Az elszámoltathatóság olyan jogi fogalom, amely kifejezi azt a képességet, hogy valamit másra vagy másra alkalmazzon. Konkrétan az elszámoltathatóság kifejezi annak lehetőségét, hogy a tényekért való felelősséget egy személynek tulajdonítsák.
Az "impute" igéből eredő kifejezés a latin "imputare" -ből származik, ami azt jelenti, hogy "számlára kell vinni".
Sőt, a "betudható" jelző általában azt jelenti, hogy "hibás cselekedetet tulajdonítani valakinek, valaminek". Ezután azt mondjuk, hogy a kár a tettesnek tudható be.
Jó példa: A baleset a teherautó vezetőjének tudható be.
Példa a visszaélésekre: A teherautó vezetője felelős a balesetért.
A "beszámítható" és az "imputabilité" kifejezéseket nem szabad az angol elszámoltathatóságról vagy elszámoltathatóságról lefordítani . Inkább "felelősségről" fogunk beszélni ezekért az angol kifejezésekért: "felelősségvállalás", "felelősségre vonás" vagy "felelősségvállalás".
Az elszámoltathatóság a károkért való felelősség megállapításának folyamataként tekinthető a jogorvoslat megszerzése céljából.
Például a személyes felelősség Quebecben abból származik, hogy szándékosan vagy akaratlanul megszegik egy kötelességet vagy kötelességet, és amelynek minden személynek nem szabad kárt okoznia más személynek.
A francia törvények értelmében a felelősségre vonáshoz és ezért az okozott károk kijavításához négy (4) feltételnek alapvetően teljesülnie kell:
Franciaországban a valakire káros cselekmény beszámíthatósága annak a jellege, amely egy személy hibájának tekinthető, mert ez a törvényellenes tény szabad akaratból fakadó és tudatos tény. Ezt a tényt azért terhelik, mert tőle származik, és nem külföldi okból, amely vis maior esete, vagy harmadik fél miatt.
Ez az elszámoltathatóság a bűncselekmény mentális elemének, vagyis az egyén szándékosságának vagy súlyos gondatlanságának a jelenlétéből adódik, aki a törvényekkel ellentétesen járt el .
A felróhatatlanság okai eltávolítják a bűncselekmény erkölcsi elemét: ez főleg a pszichés vagy neuro-pszichés rendellenesség esete, amely megszüntette a személy lelkiismeretét (a büntető törvénykönyv 122-1. Cikke).
Egy érték elszámoltathatósága: amelyet más értéknek kell tulajdonítani; amelyet rá kell alkalmazni, hogy levonhassák belőle; ezt le kell vonni.
Például: a rendelkezésre álló résznek tulajdonítható adomány; az öröklési részesedésnek tulajdonítható adomány.