A síp egy hajó hangjelző berendezésének része .
A 12 m feletti hajók esetében kötelező, nem egy szájkosár, hanem egy rögzített eszköz, amelynek meg kell felelnie a szabályozott zajszint, hatótávolság és frekvencia kritériumoknak .
Az igazi síp, csakúgy, mint a hangszer, tartalmaz egy kúpot, amelyet általában nyomás alatt álló gőz rezeg. A rendeletekben azonban ez a kifejezés általános, és szirénára vagy ezzel egyenértékű eszközre is utal.
Jellemzőit és felhasználási eseteit a tengeri ütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi előírások határozzák meg .
Az irányváltáshoz vagy az edény leállításához szükséges manőverek lassúak, és néhány percig is eltarthatnak. Ezért különösen fontos, hogy egy hajó szándékát jelezze más látótérben lévő hajóknak, és a manőverek és a tempóváltások jelzésére hang- és fényjelek kódját fejlesztették ki.
A síp segítségével a mechanikus meghajtású hajók kibocsátják ezeket a jeleket. Különösen :
A sípjeleket többször is meg lehet ismételni, amíg a manőver tart, ha ez szükségesnek bizonyul.
Ha egy hajónak kétségei vannak egy másik hajó szándékaival kapcsolatban, akkor a síp segítségével is jelet bocsát ki, amelyben kéri a folyamatban lévő manőver tisztázását (minimum öt rövid hang).
Ezenkívül egy sodrott ér kifütyülheti a megfelelő jelet.
A síp által kibocsátott hang alapvető frekvenciájának 70 és 700 Hz között kell lennie, és minél súlyosabb, annál nagyobb a hajó.
A hajó hossza | Frekvencia | Tartomány ( mérföld ) |
---|---|---|
Több mint 200 m | 70 és 200 Hz között | 2.0 |
75 és 200 m között | 70 és 200 Hz között | 1.5 |
20 és 75 m között | 205 és 700 Hz között | 1.0 |
Kevesebb mint 20 m | 205 és 700 Hz között | 0.5 |
A sípot úgy kell felszerelni, hogy az edény egyetlen része sem akadályozza a hang terjedését; a lehető legmagasabban van felszerelve a maximális hatótávolság elérése érdekében, miközben tiszta a zajszintje, hogy ne veszélyeztesse a személyzet tagjainak hallókészülékét.