Al quiebro

A világ a bikaviadal , al quiebro ( „eltérés, csel”) kifejezés egy módja a „jelentő”, „ültetés” vagy „szegező”. a különösen látványos banderillák , amelyeket a közönség nagyra értékel.

Bemutatás

A banderillerónak szilárd talppal kell megvárnia az állatot, és ugrálással kell provokálnia. Amikor a bika megérkezik a magasságába, a bikaviadal szétválik azzal, hogy széttárja a lábát azon az oldalon, ahol el akarja haladni az állatot, és a mellkasát döntve. Abban a pillanatban, amikor a bika lecsapja a fejét, a férfi feláll, és széthúzza a lábát a másik lábához, és leteszi a banderillákat. Ez a cikk-cakk mozgás benyomását kelti.

A kötözés ilyen módja csak egyértelmű töltésű állatokkal hajtható végre. Annál is lenyűgözőbb, ha az aréna közepén kivégzik, mivel a banderillerónak hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy átugorja a korlátokat és megvédje magát (általában néhány méterre fut az akadályoktól, a bika töltése ezekkel párhuzamosan történik) ).

Között a legügyesebb matador az ilyen típusú jelentenek banderillas találunk különösen Paquirri , Luis Francisco Espla , Victor Mendes , Nimeño II , Richard Milian  ; Az 1980-as években a menuzuelai Morenito de Maracay különlegességévé tette, egészen addig a pontig, hogy valódi reklámszlogengé változtatta: "El Rey del Quiebro" .

Egyéb módszerek

A bikaviadal-történészek szerint a banderillák különböző helyzetének értékelése és hierarchiája változó. Auguste Lafront a „ cuarteo  ” -t és a „quiebro” -t a következőképpen mutatja be  : „a tercio de banderillas két alapvető manővere. " , Míg Paul Casanova és Pierre Dupuy a cuarteót" közös manővernek "tartja. Claude Popelin nem hoz létre hierarchiát e két manőver között, és csak mindegyikük technikáját írja le.

De a banderillák jelentésének számos más formája létezik: "a topa carnero", "  de poder a poder  ", "de frente", "al recorte", "al relance", "  al sesgo  ". Valamint az úgynevezett igénybevételi manőverek: "media vuelta", "al revuelo". Az "al sesgo" módszer két különböző formára oszlik: "al sesgo por dentro" és "al sesgo por fuera".

Bibliográfia

• Robert Bérard ( rendező ), Bikaviadalok története és szótára , Párizs, Laffont, koll.  "Könyvek",2003( ISBN  2-221-09246-5 )
• Jean-Baptiste Maudet ( pref.  Jean-Robert Pitte ), Terres de taureaux - Bikaviadalok Európától Amerikáig , Madridig, Casa de Velasquezig,2010. május 17, 1 st  ed. , 512  p. ( ISBN  8-496-82037-8 és 978-8-496-82037-1 , OCLC  853503460 )
• Paul Casanova és Pierre Dupuy , Bikaviadal-szótár , Marseille, Jeanne Laffitte,tizenkilenc nyolcvan egy( ISBN  2-862-76043-9 )
• Véronique Flanet és Pierre Veilletet , Le Peuple du toro , Párizs, Hermé,1986( ISBN  2-866-65034-4 )
• Claude Popelin és Yves Harté ( pref.  Jean Lacouture és François Zumbiehl), La Tauromachie , Párizs, Seuil,1994( 1 st  szerk. 1970) ( ISBN  2-020-21433-4 )
• Auguste Lafront , Encyclopédie de la corrida , Párizs, Prisma,1950
• Alvaro Martinez-Novillo , A festő és bikaviadal , Párizs, Flammarion ,1988
• Pierre Gassier , Juliet Wilson Bareau és François Lachenal , Goya , Köln, Taschen kétnyelvű,1994( ISBN  3-822-89048-0 )

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

1. "Poser" kifejezés a bikaviadalok 10-es arányú traktátusaiban használatos (Bérard, Flanet-Veilletet, Popelin-Harté, Casanova-Dupuy, Martinez-Novillo, Pelletier, Testas, Zumbiehl, Alvarez-Novillo, Baratay, Maudet) 12-én (Lafron és Maudet, aki mindkét kifejezést használja); néhány értekezésben, esszében és a bikaviadalokról szóló általános irodalomban megtaláljuk a "növény" vagy a "köröm" kifejezéseket is

Hivatkozások

1. Auguste Lafront - Paco Tolosa: A bikaviadalok enciklopédiája , Prisma kiadások, 1950, p.  219
2. A „banderiller” kifejezést a 7. o.  301 , 302 és 303 a „La Tauromachie története és szótára” c. Bouquins Laffont, 2003, Pierre Bérard szerkesztette kollektív munka ( ISBN  978-2-221-09246-0 )
3. Claude Popelin, La Tauromachie , 1994, p.  38
4. Corrida enciklopédia , p.  80 és 219
5. Bikaviadal-szótár , 1987, p.  26.
6. Claude Popelin ( pref.  Jean Lacouture és François Zumbiehl, átdolgozta és kiegészítette Yves Harté), La tauromachie , Párizs, Seuil,1994( 1 st  szerk. 1970) ( ISBN  978-2-020-21433-9 ) , p.  35-39
7. Paul Casanova és Pierre Dupuy, Bikaviadal-szótár , Jeanne Laffitte, 1981, p.  140 ( ISBN  978-2-86276-043-8 )
8. Claude Popelin, p.  36-37

Lásd is