Martinus von Biberach

Martinus von Biberach Életrajz
Halál 1498
Biberach ( d )
Tevékenység Költő
Kiejtés

Martinus Biberach mester (meghalt 1498 ) a Heilbronn XV .  Századi német tudósa a Szent Római Birodalomban . Neve egy quatrain után származik, amely egy kézirat borítóján található ( haec magister Martinus in Bibrach. 1498 ), de a quatrain minden bizonnyal jóval korábbi, mint a jelzett év. Semmi sem ismert ennek az írónak az életéről, és amit később tévesen epitáfumként emlegettek, az csak egy verziósított prológus , amely a keresztény világban már ismertté vált, és amelyet a német irodalom gyakran idéz vagy visszaél (vö. Bertolt). Brecht , Der Radwechsel ):

"  Ich leb und waiß nit wie lang, ich stirb und waiß nit wann, ich far und waiß nit wahin, mich wundert das ich [so] frölich bin.  " Élek, és nem tudom meddig, Meghalok, és nem tudom, mikor Megyek, és nem tudom, hová Meglep, hogy [ilyen] boldog vagyok.

Martinus de Biberach apaságát gyakran megkérdőjelezik; és Konrad Bollstatter , akinek közmondásgyűjteménye (1468-1469) a legrégebbi forrás, ezeket a verseket Walther von der Vogelweide-nek tulajdonítja . Változatokat találunk a XV .  Század végi kéziratokban . Maximilianus császár "pénznemének" is kijelölték őket . A tratzbergi kastély egyik historizált falán olvasható ez a kréta kalligráfia graffiti: „  Leb, waiß nit wie lang und stürb, waiß nit wann mueß faren, waiß nit wohin mich wundert, das ich so frelich bin.  "

Egy krónika szerint ez a szöveg egy versrészlet, amely egy 1688-ban elpusztított heilbroni ferences apátság festményéből származik: "  Ich leb und weiß nicht wie lang / ich sterb und weiß nicht wan / ich fahr und weiß nicht wahin / mich nimmt wunder daß ich so frelich bin / wan ich bedenk den dot und di ewige pein / so mecht ich nicht so frelich sein.  "

Luther Márton ismerte ezt a mondást, és "istentelenek zsoltáraként" emlegette ( Reim der Gottlosen ), mert szerinte a keresztények helyzete éppen fordított volt: tudják, honnan jönnek és hová tartanak, mégpedig Istentől , de ennek ellenére félnek a haláltól, mert tudják, hogy "Ádám fiaként" szenvedésben kell meghalniuk. Luther fejlesztette ki ezt a gondolatot az egyik vasárnap prédikációk Judica , melynek értelmezése a Jn  8  46-59 , és ahol azt javasolja a „finomított” változat: Ich lebe, így lang Gott lesz, / ich sterbe, wann und wie Gott fog, / ich fahr und weiß gewiß, wohin, / mich wundert, daß ich traurig bin!

Megjegyzések

  1. Ferenc József Mone , "  Denksprüche  " Anzeiger für Múzeum Könyvtár Olvasói der teutschen Vorzeit , 4 th sorozat, n o  21,1835, P.  206-208, és itt Sp. 207 ( online olvasható )a düsseldorfi regionális egyetemi könyvtár által digitalizált változat
  2. Vö. Joseph von Radowitz , Die Devisen und Motto des späteren Mittelalters: ein Beitrag zur Spruchpoesie , Stuttgart és Tübingen, Cotta'sche Verlagsbuchhandlung,1850( online olvasható ) , p.  86.
  3. szerint Robert Priebsch , Deutsche Handschriften Angliában , vol.  2: Das British Museum , Erlangen, Fr. Junge,1901( online olvasás ) .
  4. A tübingeni egyetemi könyvtárban található "  Mc 32 - Grammatische Sammelhandschrift (Lipcse, 1491, 1494) 125r  " szerint .
  5. Augsburgi Állami Könyvtár, Cim. 31, Bl. 1-46 [4 ° Cod. H. 27] Bl. 14
  6. szerint Erich Egg és Wolfgang Pfaundler , Kaiser Maximilian I. und Tirol , Innsbruck,1969, P.  136. és azt követő.
  7. tól Kurt Aland , Martin Luther Gesammelte Werke (Weimarer Ausgabe) , vol.  8., Vandenhoek & Ruprecht, p.  153.