A Kongói Demokratikus Köztársaságban közvetlen és közvetett szavazással választások zajlanak a tizenegy különböző típusú nemzeti és helyi szintű választott képviselő számára.
A Kongói Demokratikus Köztársaság választásait a 15/001. Számú választási törvény szabályozza 2015. február 12 a 09/06/006 sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről 2006. március évi 11/003. sz. törvénnyel módosított elnöki, törvényhozási, tartományi, városi, önkormányzati és helyi választások szervezéséről 2011. június 25 és a választási törvény 17/013 2017. december 24.
A 2011. évi törvény óta a köztársasági elnököt először a poszton túli többségi szavazással választották meg, ötéves időtartamra, amely csak egyszer megújítható. A szavazást kilencven nappal az elnök hivatalában lévő lejárta előtt tartják. A 2006. évi választási törvény korábban felhasználta a kétfordulós szavazást .
Az Országgyűlés 500 mandátumból áll, amelyek tagjait öt évre vegyes rendszer szerint választják meg . Így 60 képviselőt választanak meg, legelőször a poszton , annyi választókerületben , míg a fennmaradó 440 képviselőt többtagú arányos szavazási rendszer választja meg nyílt listákkal 121 többtagú választókerületben (2018 előtt 109). A képviselőket két póttaggal választják meg.
A nyitottnak mondott listák esetén a párt listájára szavazó választópolgárnak lehetősége van arra, hogy elsőbbségi szavazatot alkalmazzon egyetlen jelölt nevére annak érdekében, hogy növelje helyét abban a listában, amelyért áll, az elosztási helyeket. az utóbbiak által nyerteket a legerősebb maradék úgynevezett módszerével készítjük el.
Rajt 2017. december, a kormány törvényjavaslatot készít, amelynek célja a 3% -os választási küszöb megállapítása. Az ellenzék és a politikai osztály nagy részének tiltakozásaival szemben a küszöbérték 1% -ra csökken. A jelöltség benyújtásáért fizetendő összeget szintén hozzávetőlegesen 450 euróra emelik, miközben ennek az összegnek a fokozatos csökkenését vezetik be a több jelöltet tartalmazó listákra, amelynek célja mindkét esetben a pártok szétszórtságának korlátozása. A közgyűlés jóváhagyja ezt a változást a választási törvényben, éjszakaDecember 15.
A választási törvény 118. cikkével összhangban azonban azt mondják, hogy a választókerületükben leadott szavazatok több mint felét begyűjtő jelöltek "kivételesen megválasztottak" , és automatikusan helyet szereznek akkor is, ha pártjuk vagy formációjuk nem éri el. az 1% -os választási küszöböt, anélkül, hogy növelné a választókerületben a mandátumok számát. 2018-ban tíz megválasztott tisztviselő kapott helyet.
A Kongói Demokratikus Köztársaság 26 tartományának , köztük a főváros Kinshasa városi tartományának tartományi közgyűléseit megújítható ötéves időtartamra választják meg, összesen 780 tartományi helyettest. A szavazási módszer ugyanaz, mint a nemzeti képviselőknél. Mindegyik tartományban 18–48 képviselő van, köztük 17–44 képviselő, akiket a lakossága szerint közvetlen szavazással választanak meg, és 1–4 képviselőt választanak a többiek a szokásos főnökök közül. Vagyis országos szinten 715 megválasztott tartományi képviselő és 65 választott, összesen 780 képviselő.
Tartomány | Választók | Tartományi képviselők | Országos képviselők |
||
---|---|---|---|---|---|
Megválasztott | Együtt választották | Teljes | |||
Bas-Uele | 477 624 | 17. | 4 | 18. | 7 |
Ecuador | 966 882 | 19. | 2 | 21 | 12. |
Haut-Katanga | 2,461,703 | 44. | 4 | 48 | 30 |
Haut-Lomami | 1 312 959 | 26. | 2 | 28. | 16. |
Haut-Uele | 929,415 | 18. | 2 | 20 | 11. |
Ituri | 2,238,761 | 44. | 4 | 48 | 28. |
Kasai | 1 495 089 | 23. | 2 | 32 | 19. |
Kasai központja | 1,552,139 | 30 | 3 | 33 | 19. |
Kasai Oriental | 1 094 420 | 22. | 2 | 24. | 14 |
Kinshasa | 4 462 245 | 44. | 4 | 48 | 55 |
Kongo Central | 1 931 006 | 37 | 4 | 41 | 24. |
Kwango | 985 077 | 19. | 2 | 21 | 12. |
Kwilu | 2,350,798 | 44. | 4 | 48 | 29. |
Lomami | 1,245,651 | 24. | 2 | 26. | 15 |
Lualaba | 1,023,187 | 20 | 2 | 22. | 13. |
Mai-Ndombe | 978 786 | 19. | 2 | 21 | 12. |
Maniema | 1 028 676 | 20 | 2 | 22. | 13. |
Mongala | 974,249 | 19. | 2 | 21 | 12. |
Észak-Kivu | 3 864 600 | 44. | 4 | 48 | 48 |
Észak-Ubangi | 679,996 | 17. | 4 | 18. | 8. |
Sankuru | 1,171,011 | 23. | 2 | 25 | 14 |
Dél-Kivu | 2,565,934 | 44. | 4 | 48 | 32 |
Dél-Ubangi | 1 332 220 | 26. | 2 | 28. | 16. |
Tanganyika | 1,177,448 | 23. | 2 | 25 | 15 |
Tshopo | 1,295,911 | 26. | 2 | 28. | 16. |
Tshuapa | 775 652 | 17. | 4 | 18. | 10. |
Teljes KDK | 40 371 439 | 715 | 65 | 780 | 500 |
2018-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságnak 311 önkormányzata volt önkormányzati tanácsokkal, valamint 734 ágazat és főkapitányság volt ágazati vagy fővárosi tanácsokkal. A tanácsosokat megújítható ötéves időtartamra választják. A szavazási módszer ugyanaz, mint a nemzeti képviselőknél.
Az önkormányzati tanácsban lévő helyek száma a település lakosságától függ, 2018-ban:
Az ágazatok és a főigazgatóságok szerint a bontás 2018-ban a következő:
A szenátusnak 108 tagja van, tartományonként négy szenátor, Kinshasa város nyolc szenátora. Megújítható ötéves időtartamra a tartományi képviselők választják meg több tagú arányos rendszerben , nyílt listákkal és egyetlen preferenciális szavazattal. Az elosztás a legerősebb maradék szabálya szerint történik. Minden szenátort két póttaggal választanak meg.
A tartomány kormányzóját és helyettes kormányzóját úgy választják meg, hogy először két körben , öt évre választják meg a tisztséget, és a tartományi képviselők csak egyszer meghosszabbíthatják őket, a tartományi gyűlésen belül vagy kívül. Ezeket a köztársasági elnök rendeletével fektetik be. A tartomány kormányzóját és helyettes kormányzóját ugyanarról a listáról választják meg.
Minden önkormányzatot négy városi tanácsos képvisel. Őket az önkormányzati tanácsosok választják meg arányos szavazással a nyílt listákról, egyetlen elsőbbségi szavazással, a fennmaradó rész szabályának alkalmazásával, ötéves megújítható megbízatással.
A polgármestereket, a burgomestereket és a szektorfőnököket, valamint helyetteseiket ugyanarról a listáról választják egyszemélyes többségi szavazással két fordulóban a városi, a kommunális és az ágazati tanácsosok. Feltételeik öt évre megújíthatók.
1908 és 1960 között az ország Belgium gyarmata volt
Többéves átmenet után 1964-ben kikiáltották az első köztársaságot.
Miután egy államcsínyt 1965 , Mobutu Sese Seko létre a második köztársaság, majd átnevezték az országot Zaire, amíg a csökkenés 1997-ben népszerű Forradalmi Mozgalom (MPR) lett egy párt.
A harmadik köztársaság alkotmányát népszavazással fogadják el az átmeneti időszakban.