Metanoil-diklorid | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Phosgene | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Azonosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IUPAC név | Metanoil-diklorid | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák |
Karbonil-klorid Karbonil- |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100 000 792 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 200-870-3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PubChem | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mosolyok |
C (= O) (Cl) Cl , |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
InChI |
InChI: InChI = 1 / CCl2O / c2-1 (3) 4 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenés | sűrített gáz, cseppfolyósított, színtelen, jellegzetes szagú | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kémiai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Képlet |
C Cl 2 O [izomerek] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris tömeg | 98,916 ± 0,005 g / mol C 12,14%, Cl 71,68%, O 16,17%, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dipoláris pillanat | 1,17 ± 0,01 D | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° fúzió | -118 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° forráspontú | 8 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldékonyság | vízben: reakció | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 1,4 g · cm -3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telített gőznyomás | át 20 ° C-on : 161,6 kPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus pont | 56,7 bar , 181,85 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Termokémia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
S 0 gáz, 1 bar | 283,5 J mol −1 K −1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ f H 0 gáz | –219,1 kJ / mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C o |
egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszély H314, H330, H314 : Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz H330 : Belélegezve halálos |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A, D1A, E, A : Sűrített gáz abszolút gőznyomása 50 ° C-on = 404 kPa D1A : Nagyon mérgező anyag, súlyos azonnali hatással Veszélyes áruk szállítása: 2.3 E osztály : Maró anyag Veszélyes áruk szállítása: 8. osztály Kiszerelés 1,0% -on az összetevők közzététele szerint lista |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
0 4 1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
268 : mérgező és maró gáz UN szám : 1076 : PHOSGEN osztály: 2.3 Címkék: 2.3 : Mérgező gázok (megfelel egy nagybetűvel T, azaz T, TF, TC, TO, TFC és Bam által kijelölt csoportoknak). 8 : Maró anyagok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Belélegzés | Köhögés, égő érzés a tüdőben, vérköhögés, a tüdőszövet pusztulása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bőr | Nagyon irritáló, különösen nedves bőrön | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szemek | Nagyon irritáló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lenyelés | Hányinger és hányás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ökotoxikológia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szagküszöb | alacsony: 0,12 ppm magas: 5,7 ppm |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egység SI és STP hiányában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A foszgén , más néven karbonil-klorid , diklorid-metanoil vagy karbonil-diklorid , szervetlen vegyület az oxidok családjába .
Ez egy rendkívül mérgező gázt szobahőmérsékleten, amely része a vegyi fegyverek és harci gázok az osztály a fojtogató szerek (mint például a klór , hidrogén-szulfid vagy dibroma ). Belégzés esetén az irritáció és a szakadás fázisa után 20 perc és 24 óra közötti tünetmentes időszak megelőzi az akut respirációs distressz szindrómát (ARDS), amelyet halál követ. A tünetek és súlyosságuk az expozíció mértékétől, a beteg kezdeti egészségi állapotától, a fizikai aktivitás szintjétől a belégzéskor változnak, a tünetek az enyhe irritációtól a tüdőödémáig terjednek, ami gyors halálhoz vezet.
Annak ellenére, hogy neve utalhat rá, a foszgén nem tartalmaz foszforatomokat, ezért nem a szerves foszforvegyületek családjába tartozik (amelyben ideggázok, például a szarin találhatók ), hanem a szerves klórcsaládba (kémiai képlete COCl 2 ).
A foszgént John Davy (1790-1868) kémikus szintetizálta 1812-ben .
A foszgént vegyi fegyverként először a franciák vezették be 1915-ben a világháború idején. Ezt a gázt a német hadsereg is felhasználta1916. június 22, az első világháború idején , Verdunban, klórral keverve és sodródó gázhullám formájában. A francia hadsereg viszont opálosítóval keverve " kollongit " néven használta, 1916-tól kagylóval megrakva.
A német hadsereg egyik származékát, a klórozott metil-kloroformátot szívesebben töltötte be lövedékekbe. A foszgén tehát az első világháború alatt több mint százezer gáz elkövetéséért volt felelős, "aki a vegyi fegyverek okozta halálesetek 80% -áért felelős" ; Később a japán császári hadsereg a kínai-japán háborúban (1937-1945) a kínaiak ellen használta fel .
A foszgén két gáz reakciójával állítható elő: klór (Cl 2 ) és szén-monoxid (CO). Itt van a redox- egyenlet :
CO + Cl 2 → COCl 2A klór oxidálja a szenet , ha két elektronot vesz el belőle . A szén ezért két elektronot veszít, oxidálódik, míg a két elektron befogásával a klór redukálódik.
A szén az oxidációs számtól +2-től +4-ig, a klór pedig 0-tól -1-ig megy .
Ez a reakció exoterm, ezért hűtőberendezést kell használni (a hőmérséklet egyébként veszélyesen megemelkedhet). 300 ° C felett a foszgén lebomlik, különösen szén-monoxiddá és klórtá.
Azt is figyelembe kell venni, mint a -diklorid a szénsav (Cl-CO-CI).
Bizonyos vegyi anyagok égése során véletlenül keletkezhet és belélegezhető
Környezeti hőmérsékleti és nyomási körülmények között színtelen gázként jelenik meg, nehezebb a levegőnél (a gőzsűrűség a levegőhöz képest: 3,4, moláris tömeg 98,92 dalton ). + 8,2 ° C-on forral, ami nagyon illékony kémiai anyaggá teszi, nem perzisztens, de hideg és szélcsendes időben több napig fennmaradhat talajszinten vagy árokban, barlangokban, lyukakban, mélyedésekben.
Az illata hasonló a nemrég vágott széna szagához , így azonosították a katonák az 1. világháború idején. A ruházatból származó haj, haj, nemez és gyapjú felszívhatja és megfoghatja a foszgéngőzöket, majd később, amikor a hőmérséklet emelkedik, felszabadíthatja őket (például egy mentőautóban , bármely más zárt térben vagy egy fürdőszobában. Kórházi recepció).
Nagyon kevés vízben oldódik, érintkezéskor hidrolizál , sósavat (HCl) és szén-dioxidot (CO2) képezve. Nagyon jól oldódik szerves oldószerekben és olajokban.
Égve vagy 300 ° C fölé melegítve klór (Cl 2 ) és CO 2 kibocsátásával bomlik.
2 ppm-től (2 cm 3 / m 3 ), azaz 8,0 mg / m 3 légköri koncentrációtól kezdve jelenik meg , a szag által észlelhető küszöbérték alatt (22 mg / m 3 ); Néhány érzékenyebb szagú ember azonban 1 ppm-től (4 mg / m 3 ) képes volt kimutatni . A toxicitás mértéke az elnyelt dózistól (vö. Koncentráció, az expozíció időtartama), valamint a kitett személyek fizikai aktivitásától függően változik).
Ha a beteg folyékony foszgénnel érintkezett (8,2 ° C alatti hőmérsékleten), akkor a bőr és a szem égési sérüléseket szenved .
Belégzés után 3 fázisban jelennek meg:
1 °) Behatolási szakaszA termékkel érintkezve a szem könnyezik és irritálódik.
A személy oropharyngealis fájdalmat vagy viszketést tapasztal, irritáló köhögést, mellkasi fájdalmat és feszültséget érez.
A mérgezés ezen figyelmeztető jelei intenzitása és időtartama az adagtól és az egyéntől függően változik.
2 °) Szabad intervallum fázis (tünetmentes)Az expozíció végén vagy 20 percen belül 2–36 órán át tart. Ez idő alatt a folyadék felhalmozódik az interstitialis és az alveolaris szövetekben.
Ezután az áldozatot pihenni kell.
Ez a szakasz rövidebb és szaggatottabb lélegzettel zárul le, mellkasi fájdalommal vagy anélkül, néha repedések kísérik, amelyeket a tüdő tövének auskultálása észlel. Ezek a ropogások fokozódnak, miközben elérik a két tüdőmezőt. Ezután az alveoláris vagy interstitialis károsodás látható a röntgenfelvételen . A korán (már a negyedik órában) megjelenő akut tüdőödéma rossz prognózissal rendelkezik.
3 °) Akut tüdőödéma fázis (OAP)A hipoxia cianózist váltott ki , míg a plazmában a folyadék felhalmozódása a tüdőben hipovolémiát és hipotenziót, valamint egy akut respirációs distressz szindróma terminált (a beteg saját plazma folyadékába fullad).
Ha az áldozat túléli ezt az OAP-t, az ödéma fokozatosan megszűnik, de fertőző szövődmények és következmények jelentkezhetnek ( bronchopneumonia , majd sokkal később tüdőfibrózis) .
Az adagtól függően ...A hipoxiát minden esetben az oxigén gyenge diffúziója váltja ki a lebomlott alveolokapilláris membránban;
Belélegezve a foszgén egy része hidrolizálódik a felső légutak nedves nyálkahártyájával érintkezve, sósavat szabadítva fel, de mivel a foszgén nagyon rosszul oldódik vízben, a belélegzett dózis nagy része (néhány másodperc alatt) eljut tüdő alveolusok.
A foszgénmolekula karbonilcsoportja , amely nagyon reaktív, acilezési reakciókat vált ki a sejtek makromolekulái által hordozott nukleofil funkciókkal ( amin [-NH2], hidroxil [-OH], szulfhidril [-SH]). levegő-vér interfész. Az acilezés visszafordíthatatlanul denaturálja a szerkezeti membránok bizonyos fehérjéit és lipoproteinjeit, amelyek megzavarják a sejtek anyagcseréjét és a tüdő működését.
Ha az adag még nem volt végzetes, néhány nap múlva két enzim ( glutation-reduktáz és szuperoxid-diszmutáz ) szintje megemelkedik a szövetekben, és ezzel megkezdődik egy kísérlet a sérült szövetek helyreállítására vagy gyógyítására. A glikolízis és a sejtanyagcsere tüdeje azonban lebomlik, és az ATP és a cAMP intracelluláris szintje megzavarodik, miközben a károsodott vér-levegő gát még mindig előrehaladhat. Ez hemolízist és folyadékok folyamatos szivárgását váltja ki a kapillárisokból az interstitialis epitheliumba és az alveoláris terekbe, ami végül meghaladja a nyirokelvezetési kapacitást, ami légzési distresszhez vezet, majd ARDS következik be ( akut légzési distressz szindróma, amelyet apnoe és bronchokonstrikció jellemez. / Halálhoz vezető ödéma). perceken belül.
Céljuk a páciens vérének új oxigénellátása, miközben növeli az intracelluláris ciklikus AMP koncentrációját,
Gondozás: a legegyszerűbb esetekben elegendő az egyszerű oxigénterápia nyugalmi állapotban és megfigyelés alatt álló betegben, különben folyamatos pozitív kilégzési nyomás esetén mesterséges lélegeztetésre van szükség.
Veszélyes jellege ellenére a foszgént egyéb tulajdonságai miatt széles körben használják a vegyiparban . A reakciók általában jól ismertek és jól irányíthatók, és nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket fogadnak el. A legtöbb foszgént polimerek , köztük poliuretánok és polikarbonátok előállítására használják . Azt is előállításához használt izocianátok és acil-kloridok a gyógyszerészeti , detergens és növényvédőszer iparban .
Elméletileg, a foszgén lehet használni, hogy külön fémek, mint például alumínium- és urán a saját ércek , de ez a technika nem alkalmazzák széles körben.
A laboratóriumban a gáznemű foszgént régóta felváltotta difoszgén ( folyékony ) vagy trifoszgén ( kristályos ).