IKT-ágazati politika

Az IKT - ágazati politika megfogalmazza azokat a stratégiai irányvonalakat, amelyeket egy ország kormánya úgy határoz, hogy végrehajt az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának fejlesztése érdekében, amelynek célja az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítása. Az IKT-ágazati politika a következőkből áll:

A nemzetközi intézmények javasolják az IKT-szektor érdekelt feleinek (szolgáltatók, szolgáltatók, civil társadalom, fogyasztói képviselők és felhasználók) bevonását részvételi megközelítés és hatékony konzultáció útján az IKT-szektor politikájának kialakításához.

Az ágazati politikát meg kell különböztetni az elektronikus hírközlés szabályozásától (vagy a távközlés szabályozásától), amely abból áll, hogy az elektronikus hírközlés területén meghatározzák az Országgyűlés hatáskörébe tartozó törvényeket, valamint a kormány felelősségi körébe tartozó rendeleteket és rendeleteket. ..

Az ágazati politikát meg kell különböztetni az elektronikus hírközlés szabályozásától, amely abból áll, hogy az üzemeltetők és a szolgáltatók betartják az előírásokat. A szabályozás egy szabályozó hatóság felelőssége (szükségszerűen független az üzemeltetők és a beszállítók befolyásától, és elvben független a kormánytól).

Terminológia

A távközlési ágazati politika kifejezést általában a múltban használták, mivel ez az ágazat meghatározott intézményeknek és vállalatoknak volt alávetve.

Az IKT-ágazati politika kifejezés megfelel ennek az ágazati politikának az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) való kiterjesztésére, amelyek integrálják a távközlést, az informatikát, az internetet és az audiovizuális eszközöket a digitális konvergenciába. Ez a kiterjesztés elkerülhetetlen, tekintettel a távközléssel, az informatikával, az internetes szolgáltatásokkal, valamint a rádió- és televíziós műsorszórással kapcsolatos projektek közötti mély interakcióra. A "politikaique" kifejezést az angol "policy" és nem a "politika" szó jelentésével használják, amikor csak "ágazati politikáról" van szó. Másrészt a politikai szót az angol "politika" szó jelentésével fogjuk felvenni, amikor a "politikai hatóságokról" van szó.

Történelmi

Az 1990-es évekig az ágazati távközlési politikát közvetlenül a jelenlegi szolgáltatók hajtották végre a távközlésért felelős minisztérium irányelvei szerint. Ezek a hivatalban lévő szolgáltatók általában monopóliumot élveztek a vezetékes hálózat és néha az összes szolgáltatás tekintetében.

Az iparosodott országok fokozatosan kielégítették a telefonos szolgáltatás iránti igényt a telekommunikációs infrastruktúra kiterjesztését és korszerűsítését célzó többéves programokkal. Másrészt a fejlődő országok, és különösen a legkevésbé fejlett országok (legkevésbé fejlett országok) a telekommunikációs infrastruktúra súlyos hiányában szenvedtek, és ez jelentős hátrányt jelentett ezen országok gazdasági és társadalmi fejlődésében. A telekommunikációs piac liberalizációjával és a verseny bevezetésével az összes országban az IKT-ágazat politikájának megfogalmazása és végrehajtása bonyolultabbá vált az érintettek növekvő száma miatt. De az információs társadalom korában egyre fontosabbá vált az IKT-szektor fejlesztésének világos iránymutatásainak megfogalmazása. A nemzetközi és regionális intézmények egy sor projektet is kidolgoztak, amelyek célja ezeknek az országoknak a telekommunikációs ágazati politikájuk kialakításának elősegítése.

Az APC, a Kommunikáció Fejlesztéséért Egyesület, a kommunikáció területén dolgozó számos szakértőből álló civil szervezet, amely a fejlődő országokat szolgálja. Az APC készített egy dokumentumot, amely bemutatja az ágazati politikák frissítéséhez szükséges összes alapelvet és mechanizmust.

A Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) támogatta az ECOWAS IKT-ágazati politikáinak összehangolására irányuló projektet. Ez a projekt hat további ECOWAS-törvény kidolgozását eredményezte, amelyeket 2007. január 19-én Ouagadougou-ban írt alá az összes ECOWAS államfő, és amelyeket az ECOWAS honlapján tesznek közzé. Ezeket a törvényeket az ECOWAS-országok szinte valamennyi nemzeti törvényébe átültették, és ez az átültetés folyamatban van. Az A / SA / 1/01/07 kiegészítő törvény az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatának politikáinak és szabályozási keretének összehangolására vonatkozik.

Az Európai Bizottság (EK) és a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) kidolgozott egy projektet „Az AKCS-országok IKT-piacára vonatkozó harmonizált politikák elfogadásának támogatása” címmel, amely az „AKCS-információs és kommunikációs technológiák” része. alatt 9 -én az Európai fejlesztési Alap (EFA). Ez a projekt három alprojektből áll: Szubszaharai Afrika (HIPSSA), a Karib-tenger (HIPCAR) és a Csendes-óceáni Szigeti Államok (ICB4PIS).

Ágazati szakpolitikai célok

Az ECOWAS A / SA / 1/01/07 kiegészítő törvény 5. cikke meghatározza az IKT-ágazat politikájának célkitűzéseit. A cikk főbb pontjai a következők:

Ötödik Távközlési / IKT-politikai Fórum

Az Ötödik Globális Távközlési és ICT szektorpolitikai fórumot a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) szervezte 2013. május 14-16 között Genfben. Ez a fórum több mint 900 küldöttet tömörített, amelyek 126 tagállamot, 49 ágazati tagot és öt ENSZ-ügynökséget, valamint 37 lakossági képviseletet képviselnek. Ez a fórum lehetővé tette a nemzetközi tudósok számára, hogy véleményt cseréljenek a gyorsan változó információs és kommunikációs technológiák (ICT) környezetéből adódó legfontosabb politikai kérdésekről. A 2013. május 13-i előkészítő értekezlet során a fórum résztvevői általában egyetértettek abban, hogy az internethozzáférés és a szélessávú (vagy szélessávú) hozzáférés valóban alapvető emberi szükséglet , még akkor is, ha néhányan tovább mentek azzal, hogy alapvető jogoknak minősítették őket. A fórum résztvevőinek utolsó ajánlásai a következők:

Az IKT-ágazati politikai nyilatkozat tartalma

Ennek a szakasznak a következő alszakaszai azokból a témákból állnak, amelyek a leggyakrabban az ágazati politikákat bemutató dokumentumokban találhatók, amelyekre példákat mutat be a következő szakasz ( Példák az IKT-ágazati szakpolitikai nyilatkozatokra ).

A jogi keret frissítésének előkészítése

Frissítse a jogi keretet a szolgáltatások konvergenciájának és a technológiák konvergenciájának figyelembevétele érdekében. A következő stratégiai pillérek előfeltétele. Néhány jogi rendszert meg kell változtatni, hogy ösztönözzék az új szolgáltatók megjelenését anélkül, hogy növelnék az infrastruktúra duplikációinak számát. Bizonyos szabályozási kötelezettségeket módosítani kell az új technológiák jobb kihasználása érdekében. A technológiák konvergenciája miatt a korábbi szövegekben használt bizonyos szolgáltatási különbségek teljesen elavultak. A tisztességes verseny szabályait felül kell vizsgálni az üzemeltető vagy szolgáltató erejét meghatározó új elemek fényében

A nemzeti intézmények korszerűsítése és megerősítése

Az érintettek szerepét tisztázni kell abban az új környezetben, ahol új szereplők jelennek meg az új szolgáltatások értékláncában. A politikai döntéshozóknak és a szabályozó hatóságnak elősegítő szerepet kell betöltenie a hálózatüzemeltetőkkel és a szolgáltatókkal szemben.

Távközlési infrastruktúra fejlesztése

Meg kell könnyíteni az új befektetők belépését a hálózatok bővítése és korszerűsítése, a felhasználóknak kínált szolgáltatások körének kiszélesítése és e szolgáltatások elterjedésének fokozása érdekében. A legfrissebb technológiákat kell használni az infrastruktúra nemzeti szintű optimalizálására. Ennek a költségek fenntartható csökkenéséhez kell vezetnie a végfelhasználói szinten. El kell kerülni az infrastruktúra indokolatlan párhuzamosságát, miközben a hozzáférések kiszámított sokfélesége révén garantálni kell a kielégítő rendelkezésre állást.

A szolgáltatások használatának fejlesztése

Fejlessze a vezetékes, mobil és internetes szolgáltatások használatát. A nagy sebességű internet-hozzáférésnek megfizethetőnek kell lennie

Fejlesszen helyi alkalmazásokat és tartalmakat

Fejlesszen helyi alkalmazásokat és tartalmakat. Új, kis helyi kereskedelmi struktúrákat kell ösztönözni a nemzeti kultúra és a helyi nyelvek népszerűsítésére szolgáló tartalom kifejlesztésére.

Az IKT-felhasználók kapacitásának kiépítése

Felhasználói kapacitások építése az IKT-szolgáltatások potenciális felhasználóinak képzésének támogatásával, különösen a hagyományos kisvállalkozások és az alacsony jövedelmű háztartások számára. Fejleszteni kell a helyi készségeket az IKT-szektor minden új szakmája számára (például a helyi hálózatok adminisztrátorai és a weboldal-készítők).

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó cselekvési tervek végrehajtása

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó cselekvési tervek végrehajtása az országon belüli városi és vidéki területek országos megosztottságának csökkentése érdekében. A szélessávú internetszolgáltatások az egyetemes szolgáltatás által érintett szolgáltatások részét képezik, a menetrend szerint, a zóna típusától függően.

Példák az IKT-ágazatra vonatkozó politikai nyilatkozatokra

: Algérie. Ausztrália. Jóindulatú. Burundi. Kamerun. Comore-szigetek. Dzsibuti. Egyiptom. Franciaország. Ghána Kenya. Jordánia. Marokkó. Maurice. Mauritánia. Nigéria Új Zéland. Katar. RCA, Közép-afrikai Köztársaság (RCA). KDK, Kongói Demokratikus Köztársaság. Ruanda. Szenegál. Seychelle-szigetek. Tanzánia.

Az IKT-ágazati politika végrehajtása

Részvételen alapuló megközelítés

A részvételen alapuló megközelítés elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ebben az IKT-politikai nyilatkozatban javasolt ajánlásokat az érintett felek hatékonyan végrehajtsák, mivel a kormánynak nincs közvetlen hatásköre az IKT-szektor különböző szereplői felett a nemzeti intézményeken kívül. Az IKT-ágazat valamennyi érdekelt felet felkérjük, hogy nyilvánítson véleményt a vizsgált aktákról és a szabályozási szövegtervezetekről. A minisztériumnak és a Szabályozó Hatóságnak figyelembe kell vennie és reagálnia kell rá, hogy valós párbeszéd alakulhasson ki.

A részvételen alapuló megközelítés és a nyilvános konzultáció lehetővé teszi a politikai hatóságok számára, hogy figyelembe vegyék a különböző társadalmi és szakmai kategóriák prioritási igényeiket, és biztosítsák a stratégiai irányok és a cselekvési tervek közös megértését. Az IKT-ágazat politikáját ezután jobban igazítják a piaci realitáshoz. A részvételen alapuló megközelítést alkalmazzák az ágazati IKT-politika célkitűzéseit jellemző mutatók értékeinek meghatározására is.

A minisztériumnak és a Szabályozó Hatóságnak munkacsoportokban, szemináriumokon, médiaeseményeken és kísérleti projektekben támogatnia kell az IKT-t, hogy bemutassa az IKT gyakorlati előnyeit. A minisztériumnak és a Szabályozó Hatóságnak biztosítania kell a helyi politikusok részvételét ezeken az eseményeken, hogy bevonják őket és támogatást nyújtsanak a helyi szintű cselekvési tervek végrehajtásához.

Iteratív megközelítés

Az IKT szektor politikáját iteratív folyamatban hajtják végre. A korábbi években elért eredmények elemzése alapján határozzák meg a célokat és a stratégiákat az IKT-ágazati politikai nyilatkozatban figyelembe vett új időszakra.

Átláthatóság

A nemzetközi intézmények azt javasolják, hogy az IKT-ágazati szakpolitikai nyilatkozat elkészítésének és kidolgozásának különböző szakaszait a lehető legnagyobb átláthatósággal hajtsák végre a polgárok bizalmának megszerzése és e nyilatkozat végrehajtásának megkönnyítése érdekében. Például az ECOWAS az A / SA / 1/01/07 kiegészítő törvény 6. cikkében javasolja:

Átlátható döntéshozatali eljárások, amelyek a következőkből állnak: Átlátható IKT-politika, szabályozási döntéshozatali és szabályozási eljárások elfogadása . Nyilvános konzultációt kell folytatni az átlátható döntéshozatali és szabályozási fejlesztési folyamat biztosítása érdekében .

Az IKT-ágazat politikájának értékelése és nyomon követése

A következő elemek bemutatása: Konkrét célkitűzések Kiemelt tevékenységek. A célok elérésének szintjét jellemző mutatók

Az IKT szektor fejlettségi szintjét jellemző mutatók

Az IKT-ágazati szakpolitikai nyilatkozat az indikátorok felsorolását javasolja az IKT-ágazati politika végrehajtásának nyomon követésére. A teljesítményszintű célokat meg kell határozni a Nyilatkozatban figyelembe vett időszak minden évére. Néhány mutató megfelel a hálózatüzemeltetők által nyújtott földrajzi lefedettségre és a szolgáltatás minőségére vonatkozó szabályozási kötelezettségeknek. Az ezen mutatóknak megfelelő célértékeket a licencekhez tartozó specifikációk tartalmazzák. A nemzeti szinten megadott mutató értékének összhangban kell lennie az engedélyek specifikációiban szereplő értékekkel, különben a specifikációk felülvizsgálatát el kell végezni. Az ágazati politika célkitűzéseinek jellemzésére használt többi mutatónak nincs kényszerítő értéke. Ezeket az IKT-szektor által érintett szereplők részvételi megközelítésében alkalmazzák az általános érdekű tevékenységek jobb összehangolása érdekében.

Benchmarking

Az ITU által javasolt mutatók összehasonlítása nagyon hasznos az ország erősségeinek és gyengeségeinek felmérésére a régió többi országához képest. A mutatók nemzetközi összehasonlítása csak akkor releváns, ha az ezen mutatóknak megfelelő adatokat az ITU meghatározása szerint gyűjtötték és dolgozták fel.

E-készültség felmérés

Az e-készültségről (az IKT használatra való készség és készenlét) végzett felmérés hasznos eszköz az IKT vállalkozásokban, a közigazgatásban és a háztartásokban való hatékony felhasználása előtt álló akadályok meghatározásához. Az elektronikus készenlét olyan mutatókon alapul, amelyek értékei nem állnak rendelkezésre az üzemeltetők információs rendszereiben, ellentétben az infrastruktúra és az IKT-szolgáltatásokhoz való hozzáférés mutatóival. Ezért a helyszínen felméréseket kell végezni a vállalkozások, a közigazgatás és a háztartások reprezentatív mintájával. Az ezekben a felmérésekben használt mutatóknak kompatibiliseknek kell lenniük az IKT-k fejlesztését mérő partnerség által készített „Az IKT-ra vonatkozó alapmutatók” dokumentumban szereplő mutatók listájával.

Példák az IKT szektor szakpolitikai elemzésére

Az IST - Afrika, egy szervezet, amely több afrikai országot tömörít, elkészített egy dokumentumot, amely bemutatja az IKT-ágazat politikájának elemzését számos afrikai országban (Botswana, Burundi, Kamerun, Kenya, Lesotho, Mauritius, Mozambik, Namíbia, Szenegál, Dél-Afrika, Tanzánia) , Uganda) annak érdekében, hogy meghatározzák az egyes országokban alkalmazott legjobb gyakorlatokat, amelyeket aztán más országoknak is ajánlani fognak. Az ERNWACA szervezet (a Nyugat- és Közép-afrikai Oktatási Kutatási Hálózat) az oktatásra, az ismeretek terjesztésére és az új technológiák információs társadalomban történő felhasználására szakosodott szakértőket és tudósokat tömöríti. Ez a szervezet elemezte az IKT-ágazat politikáit 27 afrikai országban. (Benin, Botswana, Burkina Faso, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Comore-szigetek, Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Etiópia, Gambia, Ghána, Guinea, Kenya, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Mali, Marokkó, Mozambik, Namíbia, Niger , Nigéria, Ruanda, Szenegál, Tanzánia, Uganda és Zambia). Ez a tanulmány kiemeli az afrikai országok fő problémáit: az infrastruktúra és a telekommunikációs hálózatokhoz való hozzáférés hiánya, az emberi erőforrások elégtelensége. Ez a tanulmány ajánlásokat kínál a helyi és külföldi befektetőkkel való partnerség intenzívebbé tételére és a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos projektek kidolgozására. Ez a tanulmány azt is megmutatja, hogy frissíteni kell a jogi és szabályozási kereteket, valamint korszerűsíteni kell az IKT által érintett intézményeket, hogy ösztönözzék a befektetőket, megkönnyítsék az emberi erőforrások képzését, valamint kedvező és biztonságos környezetet teremtsenek.

Példa a tanzániai IKT-ágazati politika eredményeinek elemzésére.

Nemzeti IKT-fejlesztési terv céljai: Példa Németországból

Németország szövetségi kormánya nemzeti IKT-fejlesztési tervet dolgozott ki a következő célokkal : Digital Germany 2015 Goals

Nemzeti IKT-fejlesztési terv céljai: Példa az Egyesült Államokból

Az Egyesült Államok kormánya kidolgozta az Egyesült Államokban az IKT-re vonatkozó nemzeti tervet: "AMERIKA CSATLAKOZTATÁSA: A NEMZETI SZÁLASZÁMLASÁG TERV" Ez a terv a szélessáv fejlesztésére összpontosít. A tervet bemutató dokumentum elérhető az interneten. A jelen dokumentum 2. fejezetében meghatározott célkitűzések a következők:

Az Egyesült Államok nemzeti szélessávú tervének hosszú távú céljai:

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Mik az IKT és az internet politikája, és miért gondja? 1. szakasz, 9. oldal, IKT politika: Kezdő kézikönyv, [1]
  2. Szövetség a Progresszív Kommunikációért
  3. IKT-politika: Kezdő kézikönyv, szerkesztette: Chris Nicol, kiadta a Progresszív Kommunikáció Egyesülete, [2]
  4. Nemzetközi Távközlési Unió nyugat-afrikai Közös Piac Projekt: harmonizálása vonatkozó előírásait IKT piac a UEMOA-ECOWAS Space, Final elfogadott iránymutatások a 3. AGO a ARTAO, szeptember 9, 2005, [3]
  5. AZ ECOWAS Közlekedési és Távközlési Igazgatósága TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIAI (IKT) ÁGAZATÁVAL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ JOGI AKTUSOK, „  http://www.comm.ecowas.int/dept/stand. Php? Id = f_f1_act_add & lang = hu  » ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mi a teendő? )
  6. A / SA / 1/01/07 kiegészítő törvény az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatának szakpolitikáinak és szabályozási keretének összehangolásáról [4]
  7. Nemzetközi Távközlési Unió, harmonizált politikák elfogadása az AKCS-országok IKT-piacán. Az IKT szabályozási harmonizációja: A regionális kezdeményezések összehasonlító vizsgálata, [5]
  8. Telekommunikációs / IKT-politikai ötödik világfórum
  9. Elnöki jelentés, a Távközlés, valamint az információs és kommunikációs technológiák ötödik világpolitikai fóruma, 2013, [6]
  10. Az e-Algéria stratégia kidolgozása 2013-ban
  11. AUSZTRÁLIA STRATÉGIAI KERETE AZ INFORMÁCIÓS GAZDASÁGHOZ 2004–2006, „Lehetőségek és kihívások az információs korban”, [7]
  12. A távközlés, az IKT és a postai ágazat (DPS) szakpolitikai és stratégiai dokumentációja, projekt, [8]
  13. TIC-TERV - BENIN, A BENINI TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIAI (TIC) ÁGAZAT SZANITÁCIÓJÁNAK, JAVÍTÁSÁNAK ÉS DYNAMIZÁLÁSÁNAK ÚTMUTATÁSA [9]
  14. Nemzeti információs és kommunikációs technológiák fejlesztési politikája, 2007. február, Közlekedési, Posta- és Távközlési Minisztérium, Burundi Köztársaság, [10]
  15. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK FEJLESZTÉSÉNEK NEMZETI POLITIKA, Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Ügynökség (NAICT), Kameruni Köztársaság, 2007. szeptember, [11]
  16. ANRTIKUS stratégiai terv, a 2010 és 2013 közötti időszakra, a Comore-szigeteki Unió, [12]
  17. Djibouti Köztársaságban az IKT nemzeti fejlesztés céljából történő nemzeti kiaknázására vonatkozó nemzeti cselekvési terv, Az IKT kiaknázására vonatkozó nemzeti stratégia megvalósításának lehetőségei Dzsibuti Köztársaságban, UNDP / UIT / AIF / Kommunikációs és Kulturális Minisztérium posta és távközlés díja, [13]
  18. Egyiptom IKT-stratégiája, 2007 - 2010
  19. digitális gazdaság fejlesztési terve, a kilátásokért, a közpolitikák értékeléséért és a digitális gazdaság fejlesztéséért felelős államtitkárság, 2008. október, [14]
  20. Ghána IKT a gyorsított fejlődésért (ICT4AD), Ghánai Köztársaság, [15]
  21. Kenyai IKT-politika és a meglévő IKT-politika javításának módszerei, amelyeket a vezetéstudományi hallgatók szövetségének (MASSA), az UONBI, BY bemutattak. JOHN M. KANDIRI. ICT oktató, Strathmore Egyetem, [16]
  22. 2012. évi kormányzati nyilatkozat a Jordán Hasimita Királyság kommunikációs, informatikai és postai ágazatáról, [17]
  23. Az információs társadalom és a digitális gazdaság nemzeti stratégiája, Maroc Numeric, 2013, Marokkói Királyság, VI. MOHAMMED Felséges király tényleges elnöksége alatt, [18]
  24. AZ E-MAROKKÓI STRATÉGIA: NEMZETI MEGKÖZELÍTÉS, EL MLOUTARAJJI RACHID, Marokkói Királyság Ipari, Kereskedelmi és Távközlési Minisztériuma, Posta, Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium, [19]
  25. Nemzeti IKT-politika 2007-11, Informatikai és Távközlési Minisztérium, Mauritiusi Köztársaság, 2007. szeptember, [20]
  26. a távközlési ágazatra vonatkozó szakpolitikai nyilatkozat bevezető megjegyzése, [21]
  27. Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológia (ICT) végleges tervezet-tervezete, a Kommunikációs Technológiai Minisztérium által, 2012. augusztus, Nigéria, [22]
  28. A szinopszis a ICT4D szektor Nigéria tartalmazó tevékenysége a kormány, a magánszektor és a nem kormányzati szervezetek. Bankole Olubamise, a Fejlesztési Információs Hálózat ügyvezető igazgatója, Adesoye utca 7, Mende, Maryland, Lagos. Az ICT4D 2007. évi áttekintése, NIGÉRIA, [23]
  29. Információs és kommunikációs technológiai (IKT) irányelvek összefoglalása
  30. Katari Nemzeti Szélessávú Hálózat Kezdeményezés, kiemelkedő nézőpont, szerző: Ivan Skenderoski, [24]
  31. Távközlés-IKT-ágazati nyilatkozat a Közép-afrikai Köztársaságban (CAR), [25]
  32. A KDK távközlési és ikt-ágazati szakpolitikai dokumentumának bemutatása, Kinshasa, 2009.10.28. / Gazdaság, [26]
  33. A telekommunikációs politika fejlődésének és kihívásainak áttekintése Ruandában, Albert Nsengiyumva és Emmanuel Habumuremyi, [27]
  34. Szenegál távközlési és IKT-ágazati szakpolitikai nyilatkozata, a Nemzetközi Távközlési Unió Telekommunikációs Fejlesztési Konferenciája (CMDT 10), Hyderabad (2010. május 24. - június 4.), [28]
  35. Nemzeti IKT-politika, Nemzeti IKT-tanácsadó bizottság, Seychelle-szigetek
  36. Tanzániai Egyesült Köztársaság, Kommunikációs és Közlekedési Minisztérium, Nemzeti információs és kommunikációs technológiai politika, 2003. március, [29]
  37. Jelentés a fejlesztési statisztikák információs és kommunikációs technológiáiról szóló partnerségről, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, 2012. március [30]
  38. IST - Afrika, http://www.ist-africa.org/home/
  39. Útmutató az IKT-politikához az IST-Afrika partnerországokban, országokban, 2.2-es verzió, 2012. április 20., [31]
  40. A nyugat- és közép-afrikai oktatáskutatási hálózat
  41. elemzése az információs és kommunikációs technológiai politika Afrikában Pánafrikai kutatási menetrendet a Pedagógiai integrációja ICT, [32]
  42. Tanzánia IKT-ágazatának teljesítményvizsgálata, 2009/2010, Mary Materu-Behitsa és Bitrina D. Diyamett, A bizonyítékokon alapuló IKT-politika és szabályozás felé, 2. kötet, 2010. évi 11. politikai dokumentum, [33]
  43. A német szövetségi kormány IKT-stratégiája: Digital Germany 2015
  44. AMERIKA CSATLAKOZTATÁSA: A NEMZETI szélessávú terv
  45. nagy teljesítményű Amerika céljai, 2. fejezet

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek