Yavanajataka

Yavanājataka
A Yavanajātaka kézirat utolsó levele, amelyet Nepál Katmandu Nemzeti Archívumában őriznek .
Szerző	Sphujidhvaja
Ország	India
Kedves	Értekezés az asztrológiáról
Eredeti verzió
Nyelv	szanszkrit
Cím	Yavanājataka
francia változat
Kiadási dátum	Kr. U. 269/270 J.-C.

A Yavanajātaka (az szanszkrit yavana  : görög és Jataka  : horoscopy = horoscopy a görögök) a Sphujidhvaja egy szöveg ősi indiai asztrológia .

Mert Francis Zimmermann „a történelem indiai csillagászat van osztva három időszak”:

• A korszak védikus a X e a IV -én század ie. Kr .: a naptár tudománya fejlődik, amit a Jyotisavedânga ("a Véda csillagászati ​​melléklete") is bizonyít.
• A Kr. E. IV .  Század  második periódusa . AD , hogy V th  században. A J.-C-t a mezopotámiai , majd a görög csillagászatok hatása jellemzi . Két szövegek tanúskodnak ebben az időszakban: a Yavanajātaka által Sphujidhvaja és Pancasiddhantika által Varáhamihira , egy későbbi szöveget, de amely összefoglalja több értekezést kötöttfogás csillagászat.
• A harmadik harmadban végül terjed V th a VI th évszázadok „a fejlődés egy tudományos csillagászat, azzal jellemezve, a végrehajtás a funkció trigonometrikus görög bolygó modellek (fordulat kettős epiciklus , stb.)”

A Yavanajātaka tehát része a második időszakban, és tükrözi az asszimilációs indiai tudósok a tudományos munka továbbított először Babylon , hogy Görögország , majd Görögországból India . Ezek az indiai művek pedig befolyásolni fogják a szaszanida , az arab , a bizánci és a nyugat-európai asztrológiát .

Randi és a szöveg eredete

A I st és II th  évszázadok AD. AD , kereskedelmi és India között a Földközi-tenger a világ intenzív. Ebben az időszakban egy nagy görög közösség, a yavanák telepedtek le Nyugat-Indiában, Bharuch kikötőváros környékén . Több szöveg ezután fordítás görög át szanszkrit . A Yavanajātaka egy ilyen fordítás, amelynek görög eredetije elveszett.

Becslések szerint Pingree szerint a szöveg első fordítását Kr. U. 149-150 között hajtották végre. Kr. Yavaneshvara . E szöveg Sphujidhvaja általi verziószáma az AD 269-270 körül található. J.-C.

Számos kutató (lásd a bibliográfiát) azonban visszatér ezekre a következtetésekre. A szöveg különböző elemei vagy a fordítási hibák kétségbe vonják a Yavanajātaka Pingree általi keltezését. Bill M. Mak számára: „Filológiai szempontból a Yavanajātaka Kr. E. 22. között datálható. Kr. E. És a VII .  Század eleje, előnyben részesítve a IV . És VI .  Század közötti dátumot , ami különféle bizonyítékokra utal . " A szerzők, Yavaneshvara és Sphujidhvaja, ugyanazok a személyek lehetnek. Végül a Yavanajātaka nem egy fordítás, hanem egy eredeti indiai alkotás, amely egyesíti az akkori hagyományokat és ismereteket. Ebben az órában ezekről a kérdésekről még mindig tárgyalnak.

Felosztások és tartalom

Számos kifejezett utalás történik bizonyos fogalmak görög eredetére. Például :

• „Harminchat a kétharmada a állatövi amely nevét decans (dekanos), miután a görögök”
• "Köztudott, hogy ez a módszer a jelek és bolygók erejének vagy gyengeségének meghatározására a görögök tanítása szerint (...)"
• „A bölcs azt mondja, hogy a bolygók megfigyelt pályája az egész test legfőbb szeme a horoszkópia szabályaiban. Tömören elmagyarázom a görögök utasításai szerint ”

Ezenkívül a Yavanajataka egyes bolygóihoz kapcsolódó színek megegyeznek a görög ábrázolások rendszeresen előforduló színeivel. Így David Pingree számára a mű alapjául szolgáló görög hagyomány tagadhatatlan.

Az első fejezetek az állatöv különböző jeleit írják le, és a prediktív asztrológiával foglalkoznak az aszcendens (Hora) és a dekán (dekanosz) görög fogalmak bevezetésével . Ezután bemutatjuk az egyes jelek születés utáni egyénekre gyakorolt ​​hatásait. Az utolsó fejezet az, amely matematikailag foglalkozik az asztrológiával, és a vita nagy részét összpontosítja.

Pingree számára Yavanajātaka a legrégebbi ismert helyzetnulla felhasználás . Bill Mak, anélkül, hogy megkérdőjelezné a tizedes számozás India általi feltalálását , nem talál ilyen utalást ebben a szövegben. Ha Mak elismeri bizonyos fogalmak görög eredetét, ragaszkodik a karma vagy az ájurvéda (hagyományos indiai orvoslás) fogalmainak indiai eredetiségéhez is . Ezenkívül egy 165 évig tartó yuga (babiloni eredetű időciklus) egyetlen görög szövegben sem található meg.

Fordítások és terjesztés

A rendelkezésünkre álló legrégebbi kéziratot a Nepáli Nemzeti Levéltár őrzi. Szanszkrit nyelven íródott a pálmalevélre és a XII .  Század dátumára . Megőrzési állapota rossz, egyes lapok elvesznek.

1897-ben Sylvain Lévi francia indológus egy indiai misszió során másolatot készített a Yavanajātaka újabb kéziratából.

Végül egy harmadik kézirat másolatát találták 2011-ben az NGMPP (Nepál – Német Kéziratok Megőrzési Projekt) archívumában. A szingrit nyelvről az angolra fordítást Pingree jelentette meg 1978-ban.

Megjegyzések és hivatkozások

1. Francis Zimmermann , Encyclopaedia Universalis , "India művészet és kultúra - a tudományok" cikk
2. David Pingree , Csillagászat és asztrológia Indiában és Iránban , 1963 júniusában, Isis 54 n o  2 p.  229-246
3. Bill Mak, a legrégebbit indo-görög szöveg szanszkrit Revisited: További olvasmányok az újonnan felfedezett kézirat a Yavanajataka , Journal of indiai és buddhista tanulmányok 62 március 2014, n o  3, p.  1104
4. Yavanajataka , francia fordítás Pingree angol (1978) után, Chap. 3 - 1.
5. Yavanajataka , francia fordítás Pingree angol (1978) után, 1–92. Fejezet .
6. Yavanajataka , francia fordítás Pingree angol (1978) után, Chap. 79 - 1.
7. David Pingree , Indiai bolygóképek és az asztrális varázslat hagyománya , Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 52 , 1989, p.  3
8. Sylvain Lévi, „Jelentés az ő küldetése, Indiában és Japánban”, a jegyzőkönyvet az ülés az Académie des Feliratok et szépirodalmi kötete 43, n o  1, 1899, p.  83–84 ( Olvassa el Perseusról
9. David Pingree , „A szhujidhvajai Yavanajātaka”, Harvard Oriental sorozat, 1. köt. 48, Cambridge: Harvard University Press, 1978

Lásd is

Bibliográfia

• David Pingree, A görög Lineáris Planetary szöveg Indiában , Journal of the American Society keleti 79 , 1959 decemberéig n o  4 o.  282-284
• David Pingree, Csillagászat és asztrológia Indiában és Iránban , 1963 júniusában Isis 54 n o  2, p.  229-246
• David Pingree, „A szhujidhvajai Yavanajātaka”, Harvard Oriental sorozat, 1. köt. 48, Cambridge: Harvard University Press, 1978
• David Pingree, Indiai bolygóképek és az asztrális varázslat hagyománya , Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 52 , 1989, p.  1-13
• KS Shukla, a Yuga a Yavanajataka - David Pingree a szöveg és fordítás felülvizsgálat informatív értékelése , Indian Journal of History of Science 24 , 1989, n o  4 o.  211-223
• Harry Falk, a Yuga a Sphujiddhvaja és a korszak a Kusânas , Selyemút Művészet és Régészeti n o  7, 2001, p.  121-136
• BM Mak, a legrégebbit indo-görög szöveg szanszkrit Revisited: További olvasmányok az újonnan felfedezett kézirat a Yavanajataka , Journal of indiai és buddhista tanulmányok 62 , 2014 márciusa n o  3, p.  1101-1105
• BM Mak, jellegét és időpontját a Sphujidhvaja a Yavanajātaka újra fényében néhány újonnan felfedezett anyag , History of Science Dél-Ázsiában 1 , 2013, p.  1-20
• Francis Zimmermann, „Yavanajātaka orvosi vonatkozásai”, Sudhoffs Archiv für Geschichte der Medizin , 1981, vol. 65, n o  3, p.  299-305

Kapcsolódó cikkek

• Indiai Tudományok
• Indiai matematika
• Indiai asztrológia

Külső linkek

• Yavanajataka fordítását D. Pingree (1978), angolul, megjegyzések nélkül