Fenilhidrazin | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Azonosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IUPAC név | fenilhidrazin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák |
hidrazinobenzol- |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,002,612 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 202-873-5 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mosolyok |
c1 (ccccc1) NN , |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
InChI |
InChI: InChI = 1 / C6H8N2 / c7-8-6-4-2-1-3-5-6 / h1-5,8H, 7H2 InChIKey: HKOOXMFOFWEVGF-UHFFFAOYSA-N |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenés | olajos, színtelen vagy sárga folyadék vagy kristályok. levegő és fény hatására vörösesbarnává válik. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kémiai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Brute formula |
C 6 H 8 N 2 [Az izomerek] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris tömeg | 108,1411 ± 0,0058 g / mol C 66,64%, H 7,46%, N 25,9%, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
pKa | 8,79 25 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° fúzió | 19,5 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° forráspontú | (bomlás): 243,5 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldékonyság | vízben: gyenge | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldhatósági paraméter δ | 25,6 MPa 1/2 ( 25 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat | 1,09 g · cm -3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Öngyulladási hőmérséklet | 174 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lobbanáspont | 88 ° C (zárt pohár) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telített gőznyomás | át 71,8 ° C-on : 133 Pa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Termokémia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C o |
egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszély H301, H311, H315, H317, H319, H331, H341, H350, H372, H400, H301 : Lenyelve mérgező H311 : Mérgező bőrrel érintkezve H315 : Izgatja a bőrt H317 : okozhat allergiás bőr reakció H319 : Súlyos szemirritációt okoz H331 : Belélegezve mérgező H341 : Feltehetően genetikai károsodást okoz (Jelölje meg az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bebizonyosodott, hogy más expozíciós út nem vezet ugyanahhoz a veszélyhez) H350 : Rákot okozhat (Adja meg az expozíciós utat, ha meggyőzően bebizonyosodott, hogy más útvonalon történő expozíció nem vezet ugyanahhoz a veszélyhez) H372 : Bizonyított súlyos károk kockázata szervekre (jelölje meg az összes érintett szervet, ha ismert) ismételt expozíció vagy tartós expozíció után (jelölje meg az expozíciós utat, ha meggyőzően bebizonyosodott, hogy egyetlen más expozíciós út sem okozza ugyanazt a veszélyt) H400 : Nagyon mérgező a vízi szervezetekre |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
B3, D1A, E, B3 : Éghető folyékony lobbanáspont = 88 ° C zárt csésze (a módszerről nem számoltak be) D1A : Nagyon mérgező anyag, azonnali súlyos hatásokat okoz Veszélyes áruk szállítása: 6.1 osztály II E csoport : Állatok bőrének maró anyag nekrózisa Kizárás 0,1% az összetevők nyilvánosságra hozatalának listájára |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2 3 0 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2572 : FENILHIDRAZIN |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ökotoxikológia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
LogP | 1.25 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egység SI és STP hiányában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fenilhidrazin egy kémiai vegyület, amelyet Emil Fischer német kémikus fedezett fel . Ha vérkeringésbe kerül, hemolízist okozhat , ami a vörösvérsejtek pusztulása . Egyszer a policitémia kezelésére használták .
A fenil-hidrazin előállítható a fenil-diazónium-ion redukálásával szulfit alkalmazásával.
Az anilint először lassan feloldjuk 2,5 ekvivalens 37% -os sósavban, azonos térfogatú jéggel hígítva. Az így készített anilin hidroklorid- oldatát körülbelül 30% ekvivalens nátrium-nitrit oldattal diazotáljuk, miközben a hőmérsékletet 0 ° C közelében tartjuk .
Ezt az azo-oldatot gyorsan 2,25 ekvivalens telített nátrium-szulfit-oldatra öntjük, amelyet előzőleg 5 ° C- ra hűtünk . Az oldat narancsvörös színűvé válik. Ez fokozatosan melegítjük 60 hogy 70 ° C-on .
2,5 ekvivalens 37% -os sósavat adunk hozzá. Ezután az oldatnak savasnak kell lennie. Az oldatot tartjuk 60 , hogy 70 ° C-on több órán át, és fokozatosan elszíneződik.
Az oldat egyharmadának megfelelő térfogatú sósavat adunk hozzá, majd a készítményt hagyjuk szobahőmérsékletre, majd jégfürdőben 0 ° C- ra hűlni . A fenil-hidrazin-hidroklorid sárga csapadékát Buchner-tölcséren átszűrjük és kénsav felett levegőn vagy exszikkátorban szárítjuk.
A szabad fenilhidrazint úgy állíthatjuk elő, hogy a hidrokloridot valamivel több, mint egy ekvivalens 25% -os nátronlúggal meglúgosítjuk. A fenilhidrazint két elegendő adag oldószerrel (éter vagy toluol) extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat nátronlúg vagy vízmentes kálium-hidroxid tablettákon szárítjuk, majd redőzött lapon szűrjük. Az oldószert ledesztilláljuk, majd a vízpumpa vákuumát fokozatosan beállítjuk. A fenil-hidrazin frakcionálják körül 137 , hogy 138 ° C a 18 Hgmm .
A kapott fenil-hidrazin sárga olaj, amely hűtés közben megszilárdul. Hozam: 55-80%.
A fenil-hidrazin hidrazonokat képez karbonil-származékokkal, amelyek olvadáspontja jellemző. 4-nitro-fenil-hidrazint és különösen 2,4-dinitrofenil-hidrazint alkalmazunk.
Ecetsav jelenlétében cukrokkal képez ozazonokat.
Savval (polifoszforsav) vagy cink-kloriddal kezelt fenil-hidrazonok indolokhoz vezetnek ( Emil Fischer ).
In vitro, vörösvértesteket tartalmazó környezetbe helyezve, a fenilhidrazin a vörösvértestekben észrevehető heinz testek képződését idézheti elő , amely általában a vörösvértesten fellépő erős oxidatív stressz vagy súlyos oxidatív stressz esetén fordul elő . " a csökkent glutation rendellenessége .