Nêlêmwa-nixumwak
|
nêlêmwa-nixumwak nêlêmwa, nixumwak; fwa kumak | |
| Ország | Új-Kaledónia |
|---|---|
| Vidék | Északi tartomány |
| Beszélők száma | 1100 (2009) |
| Besorolás családonként | |
|
|
A Nêlêmwa és a nixumwak két ugyanazon nyelvű dialektus, amelyet Kanak hagyományosan a Koe- mac és Poum régióban beszélnek , Grande Terre-től északra ( Új-Kaledónia ). A két nyelvjárást összefogó nyelvi halmazt néha kumaknak (vagy fwa kumaknak ) nevezik , néha összetett néven nêlêmwa-nixumwak .
A 2009-es népszámlálás során a Nêlêmwa-Nixumwak felszólalók száma 1100 volt, ebből 144 a hagyományos település területén kívül tartózkodott. Új-Kaledónia összes nyelvéhez hasonlóan ez a nyelv is az ausztronéz nyelvek óceániai ágához tartozik .
Nyelvjárási eloszlás
A Nêlêmwa- t a Nénémas kerületben beszélik: nyugatra, az északi végén és a tengerparti szigetektől függő Poum városban . A nixumwak elterjedt a Koumac régióban . A két nyelvjárás közötti különbségek lényegében fonológiai és lexikai jellegűek.
A szomszédos Nyelâyu nyelvhez hasonlóan a Nêlêmwa-Nixumwak rendelkezik birtokos és numerikus osztályozókkal.
Nyelvészeti tanulmányok
Ezek két nyelvjárás nevezték először nenema és kumak által Maurice Leenhardt a 1946 , aki ad egy listát a szavak ezen alapító munkát; majd 1963- ban André-Georges Haudricourt lexikont tett közzé, néhány szöveg és a nyelv rövid bemutatása kíséretében. Újabban nêlêmwa leírták mélységét Isabelle Bril , nyelvész LACITO a CNRS , formájában egy szótár (Bril 2000) és a nyelvtan (Bril 2002).
Publikációk és források
A két nyelvjárásnak csak 1990 óta van igazi írási szabványa , amelyet a Nenema Nyelvi Bizottság és az S. Schooling nyelvész dolgozott ki, majd Isabelle Bril vette fel munkájában. Három vers Nêlêmwa-ban és egy nixumwak jelent meg a Wanir Walepane gyűjteményben, a Nixumwak- mese pedig a Tales and Pacific legendákban . A fordítás a Biblia a Nêlêmwa folyamatban van.
A CD-ROM által termelt Isabelle Bril a Tjibaou Kulturális Központ összehozza egy órával az orális hagyományok Nêlêmwa néven Mesék a Far North Új-Kaledónia . A szóbeli szakirodalom különféle szövege online is elérhető.
Bibliográfia
- Leenhardt, M. , 1946, Osztrák-Melanézia nyelvei és nyelvjárása , Párizsi Etnológiai Intézet művei és emlékiratai 46, Musée de l'Homme.
- Haudricourt, A. G. , 1963, La langue des Nenemas et des Nigoumak , Te Reo monográfiák, Auckland, Új-Zéland nyelvészeti társasága.
- Bril Isabelle, 2000, Nyelvészeti felmérés és kulturális kérdések , az En pays kanak ( Alban Bensa és Isabelle Leblic ) gyűjteményben ( 274-291 . O.), Párizs, MSH.
- Bril Isabelle, 2000, Dictionary nêlêmwa - nixumwak - francia - angol, nyelvtani bevezetéssel és lexikonokkal , Párizs, Peeters, 523p.
- Bril Isabelle, 2002, Le nêlêmwa (Új-Kaledónia): Szintaktikus és szemantikai elemzés , A csendes-óceáni térség nyelvei és kultúrái 16, Franciaország Nyelvi és Antropológiai Tanulmányainak Társasága 403, Párizs, Peeters.
Megjegyzések
-
François, Alexandre, " Bril Isabelle, 2000. Nêlêmwa-nixumwak Francia-Angol szótár (Új-Kaledónia) ", Journal of the Society of Oceanists , Persée - tudományos folyóiratok portálja az SHS-ben, vol. 111, n o 22000, P. 245–245 ( online olvasás
, hozzáférés: 2020. szeptember 7. ).
- http://lacito.vjf.cnrs.fr/vient-de-paraitre/bril_nelemwa.htm
- Wanir Walepane , 1993 (szerk. Aux Vents-szigetek ). A verseket a 96., a 112., a 224. és a 218. oldalon találjuk.
- mesék és legendák Pacific által szerkesztett Leonard Sam (Kanak nyelvek Gyűjtemény n o 18. rektorhelyettes, Mission nyelvek és regionális kultúrák, Oktatási Dokumentációs Központ).
- LACITO archiváló oldal .
- " Nyelvészeti felmérés és kulturális kérdések " [könyv], az opensition.org , Éditions de la Maison des sciences de l'homme,2000(megtekintés : 2020. szeptember 7. ) .
Lásd is
Belső linkek
Külső linkek
- „ Nêlêmwa és nixumwak fájlok, a szó korpusza ” ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni? )
- Információ a nêlêmwa-nixumwakról, részletes bibliográfiával ( LACITO honlap ).