A genetika szövegek , szöveges genetika vagy genetikai kritika egy elemzési módszer, irodalmi dokumentumok (vagy más írások). Célja az irodalmi művek vagy egy írás keletkezésének tanulmányozása ( alapító okirat , törvényszöveg , Wikipédia- cikk , közlemény vagy útmutató a bevált gyakorlatokhoz stb.). A génszerkesztés kifejezést használják erre a folyamatra is.
Célja kiemelni a szöveg létrehozásának folyamatát, annak érlelését az állapot elérése előtt, az esettől függően többé-kevésbé végleges, az irodalmi és / vagy művészi alkotás jobb megértése érdekében. Ellenzi a filológiai megközelítést, amely a maga részéről a szöveg legjobb változatának megállapítását, a hibák kiküszöbölését célozza, míg a genetikai megközelítés a szöveg összes vázlatának vagy kéziratának tanulmányozására törekszik annak megértése érdekében, hogy a mű hogyan született.
Francis Ponge a " La fabrique du texte " -ről beszélt . Előtte Paul Valéry, az egyik elméleti szakember, akit a genetikusok elismertek azért, mert úttörő szerepet játszott a szövegben, úgy vélte, hogy a szöveg még mindig befejezetlen, és az író munkája túlmutat a szövegen.
Ennek a gyártásnak a tanulmányát az 1970-es években fogalmazták meg , Franciaországban, az Institut des Textes et Manuscrits Modernes (ITEM) CNRS keretein belül .
Az internet megjelenése előtt a szöveggenetika elsősorban az írók vagy művészek kéziratai tanulmányozására támaszkodott . Amikor az eredeti kéziratok és vázlatok eltűntek, a szerzővel vagy rokonaival készített interjúk néha információkat szolgáltathatnak, de azok hiányosak és esetleg torzak.
Ez a kritikus módszer olyan vázlatokat, javítások vagy átírások nyomát kutatja és hasonlítja össze, amelyek bizonyítják (a szövegek és a szerzők szerinti variációkkal), hogy a szöveg önmagában nincs lezárva, és éppen ellenkezőleg, egy vagy kevésbé hosszú érlelési munka az író és / vagy a művész részéről, vagy (például a Wikipédia cikkei kapcsán ) egy olyan együttműködő mű, amelyben fontos szerepet játszik a vita és a megoldások keresése forrásból és érvelésből.
Pierre-Marc de Biasi kifejtette, hogy a kéziratok "azt tanították, hogy a szöveg a munka hatása, hogy csak saját írásának élő memóriáján keresztül él, hogy a jelentés instabil és az igazság problematikus", és hogy a szöveggenetika, "az irodalomírás történeti és talán materialista ismeretelméletének felépítésével", "a szakirodalom kritikai viszonyát szétszakítja szuverenitásától, és újból beilleszti a mű keletkezésének világi logikájába".
Különbséget tesznek a „szerkesztői által kiváltott írás” folyamata között, ami azt jelenti, hogy a szerzők vázlat készítése nélkül írnak, a „programíróknak” nevezett folyamatból, amely másrészt az előkészítő szakaszon való átesésből és a akkor írt, amikor előzetesen sok jegyzete vagy dokumentuma van.
A „szerkesztői kiváltó írás” módszer, más néven „process író”, Stendhalt találjuk különösen . Míg Gustave Flaubert vagy Émile Zolát megtaláljuk a "programíróknak" nevezett módszerben. Gustave Flaubert "tollal rendelkező ember" volt, vagyis a kezében lévő ceruzára gondolt, mindent megjegyezve, ami eszébe jutott. A keletkezésnek ebben a szakaszában három Flaubert-fázis van: a szerkesztés előtti szakasz (a jegyzetelés pillanata, dokumentáció), a szerkesztési szakasz (terv elkészítése) és a szerkesztés előtti szakasz (amely magában foglalja a szerzővel folytatott beszélgetéseket). nyomtató nyomtatása előtt).
E két módszer mellett számos más folyamatot is alkalmaznak az írók.
Között újítások terén szöveges genetika, a Bovary projekt által kezdeményezett Yvan Leclerc, célja, hogy közzéteszi a levelezést a szerző Gustave Flaubert Online . Az e kezdeményezés eredményeként létrejött weboldal, a Bovary.fr hasonló egy adatbázishoz, amely lehetővé teszi a Flaubert által küldött és fogadott eredeti levelek, valamint ezen eredetik digitális átiratainak megjelenítését, a lehető leghűségesebb reprodukció érdekében, a különböző bekezdések rendelkezéseinek megismételése érdekében betűszínek, törlések, helyesírási, nyomdai és nyelvtani hibák. A digitális átültetést nehezítik bizonyos karakterek, szavak és mondatok megfejtésének nehézségei. A Bovary.fr platform részvételi jellegű, a felhasználókat felkérik, hogy hozzanak létre vitákat, javasolják értelmezéseket, olvasmányokat, megfejtik a hipotéziseket. Az összes szöveg, átírás és közlemény lehetővé teszi több korpusz felépítését, segítve Madame Bovary munkájának genetikai tanulmányozását , miközben hozzájárul ezen produkciók védelméhez.
A 2017. október 19, létrehozta az Encyclopedia vagy a Reasoned Dictionary of Sciences, Arts and Crafts , együttműködő és kritikus digitális kiadását , más néven ENCCRE. A Fény Enciklopédiája projekt elsődleges céljainak naprakészen tartása céljából . Miközben összehasonlítjuk azokat a fejleményekkel és felfedezésekkel, amelyeket a XVIII . Század közepe óta tettek a kritikus gondolkodás fejlesztése érdekében. A projektnek a Mazarine Library ad otthont, és a CNRS támogatja. A Pierre-et-Marie-Curie Egyetem és a Lausanne- i Egyetem kezdeményezte .
A Mazarine Library az Enciklopédia Projekt részeként kiállítást is szervezett „Utolsó napok: Merész az enciklopédia. Harc a felvilágosodásért ”, a párizsi Quai de Conti-ban tartották2017. október 20 nál nél 2018. január 19. A küldetés célja az volt, hogy bemutassa a nyilvánosság számára az Enciklopédia digitális változatának és eredeti változatának összehasonlítását, amely annak a munkának a megvalósítása érdekében jött létre, amely a XVIII . Század közepétől a végéig ösztönözte az utóbbi írását . De azzal a céllal is, hogy megközelítse a felvilágosodás vállalkozás valamennyi aspektusát, mind irodalmi, mind technikai szempontból, akár társadalmi, akár kereskedelmi szempontból.
Között a koordinátorok fiók Marie-Leca Tsionmis a University of Paris-Nanterre, hogy ki a szerző filozófiai és történeti cikkeket az írások a XVIII th században, hanem megjelent egy cikk a hozzájárulást a digitális eszközök a tanulmány az irodalmi és történelmi szövegek. Egyébként a projekt elindításakor körülbelül 120 közreműködőt (pénzügyi vagy egyetemi) kerestek meg Franciaországban vagy külföldön, és továbbra is aktívak: kutatók, mérnökök, szakemberek vagy hallgatók.
A projekt még mindig folyamatban van, mert a felvilágosodás idején általános volt az eredeti kéziratok elégetése és a végleges munka megjelenése után a piszkozatok elkészítése, hogy a cenzúra előtt ne álljanak kompromisszumok. Az Encyclopedia számára azonban hét kötet található, amelyek közül az egyiket cenzúrázták. A legtöbb esetben hiányoznak az eredetik, amelyek a genetikai kritika meghatározása szerint lehetővé teszik a szöveg állapotának elszámolását. A másik probléma, amelyet az Enciklopédia különféle közreműködői által létrehozott néhány vázlat összegyűjtése vet fel, a kalligrafikus felismerés. Mivel a szerzők többsége, mint Diderot, Voltaire, Buffon és Rousseau (utóbbi látássérülésben szenvedett) több titkárt hívott fel, akik átírták gondolataikat. Ebben az esetben az ENCCRE projekt feladata az is, hogy azonosítsa a különféle titkárokat annak érdekében, hogy átírják azok hatását és fontosságát az Enciklopédia cikkeinek elkészítésében. Ez a folyamat hosszú lehet, de lehetőséget kínálna az összes cikket, dátumukat és írási időszakukat összesítő kronológia visszavonására, vagy akár több vázlat összekapcsolására.
A Dominique Descotes által 2011-ben indított Pascal gondolatainak helye diplomáciai átírást, részletes elemzést és számos megjegyzést kínál ehhez a munkához. Így hozzáférést biztosít három szakaszhoz: az eredeti átíráshoz, az akkori írásmóddal ellátott átíráshoz és egy modern átíráshoz. Az oldal lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre kövesse nyomon követését, és a kívánt módon Pascal gondolatainak megértését . Az olvasók rákattintanak és eljutnak a megnézni kívánt részekhez, amelyek mindegyike a saját olvasási és tanulási ütemében halad.
A Thomas Lebarbé által kifejlesztett és Cécile Meynard által kezelt Stendhal-kéziratok webhelye - a javaslat szerint - lehetőséget kínál a szerző kézirataihoz való hozzáférésre, ennek a dokumentum-digitalizálási projektnek köszönhetően. A szöveg leírását és átiratát is kínálja. A webhely kezelőfelülete lehetővé teszi, hogy könnyedén hozzáférhessen a keresetthez és többféle módon. Ha a felhasználó rákattinthat a "hozzáférés a kéziratokhoz" linkre, akkor az is lehetséges, hogy közvetlenül a kezdőlap képeire kattintva eljuthasson oda. Így nagyítani lehet a beolvasott dokumentumot, és az utóbbit jobb oldalán egy linearizált átírás, egy áldiplomáciai átírás és metaadatok kísérik, valamint az első kettőre vonatkozó megjegyzések, amelyeket a kézirat jobb megértése érdekében követni kell. . De a kutatás megkönnyítése érdekében a kéziratok több listában (kötetlista, korpuszok, dokumentumok ...) vannak elrendezve, hogy könnyebben megtalálhassák kutatásunk tárgyát.