  : 161,6  kPa
Kritikus pont 56,7  bar , 181,85  ° C
Termokémia
S 0 gáz, 1 bar 283,5  J mol −1  K −1
Δ f H 0 gáz –219,1 kJ / mol
C o

egyenlet:
Hőkapacitása gáz J mol -1  K -1 és hőmérséklet kelvinben, 100 és 1500 K.
Számított értékek:
57,178 J · mol -1 · K -1 25 ° C-on

T
(K)
T
(° C)
C o
C o
100 −173.15 36,534 369
193 −80.15 47,752 483
240 −33.15 52,349 529
286 12.85 56,242 569
333 59.85 59 666 603
380 106,85 62,594 633
426 152,85 65,036 657
473 199,85 67 152 679
520 246,85 68 936 697
566 292,85 70,407 712
613 339,85 71 672 725
660 386,85 72,735 735
706 432,85 73,616 744
753 479,85 74,385 752
800 526,85 75,049 759
T
(K)
T
(° C)
C o
C o
846 572,85 75,620 764
893 619,85 76,145 770
940 666,85 76 627 775
986 712,85 77,070 779
1,033 759,85 77,501 784
1,080 806,85 77 917 788
1,126 852,85 78 310 792
1,173 899,85 78,696 796
1,220 946,85 79,059 799
1,266 992,85 79,383 803
1313 1 039,85 79,668 805
1360 1086,85 79,889 808
1,406 1132.85 80,023 809
1,453 1,179,85 80,051 809
1500 1 226,85 79,939 808
Óvintézkedések
SGH
SGH04: Nyomás alatt lévő gázokSGH05: MaróSGH06: Mérgező
Veszély H314, H330, H314  : Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz
H330  : Belélegezve halálos
WHMIS
V: Sűrített gázD1A: Nagyon mérgező anyag, súlyos azonnali hatássalE: Maró anyag
A, D1A, E, A  : Sűrített gáz
abszolút gőznyomása 50  ° C-on = 404  kPa
D1A  : Nagyon mérgező anyag, súlyos azonnali hatással
Veszélyes áruk szállítása: 2.3
E osztály  : Maró anyag
Veszélyes áruk szállítása: 8. osztály

Kiszerelés 1,0% -on az összetevők közzététele szerint lista
NFPA 704

NFPA 704 szimbólum

0 4 1
Szállítás
268
   1076   
Kemler-kód:
268  : mérgező és maró gáz
UN szám  :
1076  : PHOSGEN
osztály:
2.3
Címkék: 2.3  : Mérgező gázok (megfelel egy nagybetűvel T, azaz T, TF, TC, TO, TFC és Bam által kijelölt csoportoknak). 8  : Maró anyagok
ADR 2.3 piktogram

ADR 8.svg

Belélegzés Köhögés, égő érzés a tüdőben, vérköhögés, a tüdőszövet pusztulása
Bőr Nagyon irritáló, különösen nedves bőrön
Szemek Nagyon irritáló
Lenyelés Hányinger és hányás
Ökotoxikológia
Szagküszöb alacsony: 0,12  ppm
magas: 5,7  ppm
Egység SI és STP hiányában.

A foszgén , más néven karbonil-klorid , diklorid-metanoil vagy karbonil-diklorid , szervetlen vegyület az oxidok családjába .

Ez egy rendkívül mérgező gázt szobahőmérsékleten, amely része a vegyi fegyverek és harci gázok az osztály a fojtogató szerek (mint például a klór , hidrogén-szulfid vagy dibroma ). Belégzés esetén az irritáció és a szakadás fázisa után 20 perc és 24 óra közötti tünetmentes időszak megelőzi az akut respirációs distressz szindrómát (ARDS), amelyet halál követ. A tünetek és súlyosságuk az expozíció mértékétől, a beteg kezdeti egészségi állapotától, a fizikai aktivitás szintjétől a belégzéskor változnak, a tünetek az enyhe irritációtól a tüdőödémáig terjednek, ami gyors halálhoz vezet.

Annak ellenére, hogy neve utalhat rá, a foszgén nem tartalmaz foszforatomokat, ezért nem a szerves foszforvegyületek családjába tartozik (amelyben ideggázok, például a szarin találhatók ), hanem a szerves klórcsaládba (kémiai képlete COCl 2 ).

Történelem

A foszgént John Davy (1790-1868) kémikus szintetizálta 1812-ben .

A foszgént vegyi fegyverként először a franciák vezették be 1915-ben a világháború idején. Ezt a gázt a német hadsereg is felhasználta1916. június 22, az első világháború idején , Verdunban, klórral keverve és sodródó gázhullám formájában. A francia hadsereg viszont opálosítóval keverve "  kollongit  " néven használta, 1916-tól kagylóval megrakva.

A német hadsereg egyik származékát, a klórozott metil-kloroformátot szívesebben töltötte be lövedékekbe. A foszgén tehát az első világháború alatt több mint százezer gáz elkövetéséért volt felelős, "aki a vegyi fegyverek okozta halálesetek 80% -áért felelős"  ; Később a japán császári hadsereg a kínai-japán háborúban (1937-1945) a kínaiak ellen használta fel .

Termelés

A foszgén két gáz reakciójával állítható elő: klór (Cl 2 ) és szén-monoxid (CO). Itt van a redox- egyenlet  :

CO + Cl 2 → COCl 2

A klór oxidálja a szenet , ha két elektronot vesz el belőle . A szén ezért két elektronot veszít, oxidálódik, míg a két elektron befogásával a klór redukálódik.

A szén az oxidációs számtól +2-től +4-ig, a klór pedig 0-tól -1-ig megy .

Ez a reakció exoterm, ezért hűtőberendezést kell használni (a hőmérséklet egyébként veszélyesen megemelkedhet). 300  ° C felett a foszgén lebomlik, különösen szén-monoxiddá és klórtá.

Azt is figyelembe kell venni, mint a -diklorid a szénsav (Cl-CO-CI).

Bizonyos vegyi anyagok égése során véletlenül keletkezhet és belélegezhető

Fizikokémiai jellemzők

Környezeti hőmérsékleti és nyomási körülmények között színtelen gázként jelenik meg, nehezebb a levegőnél (a gőzsűrűség a levegőhöz képest: 3,4, moláris tömeg 98,92 dalton ). + 8,2 ° C-on forral, ami nagyon illékony kémiai anyaggá teszi, nem perzisztens, de hideg és szélcsendes időben több napig fennmaradhat talajszinten vagy árokban, barlangokban, lyukakban, mélyedésekben.

Az illata hasonló a nemrég vágott széna szagához , így azonosították a katonák az 1. világháború idején. A ruházatból származó haj, haj, nemez és gyapjú felszívhatja és megfoghatja a foszgéngőzöket, majd később, amikor a hőmérséklet emelkedik, felszabadíthatja őket (például egy mentőautóban , bármely más zárt térben vagy egy fürdőszobában. Kórházi recepció).

Nagyon kevés vízben oldódik, érintkezéskor hidrolizál , sósavat (HCl) és szén-dioxidot (CO2) képezve. Nagyon jól oldódik szerves oldószerekben és olajokban.

Égve vagy 300 ° C fölé melegítve klór (Cl 2 ) és CO 2 kibocsátásával bomlik.

Toxicitás

2 ppm-től (2  cm 3 / m 3 ), azaz 8,0 mg / m 3 légköri koncentrációtól kezdve jelenik meg  , a szag által észlelhető küszöbérték alatt (22  mg / m 3 ); Néhány érzékenyebb szagú ember azonban 1 ppm-től (4 mg / m 3 ) képes volt kimutatni  . A toxicitás mértéke az elnyelt dózistól (vö. Koncentráció, az expozíció időtartama), valamint a kitett személyek fizikai aktivitásától függően változik).

Ha a beteg folyékony foszgénnel érintkezett (8,2 ° C alatti hőmérsékleten), akkor a bőr és a szem égési sérüléseket szenved .

Tünetek

Belégzés után 3 fázisban jelennek meg:

1 °) Behatolási szakasz

A termékkel érintkezve a szem könnyezik és irritálódik.

A személy oropharyngealis fájdalmat vagy viszketést tapasztal, irritáló köhögést, mellkasi fájdalmat és feszültséget érez.

A mérgezés ezen figyelmeztető jelei intenzitása és időtartama az adagtól és az egyéntől függően változik.

2 °) Szabad intervallum fázis (tünetmentes)

Az expozíció végén vagy 20 percen belül 2–36 órán át tart. Ez idő alatt a folyadék felhalmozódik az interstitialis és az alveolaris szövetekben.

Ezután az áldozatot pihenni kell.

Ez a szakasz rövidebb és szaggatottabb lélegzettel zárul le, mellkasi fájdalommal vagy anélkül, néha repedések kísérik, amelyeket a tüdő tövének auskultálása észlel. Ezek a ropogások fokozódnak, miközben elérik a két tüdőmezőt. Ezután az alveoláris vagy interstitialis károsodás látható a röntgenfelvételen . A korán (már a negyedik órában) megjelenő akut tüdőödéma rossz prognózissal rendelkezik.

3 °) Akut tüdőödéma fázis (OAP)

A hipoxia cianózist váltott ki , míg a plazmában a folyadék felhalmozódása a tüdőben hipovolémiát és hipotenziót, valamint egy akut respirációs distressz szindróma terminált (a beteg saját plazma folyadékába fullad).

Ha az áldozat túléli ezt az OAP-t, az ödéma fokozatosan megszűnik, de fertőző szövődmények és következmények jelentkezhetnek ( bronchopneumonia , majd sokkal később tüdőfibrózis) .

Az adagtól függően ...

A hipoxiát minden esetben az oxigén gyenge diffúziója váltja ki a lebomlott alveolokapilláris membránban;

  • 3 ppm-től (12 mg foszgén / m 3 levegő) azonnal és fájdalmasan irritálja a szemet és a nyálkahártyát (a sósav megjelenése miatt), valamint a torok egyszerű irritációját;
  • 4 ppm-től (16  mg / m 3 ) az irritáció intenzívebb;
  • 4,8 ppm-től (19,2  mg / m 3 ) köhögés jelentkezik, majd akut légzési distressz szindróma (ARDS).

Toxikológiai mechanizmusok

Belélegezve a foszgén egy része hidrolizálódik a felső légutak nedves nyálkahártyájával érintkezve, sósavat szabadítva fel, de mivel a foszgén nagyon rosszul oldódik vízben, a belélegzett dózis nagy része (néhány másodperc alatt) eljut tüdő alveolusok.

A foszgénmolekula karbonilcsoportja , amely nagyon reaktív, acilezési reakciókat vált ki a sejtek makromolekulái által hordozott nukleofil funkciókkal ( amin [-NH2], hidroxil [-OH], szulfhidril [-SH]). levegő-vér interfész. Az acilezés visszafordíthatatlanul denaturálja a szerkezeti membránok bizonyos fehérjéit és lipoproteinjeit, amelyek megzavarják a sejtek anyagcseréjét és a tüdő működését.

Ha az adag még nem volt végzetes, néhány nap múlva két enzim ( glutation-reduktáz és szuperoxid-diszmutáz ) szintje megemelkedik a szövetekben, és ezzel megkezdődik egy kísérlet a sérült szövetek helyreállítására vagy gyógyítására. A glikolízis és a sejtanyagcsere tüdeje azonban lebomlik, és az ATP és a cAMP intracelluláris szintje megzavarodik, miközben a károsodott vér-levegő gát még mindig előrehaladhat. Ez hemolízist és folyadékok folyamatos szivárgását váltja ki a kapillárisokból az interstitialis epitheliumba és az alveoláris terekbe, ami végül meghaladja a nyirokelvezetési kapacitást, ami légzési distresszhez vezet, majd ARDS következik be ( akut légzési distressz szindróma, amelyet apnoe és bronchokonstrikció jellemez. / Halálhoz vezető ödéma). perceken belül.

Antidotumok, kezelések

Céljuk a páciens vérének új oxigénellátása, miközben növeli az intracelluláris ciklikus AMP koncentrációját,

Gondozás: a legegyszerűbb esetekben elegendő az egyszerű oxigénterápia nyugalmi állapotban és megfigyelés alatt álló betegben, különben folyamatos pozitív kilégzési nyomás esetén mesterséges lélegeztetésre van szükség.

Használ

Veszélyes jellege ellenére a foszgént egyéb tulajdonságai miatt széles körben használják a vegyiparban . A reakciók általában jól ismertek és jól irányíthatók, és nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket fogadnak el. A legtöbb foszgént polimerek , köztük poliuretánok és polikarbonátok előállítására használják . Azt is előállításához használt izocianátok és acil-kloridok a gyógyszerészeti , detergens és növényvédőszer iparban .

Elméletileg, a foszgén lehet használni, hogy külön fémek, mint például alumínium- és urán a saját ércek , de ez a technika nem alkalmazzák széles körben.

A laboratóriumban a gáznemű foszgént régóta felváltotta difoszgén ( folyékony ) vagy trifoszgén ( kristályos ).

Megjegyzések és hivatkozások

  1. PHOSGENE , a Vegyi Anyagok Biztonságáról Nemzetközi Program biztonsági lapja (i) , 2009. május 9-én konzultáltak
  2. (in) David R. LiDE, Handbook of Chemistry and Physics , Boca Raton, CRC,2008. június 16, 89 th  ed. , 2736  p. ( ISBN  978-1-4200-6679-1 ) , p.  9-50
  3. számított molekulatömege a „  atomsúlya a Elements 2007  ” on www.chem.qmul.ac.uk .
  4. "  Különböző gázok tulajdonságai  ", a flexwareinc.com címen (hozzáférés : 2010. április 12. )
  5. (a) Carl L. yaws, Handbook of termodinamikai diagramok: Szerves vegyületek C8 C28 , vol.  1., 2. és 3., Huston, Texas, Gulf Pub. Co.,1996, 396  p. ( ISBN  0-88415-857-8 , 0-88415-858-6 és 0-88415-859-4 )
  6. "Phosgene" , az ESIS-en (hozzáférés: 2009. február 11.)
  7. Indexszám: 006-002-00-8 az 1272/2008 / EK rendelet (2008. december 16.) VI. Függelékének 3.1. Táblázatában
  8. „  foszgén  ” az adatbázis a vegyi anyagok Reptox a CSST (Quebec szervezet felelős a munkahelyi biztonság és egészségvédelem), elérhető április 25, 2009
  9. "  foszgén  " a hazmap.nlm.nih.gov (elérhető november 14, 2009 )
  10. Beaume, Sébastien (2006) "  Az áldozatok gondozása kémiai környezetben: a továbborientáció jelenlegi fogalmai és érdekei " | Szakdolgozat (Orvosi fegyverzet), Kar René Descartes Paris 5 (lásd a 4.4.1.3.1. fejezetet. A phosgènep 101. o. )
  11. (in) Nye, Mary Jo, mielőtt nagy tudomány: a törekvés a modern kémia és a fizika, 1800-1940 , Harvard University Press,1999( ISBN  0-674-06382-1 ) , p.  193

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek