Peshitta

A pesitta ( szír ( arámi ): ܦܫܝܛܬܐ ) az Ó- és Újszövetség legrégebbi szíriai fordítása . Az Ószövetség a Peshitta lefordították héber . Kivéve a Diatessaron , a Peshitta Újszövetség lefordították görög (bár ez vitatott Egyes tudósok).

A " Peshitta  " név 

A " Peshitta  " kifejezés  a szíriai mappaqtâ pšîṭtâ ( ܡܦܩܬܐ ܦܫܝܛܬܐ ) szóból származik , amely szó szerint "egyszerű változatot" jelent. Lehetséges azonban a pšîṭtâ fordítása "közönséges" ( vulgátum  ; amely mindenki számára készült) vagy "közvetlen" fordítással, de a szokásos fordítás "az egyszerű". Arab megfelelője az البسيطة Al-Basîṭah , ami azt is jelenti, hogy "az egyszerű".

Peshitta egyértelműen ellenzi az Origen Hexapla-t , a Biblia több változatának feltérképezésével . A munka Origenész, aki négy oszlop a különböző fordításokat görög , oszlop a Biblia héber és egy oszlop, ahol a héber szöveget átírt görög karakterek, valóban már lefordították szír a VII th  században. Nem ismert, hogy a " pesitta  " kifejezés mikor  datálódik; először jelenik meg Mózes Bar-Kefában , majd a Bar Hebraeus-ban ( XIII .  század).

A szír nyelv az arám nyelvhez tartozó dialektus vagy dialektusok csoportja . A név „  Peshitta  ” átírt szír ábécé be a latin ábécé , már írt különböző módokon: Peshitta , Pshitta , Pšittâ , Pshitto , Fshitto . Mind elfogadhatóak, de a pesitta a klasszikusabb helyesírás.

A szír fordítás társkeresője

Azonban változata szír a Biblia sokkal idősebb, mint a neve Peshitta és Melito Sardis , aki élt a II th  században beszél szír változatát Ószövetség . Szardísz Méliton Palesztinába ment, hogy a héber Bibliát kutassa, 170 körül . A IV .  Századi egyházatyák gyakran emlegetik a leendő pesitát Szent Ágostonként , Szent János krizosztomként és másként . Ez ugyanaz a Szír Szent Efrém , aki született Nisibis és élt Edessa a IV th  században.

Eredet

A pesitta szerzőségével és keletkezésének idejével vagy helyével kapcsolatos szinte minden állítás vita tárgyát képezi a tudósok között. A különböző zsidó vagy keresztény hagyományok, a Peshitta volna lefordítani a sorrendben V. Abgarus (körül halt meg 50 ). A következő évtizedekben jelent meg a Targoum Onkelos is . Valójában inkább az az idő, amikor a zsidó szövegeket, amelyek azután a Bibliát alkotják , elkezdték fordítani szír nyelvre ( arámi nyelvjárás ). A kutatások kimutatták, hogy a szíriai változatot, még az Ószövetség változatát sem egyetlen fordító, sem az idő egy pontján nem készítette el, de az összes szöveg fordítása évszázadokig folytatódott.

A Jewish Encyclopedia szerint „ nagy valószínűséggel az a hagyomány áll fenn, amely ezt a fordítást Abgárral, Edessa királyával köti össze . Bar-Hebraeus keresztény történész szerint Abgar embereket küldött Palesztinába, hogy fordítsák a Bibliát szír nyelvre. Az uralkodó nézet a régi nyugati keresztény hagyomány , hogy király Abgar a Edessa - kortárs Jézus  - megbízta a fordítást. Azonban Theodore a Mopsuestia ( IV th  század ) azt mondta, hogy a fordító a változat szír ismeretlen. A következő században Philoxène de Mabboug két nevet közöl az általa használt verzióhoz: Symmaque és Aquila . Az utóbbi valószínűleg utal Onquelos - torzítja a név Aquila a Talmud  - virágzik a generáció után Abgar V , ahelyett, Aquila a Sinope , aki lefordította a héber Biblia görögre egy vagy inkább két generáció múlva. Azonban a Targum Onkelos az arámi kizárólag a Tóra , vagyis az első öt könyve a Biblia , valamint a szerzők IV th  -  VI th  században beszélnek egy teljes változata a Biblia szír. Az ókori keleti keresztény hagyomány, az uralkodó nézet, hogy ez a fordítás készült Mark evangélista, ezért az I st  század után 30 mp .

A VII -én  században , Jacob Edessa tulajdonítja az eredete a Peshitta az erőfeszítéseket Abgar „hívő” King of Edessa, kapcsolódó Addai az apostol ( Thaddeus Edessa ), amelyek állítólag küldött tudósok, hogy Palesztina lefordítani a Biblia a szír . A Biblia első öt könyvét (a Tórát ) Abgar király parancsára fordíthatták le. A Zsidó Enciklopédia , Wichelhaus volt az első azonosítani Abgarus (Abgar) a Izates király Adiabene . Wichelhaus érvelése Abhor beszámolóján alapszik, amelyet Khorene Mózes adott . Ez az azonosítás azonban vitatott. Ezen ókori történészek jelzéseiből megállapíthatjuk, hogy a Monobazes és az Abgar két nagyon közeli dinasztia volt, de V. Abgar és II . Izates azonosítását a történészek nem vállalják . A Zsidó Enciklopédia számára ezek a források egyetértenek Flavius ​​Josephus írásával, amikor azt mondja, hogy Izates öt fiát Jeruzsálembe küldte, hogy héberül tanuljon és zsidó oktatásban részesüljön.

Egyes kritikusok úgy vélik, a Targum a Job felfedezett barlang 11 közeli romjai qumráni megegyezik, hogy szerint a Talmud ( szombat XIII , 2) már betiltották Pédasúr Elder közepén az I st  században , „Mivel a devianciával kapcsolatos bizonyos nehézségek. " Bár ez az azonosítás vitatott, a Qumran közelében talált kézirat azt jelzi, hogy a héber Biblia néhány könyvét a 70. év előtt lefordították arámi nyelvre .

A Septuaginta hatása

A fordítási munka a IV .  Századig folytatódott . A szír Ephrem idején az egész Biblia szír nyelven készült.

A Jewish Encyclopedia szerint a pesitát közvetlenül héberből fordították le , a jelenlegi palesztinai zsidó hagyományoknak megfelelően. De mivel ez a fordítás népszerű változatok gyűjteménye, elkerülhetetlen volt, hogy az Ószövetség több részét is befolyásolja a Septuaginta . A Pentateuchban ( Tóra ) a Genezis könyvét erősebben befolyásolja a Septuaginta, mint a másik négy könyvet, ez azonban nem bizonyítja, hogy a Pentateuch egészét nem egy ember fordította volna le. Ha Ezékiel és a Példabeszédek szorosan egyetértenek az arámi zsidó verzióval ( Targum ), a tizenkét kis próféta a maga részéről követi a Septuaginta változatát.

A Krónikák fordítása részben Midrashic, és úgy tűnik, sokkal későbbi időszakból származik, mivel nagyban különbözik a többi könyvétől.

Újtestamentum

Az egyik legrégebbi változata ismert Újszövetség íródott szír (ismert Biblia Peshitta vagy Peshitto , még használatban lévő egyes keleti egyházak) ből a V th  században. Ez lett volna fordították a görög nyelvű írott koiné , (a legrégebbi ismert) által Rabbula püspök Edessa (411-435), és megjelent az ő irányítása alatt, mint helyettesíti a Diatessaron , a gospel írt szír (valószínűleg Edessa ) Tatian , a II .  század második felében .

Az Újszövetség ezen változatában, a ma ismert változatokhoz képest, hiányoznak egyes részek. Különösen a Lukács szerinti evangéliumban , a 22. fejezet 17. és 18. versében, valamint az Apostolok cselekedeteiben a 8. fejezet 37. versében, a 15. fejezet 34. versében és a 28. fejezet 29. versében. Ezeket a hiányosságokat gyakran mulasztásnak minősítik egyházi hatóságok. A mulasztásokon túl valószínűleg valószínűleg az az állapot, amelyben Rabbula d ' Edessa (meghalt 435 ) idején megtalálták a referenciaszöveget . Nehéz elképzelni, hogy Rabbula, akinek éppen az volt a feladata, hogy a szíriai kereszténységet az egyház ortodoxiájának keretei közé vezesse, kezdeményezhette volna e részek mellőzését, és azt sem, hogy milyen motívumok vezérelhették. Az Újszövetség a Peshitta értékes jelzés az állam a referencia szövege V th  században .

Rabula megtiltotta a Diatessaron használatát a templomokban, és felváltotta a négy kánoni evangélium szír fordításával .

Az evangéliumok nyelve

Az Újszövetség legrégebbi fennmaradt kéziratai görögül íródtak, és a IV .  Századra nyúlnak vissza . A görög és a kopt evangéliumok II .  Századi töredékeit találták. A szakemberek többsége úgy véli, hogy a korpusz első írásos változatai közvetlenül görögül íródtak. A görög szöveg sok szemitizmusa kifejezné az írók kultúráját, és talán jelezné azt a régiót, ahol ezek a szövegek készültek.

Az evangélium szerint Mark, néhány szót és kifejezést beszélt Jézus vannak arámi . Jézusnak, aki arámi nyelven beszélt a galileusokkal , rendelkeznie kell legalább néhány héber fogalommal, a Biblia nyelvével, amelyet a zsinagógában, mint a jeruzsálemi templomban beszélnek .

Régi verziók

Kétféle verzió állítólag régebbi, mint a pesitta:

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (en) Emil G. Hirsch és M. Seligsohn, „  Peshiṭta or Peshiṭto  ” , a Jewish Encyclopedia ,1906(megtekintve 2012. július 18-án ) .
  2. Bar-Hebraeus , Auẓar Raze előszavában és Historia Dynastiarum , szerk. Pocock, p.  100.
  3. Robin Lane Fox , Pogányok és keresztények: Vallás és vallási élet a Római Birodalomban Commodus halálától a Nicaeai Zsinaton , szerk. Presses Universitaires du Mirail, 1997, p.  493 online kivonat
  4. (en) Zsidó virtuális könyvtár , bibliai cikk , szíriai arámi: pesitta és más verziók , forrás S. David Sperling (2. kiadás).
  5. Bar-Hebræus , kommentár az X. zsoltárhoz . Mivel ez a szerző arab és Edessa környékéről származik , tanúvallomása annál is fontosabb, és látszólag független más forrásoktól.
  6. Eric Tully, A hoseai pesitta fordítása és fordítója , p.  25 .
  7. Eric Tully, a hoseai pesitta fordítása és fordítója , p.  26 .
  8. vö. Hebraeus bár , kommentár a 10. zsoltárhoz .
  9. Wichelhaus, De Novi Testamenti Versione Syriaca Antiqua , pp.   97. és azt követő.
  10. (in) Emil G. Hirsch és Mr. Seligsohn, "  Peshitta  " a Zsidó Enciklopédiában (hozzáférés: 2011. január 23. ) .
  11. Flavius ​​Josephus , Judaic Antiquities , XX, 3, 4. bek
  12. Mimouni 2012 , p.  116.
  13. A.S. Marmadji, Diatessaron de Tatien , fordítás arab , katolikus nyomdából, Bejrút, 1935,
  14. CARMIGNAC, Jean. , A szinoptikus evangéliumok születése , François-Xavier de Guibert ,2007( ISBN  978-2-7554-0118-9 és 2-7554-0118-4 , OCLC  191858769 , online olvasás )
  15. Claude Tresmontant, a héber Krisztus , Párizs, EYE,1983

Források

Függelékek

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek