Maranatha (arám: vagy מרנא תא: Marana Tha „ vagy מרן אתא: maran ” Atha " , görögül: Μαραναθα) kifejeződése, amely két arám szóttalált Újszövetségben . Egyetlen szóban, görög betűkkel írják át, nem pedig lefordítják, és a kéziratok jellegére való tekintettel a lexikális nehézség abban rejlik, hogy meghatározzák az azt alkotó két arámi szót. Megtalálható a Korintusiakhoz írt első levél végén (1Kor 16:22), valamint a Jelenések epilógusánál(Jel 22:20).
Ha valaki úgy dönt, hogy a két szót מרנא תא ( maranâ thâ ) egy igére felszólító igévé osztja , akkor a kifejezés parancsként fordítható: "Uram, gyere!". Másképp, ha a words אתא ( maran 'athâ) szó inkább birtokos "Urunk" -t és a "jövendő" ige múltbeli tagját fejezi ki, akkor hitvallás kifejezésének tekintjük őket. Ez a második értelmezés: "Urunk eljött" megismétlődik a hitvallás és a Róm 10: 9 és az 1Kor 12: 3: "Jézus az Úr" felkiáltásának elején.
Általánosságban elmondható, hogy a közelmúltbeli értelmezés inkább megtartotta a "Gyere, Uram!" Fordítást, míg a régebbi fordítások inkább a "mi Urunk jött" kifejezésre utalnak , mint az arámi változatban Peshitta , a latin Vulgata , a görög Bizánc vagy a görög vélemények olyan szövegek, mint Westcott és Hort, Tischendorf, Cambridge stb., vagy angol fordításokban, mint a King James Biblia vagy a finn Raamattu.
Az 1 Co utolsó versei összegyűjtik Taruszi Pál üdvözletét címzettjeinek. Louis Segond az 1Kor 16, 19-24 verseket így fordítja: „Az ázsiai egyházak köszöntenek. Aquila és Priscilla a házukban lévő egyházzal nagyon köszöntenek benneteket az Úrban. Minden testvér köszönt. Üdvözöljétek egymást szent csókkal. Üdvözlet, én Paul, a saját kezemmel. Ha valaki nem szereti az Urat, legyen anathema! Maranatha. Az Úr Jézus kegyelme legyen veletek! Az én szeretetem veletek van Jézus Krisztusban. "