A breton helyesírás kezdetben e nyelv átírási módja a latin ábécében . Ekkor a tárgya több, egymást követő reformok és szabványosításra és néha versengő: a XVIII th században a jezsuiták és a XIX -én században. A XX . Században javasolt helyesírások hajlamosak kielégíteni azokat az igényeket, amelyek néha ellentmondanak az egyetlen jól körülírt írásmódnak és a nyelv nyelvjárásának tiszteletben tartásának.
A legrégebbi transzkripció Breton találtak benne egy szarkofág egy kápolna falu közelében Lomarec kommunában Crac'h közelében Auray : irha EMA ri (vagy a modern Breton: Aman Eman ar kerék ), amely azt jelenti: " itt a király nyugszik ". Waroc'h király évszázadára datált felirat megkérdőjelezi annak lehetőségét, hogy őt itt temették el. Ezt az értelmezést azonban megkérdőjelezte, hogy 2000-ben felfedezték az INRI betűk közötti pontokat, amelyek "a názáreti Jézust, a zsidók királyát" sugallják, és keresztény elhivatottsággá teszik ezt a feliratot.
A következő nyomokat két különböző formában találtuk:
A fényeket különösen Léon Fleuriot tanulmányozta
A Leyden-kézirat ugyanabból az időszakból származik , így egy töredéke az orvostudományról és a botanikának, latinul írva, 30 breton szóval, és amelyet a Leyden- i Egyetem őriz . 590-ből ( VI . Század) kelt , két és fél évszázaddal a strasbourgi eskü ( 842 ) előtt, amelyet az első ófranciai szövegnek tekintenek .
Nyugat-Európa legtöbb nyelvéhez hasonlóan a breton nyelvet is először a latin ábécé írta át.
Ugyanakkor, csakúgy, mint a francia esetében , nem minden breton fonémát lehetett írni latin betűkkel. A középkor szerzőinek ezért digraphokat vagy trigrammákat kellett használniuk a breton bizonyos hangok ábrázolásához. Így például a helyesírás -ff vezették jelzésére nazalizáció vagy kvázi-néma mássalhangzó ma megjegyezte -v . Például a Henaff (modern írásmódú Henañ és idősebb jelentése ) nevet ki kell ejteni [ ( h ) e n ã ] . Egy másik példa, a Goff (modern írásmódú Gov és Kovács jelentése ) nevet ki kell ejteni [ g o ] , mivel ez néha bizonyos helynevekhez, például Kerangoff Brest kerületéhez .
Eredetileg ( ó-breton és közép-breton nyelven ) a bretoni változásokat alig írták le.
A XVIII . Századtól kezdve azonban a jezsuiták evangelizációs kampányokat hajtottak végre. Alsó-Bretagne-ban azonban a lakosság nagy többsége nem beszélt franciául, a bresti és a Lorient kikötő kivételével . Tehát a jezsuitáknak meg kellett tanulniuk a bretont. Tanításának megkönnyítése érdekében írtak nyelvtanokat, módszereket stb. Ebből az alkalomból számos új funkciót mutatnak be ( Julien Maunoir-nek tulajdonítják, de használatuk már korábban is terjedni kezdett):
Így, míg a múltban szisztematikusan írtunk tat ("apa"), még akkor is, ha e szó kiejtése a kontextusnak megfelelően változott, most a mutált alakot írják:
Néha (általában a tulajdonneveknél) a mutált betűt a nem mutált betű elé írjuk, hogy megkönnyítsük a szó felismerését. Pl.: Itron v Maria "a szűz Mária", emaon o va da g Kemper "Quimperbe megyek".
Ekkor kezdjük általában a modern breton időszakot, és látjuk, hogy a helyesírás eltér: míg a régi helyesírás (a jezsuiták által megreformálva) Cornwall három püspökségének , Tregornak és Leonnak , de egy másiknak a de facto szabványává válik A XVIII . század végén grafikon jelenik meg, amely átírja a nyelvjárást és különösen a többi kiejtéstől távol álló Vannes Breton nyelvjárást .
Ezért két írott járműnyelv volt , Leonardo és Vannes .
Dom Louis Le Pelletier írta 1716-ban ő szótár breton nyelv (megjelent 1752-ben), ahol azt javasolta, hogy egységesítsék w a GW és k előtt a magánhangzók e és i .
Amikor Jean-François Le Gonidec 1800 és 1840 között kifejlesztette kelta-breton nyelvtanát és francia-breton szótárát , felújította a helyesírást is. Célja, hogy a nyelvet fonetikusan (pontosabban Leon nyelvjárását) megjegyezze, a lehető legnagyobb mértékben megszabadítsa magát a francia befolyásától, és egyszerű és következetes legyen. Így általánosítja a k betűt, hogy jelezze a / k / hangot, amelyet előzőleg c-vel vagy qu-val jelöltek, g betűvel jelöli a / g / hangot, beleértve i és e előtt is .
Ez a kizárólag Leonardo-fonetikára összpontosító megközelítés következménye az, hogy bizonyos etimológiai jeleket eltávolít a helyesírásból: így a z jelöli az összes hangot / z /, míg korábban csak a / z / régi / θ / vagy / ð / (hangok megfelelő angol th a vékony és ebben a sorrendben, tartani walesi, ahol meg vannak írva th és dd ), a levél s jelző egyéb hangok / z / érkező régi / s / intervokalikus, és az írásmód ss vagy c vagy ç a modern nyelv / s / interokális hangjait jelöli , akárcsak a francia.
A XIX -én században , a helyesírás a Gonidec és annak módosított változatát a szótárban Troude fogják használni együtt a hagyományos helyesírás: először próbaképpen, akkor többnyire, miután elfogadta lesz a templom . Anarchikus keverékeket is használnak.
A XIX . Században azonban a helyesírások meglehetősen élesen különböztek egymástól, mivel az író szülőhelye (és ezáltal színes nyelvjárása), mivel a szerző iskolázott volt vagy sem ... Egyrészt ugyanaz a szó több helyesírást is lát megjelenik. Másrészt egyes szövegeket fonetikusan írnak; az átírás szerzőnként változik, attól függően, hogy ő is tud-e franciául vagy sem. A helyesírási döntéseket választott központi hatóság hiánya, ahogy a francia esetében is, teljes szabadságot hagy a helyesírások ezen sokaságának.
Emellett az írók rendszeresen megpróbálták orvosolni ezt a helyzetet a helyesírás finomításával annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az összes nyelvjárási szín kifejezését ugyanazon írásos szabványon keresztül. A cél a nyelvjárási változatok maximális számának elérése ugyanazzal a helyesírással. Ezek az erőfeszítések végül a XX . Század elején sikeresek lesznek , fokozatosan adva hozzá "nyomokat" a nyelvjárási kiejtéshez.
A 1908 , a grammatikus François Vallée és a nyelvész Émile Ernault létre a Breton Írók megállapodásban javasolt közös helyesírási alapuló Leon írásban javult Le Gonidec. A legtöbb író egyetért a normál (amit később arra hívják KLT hivatkozva három püspökséget Bretagne érinti: Breton Kerne , Leon , Treger ). Mivel a megállapodást nem sikerült megkötni a Vannes-írókkal, utóbbiak nagy többsége tovább írta szövegeit a régi Vannes-forgatókönyvvel. Az 1908-ban bevezetett újítások a következőkből állnak:
Az 1910 és 1930 közötti években új javaslatok születtek a KLT és a Vannes helyesírások összefogása érdekében.
Különösen a 1911 , Canon Pierre Le Goff , nyelvész Vannes, javasolt szintetikus helyesírási François Vallée és Émile Ernault Saint-Brieuc. A fő újítás az a digram zh volt, amelyet ott használtak, ahol a KLT dialektusok / z / -t (vagy semmit) ejtettek, és ahol a Vannes-emberek kiejtették / h /; így Breizh „Bretagne-t” kiejtik, mint Breihet a Vannes-ban, és Breiz-et másutt. (A zh általában egy régi / θ / -nek felel meg. ) Ez az állítás sikertelen, mert a / x / fonéma c'h átírásával kapcsolatos vita van .
A Bodadeg veur Emglew ar Brezhonegerien (az Antante des Bretonnants nagygyűlése) 1936. december 28A Hotel Terminus a Lorient , kezdeményezésére Xavier de Langlais titkára Emglew ar Brezhonegerien KLTG (Entente des Bretonnants KLTG) és fővédnöke Ar Brezhoneg er Skol (Le Breton, a School) „annak érdekében, hogy„make fejlesztések egész Bretagne egyetlen helyesírásához ” .
Ezeket az elveket fogja össze javaslatára Xavier de Langlais a 1936 . A következő írásmódokból állnak:
Ezeket a javaslatokat a legtöbb író eleinte elutasította, nevezetesen Roparz Hemon .
A 1938 , Lorient, a megállapodás nem egyszer, ezúttal az új innovációk által javasolt Vannes írók, mint például Auguste Guillevic , Loeiz Herrieu és Xavier de Langlais .
A 1941 , a Vichy rezsim úgy nyilatkozott, hogy kész elviselni a tanítás Breton (mivel a breton nyelv volt addig súlyosan elnyomják az iskolákban), de „megbánta”, hogy ez nem lehetséges, mivel a létezését több szócikk. Időközben csak a breton nyelv használatát engedélyezték a breton egynyelvű kantonokban a tanítás megkönnyítése érdekében.
A 1941. július 8, A jutalék írók ( Roparz Hemon , Loeiz Herrieu , Frañsez Kervella , Abbé Perrot , Bourdelles, Uguen, Abeozenn Canon Le Goff, Gwilherm Berthou , Loeiz Ar Floc'h ...) találkozott, és elfogadta az egységes helyesírási előtt a szükségességét, hogy engedje meg Breton tanítását. Az év vége után a breton választható tanítását hetente legfeljebb egy órára engedélyezték a szokásos iskolai órákon kívül. Ezt a helyesírást 1941- től 1942- ig fokozatosan átvették .
Ezt a helyesírást néha KLTG- nek hívják ( utalva a bretoni KLT és Vannes - Gwenedeg írásmód egyesülésére ). Úgy is nevezik : „teljesen egységes” fearunvan vagy „zh” írás, a digráf zh hoztak volna, mint egy szimbólum, hogy egyesítse a írásmódjai Vannes és más nyelvjárások.
A Felszabadulás másnapján Mayer úr, a Rennes-i Levelek Karának dékánja nyilvánosan közölte, hogy nem hajlandó beismerni azokat a vizsgákat, amelyeknek az egyetem ellenőrzése alatt tartaná ezt a helyesírást, amelyet "tudományosan elítélendőnek" és "rögtönzöttnek" minősített. "a 1941. július 8a megszálló ösztönzésére. Ezt a helyesírást mindazonáltal a breton nyelvű szerzők több mint fele követte, függetlenül attól, hogy idősebbek-e, például Loeiz Ar Floch , Youen Olier , Marsel Klerg , Pêr Denez , Abanna és Goulven Pennaod , vagy a generáció legfiatalabbjai. UDB, mint Erwan Evenou vagy Yann-Ber Piriou , vagy utánuk a Kergoat vagy Alan Botrel .
A 1958- Kuzul ar Brezhoneg jött létre , a szövetség, amely összehozza Breton egyesületek kampányol az egységes írásmódját Breton.
Javaslat a mássalhangzók evolúciójára a véglegesben (2009)A Jean-Claude Le Ruyet által javasolt Fearunvan esetleges evolúciója úgy képzelhető el, hogy a végén mássalhangzókat módosítanak, ami a breton helyesírás vitájának egyik fő pontja. Ezeket kivétel nélkül írnánk a semleges utótagú levezetés szabálya szerint. Így a melléknév melltartók lenne írva Braz , mert a származékos brazig vagy brazez , és nem szerinti származékok brasañ , brasoc'h autó -Egy és -oc'h vannak keményedés utótagok. Ezt a szabályt a pesked szóban találjuk, amelyet d-vel írunk nem a pesketa származék miatt (mert ez az -a is keményítő utótag), hanem a peskedus származék szerint, ahol az -us semleges toldalék.
A háború után néhány szerző hajlandó írásként használni a fearunvan helyesírást, azzal az ürüggyel, hogy egyes promóterei bevonódtak az együttműködésbe .
Másrészt a kontextus új volt. Az 1950-es években megtörtént a „breton csoda”, az áttérés a kis parcellák kiaknázásán alapuló mezőgazdaságról a kvázi ipari mezőgazdaságra (gépesítés, kis gazdaságok összevonása nagyobbakra, konszolidáció , szövetkezetek fejlesztése stb.). Ugyanakkor nyelvváltás történt: az idősebbek Bretonnal beszéltek egymással, de franciával a gyermekeikkel, hogy megkíméljék őket a fiatalságukban elszenvedett megaláztatásoktól (például a szimbólumtól ) és megkönnyítsék a kultúrához való hozzáférésüket. és az előnyösebbnek ítélt francia technika azáltal, hogy egy modernnek vélt nyelvet (franciául, a városok és a burzsoázia nyelvét) alkalmaznak egy leértékelt nyelv (breton, az oktatás által egy évszázadig elbontott nyelv) helyett, parasztok, szegények stb. nyelve). Így nem ritka, hogy Bretagne központjában 1950 előtt született emberek beszélnek bretonnal, de franciául az 1950 után születettekkel vagy a külföldiekkel.
Az Emgleo Breiz asszociatív mozgalom a breton nyelv népszerűsítéséért 1953-ban új helyesírást javasolt, amelynek célja, hogy segítse azokat, akik szeretnék megtanulni a bretont, hogy elsajátítsák a kiejtését, a francia konvenciókhoz közelebb álló helyesírás elfogadásával. A múltbeli szentírásokkal való szakítást minimalizálta az a tény, hogy az egyház több évtizedig szinte elhagyták Bretont tanítás közben . Az írott bretont már egyáltalán nem tanították, hanem a szóbeli úton továbbított nyelvet.
Ezután Emgleo Breiz kijelenti:
„ 1951-ben megszereztük nyelvünk tanítását. Ma új lépést teszünk: van egy „egyetemi” helyesírásunk. Falc'hun úr , a kelta és kísérleti fonetika professzora a Rennes- i Egyetemen a nemzeti oktatási minisztertől kapott egy küldetést egy breton helyesírás kidolgozására. Összegyűjtötte a lényeges elemeket, és két éven át beterjesztette őket világi és szabad breton tanárok tanulmányaiba. A Breton Kulturális Alapítvány minden esetben feláldozik valamilyen áldozattal a kérdésben, és örömmel mutatja be önnek a helyesírás alapelveit, amelyet a tanárok egyetértési bizottsága döntött, az alkalmazási szövegeket, valamint az "egyetemi" lexikonokat és nyelvtanokat. helyesírás, az egyetlen, amelyet hivatalosan elfogadtak a tankönyvekben és a vizsgákon. Legyen elkötelezettségük és fegyelmük példaként az Ön számára azokban a lépésekben, amelyeket még meg kell tennünk egy olyan nyelv megőrzése és fejlesztése érdekében, amely kizárólagos örökségünk. Átkelünk őket, biztos, hogy mi vagyunk a versenyt a lelkes fiatalok a kelta Circles, Bagadoù, kórusok, stb köré csoportosíthatók Kendalc'h . A Breton Kulturális Alapítvány ”
Ezt a helyesírást, amelyet François Falc'hun kanonok készített , „egyetemi írásnak” nevezzük (breton skolveurieg nyelven ), mert az egyetemek adminisztrációja fogadta el. "Brest-írásnak" is nevezték, mert sok írót követve ez az írás büszkeséget adott a leonardnak , amely régóta a KLT területén volt a jármű mércéje. Továbbá egy második egyetemi helyesírás, amelyet Vannes számára készítettek. Bizonyos elvek lehetővé teszik, hogy a kettő összeérjen.
A Fearunvan-ra vonatkozó jellemzői a következők:
Ezt a helyesírást kritizálták bizonyos hátrányok miatt:
Az egyetemi írásmódot csak a Breton Mozgalom regionalista tendenciája fogja használni , amely a népi republikánus mozgalomhoz vagy a gaullizmushoz közel álló , katolikus keresztény laikusokat gyakorló személyiségeket fog össze , függetlenül attól , hogy részt vesz-e az egyházban, egyháziak és vallási egyházak egyházmegyéjében. Quimper és Léon a Francia Kommunista Párt vagy annak műholdas szervezeteinek tagjaival, szimpatizánsaival vagy "útitársaival" . Rágalmazói az alkotó nevéből ar falc'hunegnek becézték ezt a helyesírást .
Az 1960-as évek végén az egységes írás és az egyetemi írás közötti szakadék áthidalása érdekében mindkét rendszer támogatói (valamint a mindkettővel elégedetlen emberek, köztük Léon Fleuriot ) többször találkoztak, hogy megpróbálják kompromisszumot találni. Ezeken az üléseken hozták létre az "etimológiai" vagy "interdialektális" helyesírás alapjait.
A projekt azonban nem sikerült. Néhány Visszautasította a zh-t (amelyet az új rendszer megtartott) nacionalista (sőt „náci”) szimbolikája miatt. Ami Per Denezt illeti , csak nem akarta megváltoztatni a Fearunvant.
A 1975 viszont kérésére a Breton Demokratikus Unió és tegye közzé a Assimil módszer Breton, Fanch Morvannou javasolt új helyesírás alapján ezeket a bázisokat.
„Öt éven át a legtöbb breton helyesírási iskola tagjai találkoztak, hogy összehasonlítsák a nézőpontokat és javaslatot tegyenek megoldásokra. Ez sok munkát eredményezett. Ezek a munkák és a javasolt megoldások kétségtelenül lehetővé teszik az előrehaladást az írott breton nyelv egységesítése felé. Az ebben a munkában használt helyesírás a bizottsági üléseken javasolt megoldások alkalmazását jelenti. "
- Fañch Morvannou, Le Breton nem bánja, Tome 1, Assimil, Chennevières sur Marne, 1979, p. XV.
Az interdialektális helyesírás (Breton etrerannyezhel-ben ) védői számára a következő előnyökkel jár:
Néhányan Úgy találják, hogy ez "bizonyos nehézségek és komplikációk árán" .
Összességében felveszi a félelem alapelveit azáltal, hogy bizonyos módosításokat hajt végre rajtuk:
Ez a helyesírás korai szakaszában némi sikert aratott. Skol Vreizh volt az egyetlen kiadó, amely beleegyezett abba, hogy interdialektális formában publikáljon.
Az interdialectalt különösen:
A több tudományos változata ennek a helyesírási javasolta 2003-ban Albert Deshayes ő szótár breton etimológia , mert úgy tervezték, hogy több alapján etimológia. Javít néhány pontot:
A 2013-ban megjelent Histoire de la langue bretonne, Evolution de la graphie című könyvében Albert Deshayes folytatja elmélkedéseit, és további fejlesztéseket javasol, amelyek közül a legjelentősebbek:
Így válik a barzh szóból bardh , tarzh → tardh, mezeg → medheg stb. ; evezh válik eweth , ő zi válik ő thi, stb
Összességében megjegyezzük, hogy ez a rendszer nem talál ki új jeleket, hanem éppen ellenkezőleg, a bretoni régi etimológiai grafémákra vezet vissza, és van értelme a Vannes-szal való azonos olvashatóság és interdialektális kiejtés szó kialakításával; megnyitja az ajtókat a breton eredeti hangok ([θ] és [ð]) lehetséges visszatérésére a th és dh grafémákon keresztül, hogy ellensúlyozza az ékezet elvesztését a francia javára, miközben tökéletesen egyeztetik a jelenlegi nyelvjárási kiejtéseket. E tekintetben érdekes megjegyezni, hogy Le Roux 1927-ben megjegyezte, hogy a hangot [ð] még mindig nagyon rendszeresen használták ott Vannes-ban, egy Cléguérec, Pluvigner és Saint-Allouestre által alkotott földrajzi háromszögben, és alkalmanként Mell és Belle-île.
Megjegyezhetõ a tanulók kiejtésének esetleges javulása is, a Buben-effektusnak köszönhetõen. Ez a helyesírás, csakúgy, mint a 2003-as verzió, segít reprezentálni a múlt század breton nyelvét alkotó hangok azon tartományát, amelyet a fonetikát számláló gyűjtemények különféle művei felsorolnak ( Atlas linguistics de basse-Bretagne de Pierre Le Roux, Francis Favereau kortárs kétnyelvű breton szótára stb.), Valamint a köztük lévő permeabilitást; lehetővé teszi a britton nyelvekre jellemző hangtartományok kiemelését, ha a walesi szavakat összehasonlítjuk a jelenlegi tartományokkal. Részt vesz tehát a breton hangok újbóli gazdagításában, amelyek általában nagymértékben elszegényednek az olvasás során a franciára mintázott kiejtés szabványosításának, valamint a Leonardo kiejtés túlsúlyának bizonyos társadalmi körökben (egyetemi, intenzív tanfolyamok, stb.), ahol a Buben-effektus inkább rontja a breton tónusgazdagságot.
Egységes Peurunvan (1941) |
Skolveurieg Egyetem (1956) |
Interdialektális
etrerannyezhel (1975) |
Interdialektális
etrerannyezhel (2003) |
Interdialektális
etrerannyezhel (2013) |
francia fordítás |
---|---|---|---|---|---|
gla v | gla o | gla w | gla w | gla w | eső |
pi v | pi vagy | pi w | pi w | pi w | ki |
a v r | az o r | a v r | a v r | a v r | kézbesítve |
e v azt | e v id | e w id | e w id | e w id | mert |
gan t | gan d | gan t | gan t | gan t | val vel |
ane zh i | ane z i | ane zh i | ane z i | ane dh i | azt |
vagy zh penn | vagy s penn | vagy zh penn | vagy zh penn | vagy th penn | Továbbá |
bra v añ | melltartó v a | melltartó w añ | bra v añ | bra v añv | A bravúr felettese , csinos |
pele c'h | pele h | pele c'h | pele c'h | pele c'h | vagy |
Rendszeresen, viták kitör át a választott helyesírási, zavaros helyesírási , nyelvi , és a politika , bár Breton születés és a neo-Breton léteznek az egyes érzékenység.
Kétféle polémia létezik: azok, amelyek a Bretonnant-okat nyelvi választásuk miatt megosztják maguk között, és amelyek bármely nyelvi közösségben léteznek (beleértve a francia nyelvterületet is), és azok, amelyeket a breton ellenzők provokálnak vagy súlyosbítanak.
A közvetlen háború utáni időszakban megosztottság volt a helyesírás megválasztásában:
Az 1981-es politikai változás, amely lehetővé tette a breton engedély, majd a CAPES és a DEUG létrehozását, előnyben részesítette a breton tanítását és a rennes-i Haute Bretagne Egyetemen folytatott képzést , ahol Fearunvan az egyetlen egyetemi helyesírás .
A szociológiai változások gyengítették a másik trendet, és a bresti Nyugat-Bretagne-i Egyetem is nyitott a különbségekre.
Mindkét tendencia bretonnánsai a nyitottságot gyakorolták mindig.
A helyzet az 1980-as évek vége óta világosabbá vált.
A helyzet nem pontosan az 1975-ös helyzet, és a versengések nagyon elcsitultak. A régi érvek aligha kerültek elő, kivéve, ha a szuverenisták ellenezték általában Bretont. Még azt is látjuk, hogy néhány író, például Goulc'han Kervella vagy a termékeny Mikael Madeg , a két fő írásmódban publikálja szövegét.
A Skrivadeg (diktálás bretoni nyelven) egy éves diktációs verseny, 4-84 éves korig, és például 400 résztvevőt gyűjtött össze a2006. március ; a fearunvan helyesírást használja.
A rendezési algoritmus (hasonlóan a franciához ) többszintű, összhangban az UCA ( Unicode ) szabványos ütemezési algoritmusok specifikációjával :
A bretoni írásmód a bretoni ábécé összes alapbetűjét (az alábbi zöld háttéren) és azok variánsait (fehér alapon) és a helyesírási elválasztókat használja (sárga színnel, a szóközt is beleértve; az írásjelek többi szimbólumát szóközként kezeljük); matematikai és monetáris szimbólumok (narancssárga alapon) a számok előtt vannak felsorolva. A számokat arab-európai tizedesjegyekkel írjuk (kék alapon).
Az alábbi táblázat (megfelel az alapértelmezett Unicode ütemezési táblázatoknak, amelyek csak az alapbretoni ábécére, valamint a c , q és x betűk speciális eseteire vannak adaptálva ) csak a kibővített ábécé betűit sorolja fel. További francia nyelvből kölcsönözve; vörös alapon jelennek meg: más speciális karakterek is használhatók, például tisztán tipográfiai ligatúrák, amelyeket nem különböztetnek meg ábécé és ortográfia alapján, különféle technikai szimbólumok, további írásjelek és a nem francia nyelvektől kölcsönzött betűk. A rendezés első szintjeinél figyelmen kívül hagyott karaktereket (vagy ezt a szintet úgy kezeljük, mintha más, dőlt betűvel jelölt karakterek lennének, és ezt a fázist különálló karakterként kezelnék) ezekre a fázisokra szürke háttérrel jelöljük.
Elsődleges válogatás | - | - | - | , | ; | : | ! | ? | . | ... | " | " | ) | [ | ] | { | } | § | ¶ | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Másodlagos rendezés | |||||||||||||||||||||||||||||||
Harmadlagos válogatás | _ | " | " | ˆ | ˜ | ¨ | . . . | ... | " | " | " | " | " | " |
A táblázat folytatása:
Elsődleges válogatás | @ | * | / | \ | & | # | % | ° | + | ± | ÷ | × | < | = | > | | | $ | £ | € | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Másodlagos rendezés | |||||||||||||||||||||||||||||
Harmadlagos válogatás |
A táblázat folytatása:
Elsődleges válogatás | nál nél | ae | b | ch | azt | vs. | d | e | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Másodlagos rendezés | nál nél | nál nél | nál nél | æ | vs. | vs. | e | é | è | ê | ë | |||||||||||||||||||||
Harmadlagos válogatás | nál nél | NÁL NÉL | nál nél | NÁL NÉL | nál nél | NÁL NÉL | æ | Æ | b | B | ch | Ch | CH | azt | Ez | C'H | vs. | VS | vs. | VS | d | D | e | E | é | E | è | È | ê | Ê | ë | Ë |
A táblázat folytatása:
Elsődleges válogatás | f | g | h | én | j | k | l | m | nem | o | oe | o | r | s | t | |||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Másodlagos rendezés | én | én | én | nem | nem | o | ó | œ | ||||||||||||||||||||||||||||||
Harmadlagos válogatás | f | F | g | G | h | H | én | én | én | ÉN | én | ÉN | j | J | k | K | l | L | m | M | nem | NEM | nem | NEM | o | O | ó | Ô | œ | Œ | o | P | r | R | s | S | t | T |
A táblázat folytatása:
Elsődleges válogatás | u | v | w | y | z | q | x | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Másodlagos rendezés | u | hol | û | ü | y | ÿ | ||||||||||||||||
Harmadlagos válogatás | u | U | hol | Ù | û | Û | ü | Ü | v | V | v | W | y | Y | ÿ | Ÿ | z | Z | q | Q | x | x |