Tjängvide köve

A Tjängvide kő (G 110) historiated kő felfedezett 1844 a Tjängvide (ɕɛŋviːdə) gazdaság Gotland , már látható a stockholmi Történeti Múzeum . Ez egy lapos mészkő , amely 1,7 méter magas, 1,2 méter széles és 0,3 méter vastag. Valószínűleg pogány eredetű, mert nem tartalmaz semmiféle keresztény elemet. A kövön ábrázolt alakok egyike a stockholmi történelmi múzeum logója .

Képalkotás

A követ a felső és az alsó részén több alak díszíti, amelyeket egy fonott minta választ el, amely hasonlít a valknuts sorozatára .

A felső részen egy nagyon nagy nyolclábú ló látható, amely egy kis lovast szállít, akinek egy nő egy ivókürtöt ad át, és néhány más, nehezebben azonosítható figurát, köztük egy négylábú állatot. A lován ülő lovast általában Odinnak nevezik szürke nyolclábú hegyén, Sleipnir , vagy halottként lépnek be Valhallába Odin lován. A nőt valkírként írják le .

A jelenetnek alternatív értelmezései is vannak, amikor a lovas Sigurd, aki Grani-t lovagolja (Sleipnir fia), és a nő, aki fogadja, Grimhild , aki ténylegesen fogadja Sigurdot a gjukungok bíróságán . Az is lehetséges, hogy a nyolc láb egyszerűen szimbolizálja a ló nagy sebességét, és hogy a lovast a feleség fogadja. Úgy tűnik, hogy a nő mögött látható férfi íjat visel, és felvetették, hogy ő egy halott vadász lenne, aki örök vadászaton vesz részt, és hogy a négylábú állat a kutyája lenne

A kő alsó részét szinte teljes egészében egy hosszú hajó képe tölti ki , magas alakokkal az orrában és a farában. A vitorla majdnem olyan széles, mint a hajó.

Regisztráció

A bal felső sarokban található feliratok rovásvonalat alkotnak, de sokuk elveszett. A jobb oldali rovásírások közül csak a felét sikerült megőrizni. A rovásírásos feliratok nem választják el egymástól a szavakat, és skandináv rúnákról van szó . Az alábbiakban a Rundata projekt által készített feliratok találhatók .

Átiratok

Régi norvég átírások

Francia átírás

Megjegyzések és hivatkozások

  1. cikk Tjängvidestenen on Nordisk familjebok , 1919
  2. bemutatása a logó a stockholmi Történeti Múzeum a stockholmi , konzultálni március 9, 2008
  3. Ebbe Schön, Asa-Tors hammare, Gudar och hagyar i tro och tradition. Fält & Hässler, Värnamo, 2004. o. 86
  4. Rundata

Függelékek

Kapcsolódó cikkek