Az alladiak Nyugat-Afrika lakossága, főleg Elefántcsontpart déli részén, Jacqueville és Petit-Bassam régióban . Ezek egy részét a akan lagúna népek és beszélnek Kwa nyelvet , Alladian , akinek beszélők száma a becslések szerint 23.000 1993. gyakorolni animizmus és a kereszténység.
Az alladi, korábban Esiepnek hívták, valószínűleg a XV . Század elején érkezett Ghánából . Halálos összecsapásokat követően a Kumasi régióból, pontosabban Nantré faluból vándoroltak. A XVI . Században kapcsolatban álltak európaiakkal, különösen a portugálokkal, a hollandokkal, az angolokkal és a franciákkal.
1890-ben az alládiai ország képviseletét Jacqueville szokásos főnökére , Adjé Bonnyra bízták, akit az idősebbek jelenleg "Bonny király" címmel jelöltek ki.
1889-ben fellázadtak a francia megszállás ellen. De lázadásukat Treich-Laplène gyorsan elhallgatta.
Az alladiak a Nantré stádiumát követően az Eotile országban fekvő Appolonia régióban találták magukat. majd nyugat felé haladva ez a nép megalapította Agrouvry falut a jelenlegi Mgbato országban, pontosabban a jelenlegi Akoré helyén.
Ezt követően Agrouvry felől az alladiak a lagúna mentén létrehoztak egy bázist a jelenlegi Layo faluban, Songon M'brate régióban. A tenger partjára szinte merőleges tengelyen történő mozgás révén az alladiak követik a lagúnát, és Abreby faluban találják magukat.
Ennek az etnikai csoportnak a neve a "Bodo Maa Aladja kê" kifejezésből származik, ami azt jelenti: "Mi ez a bizo furcsa nyelv?" ". Az alladiakat más néven ismerik a környező népek: Amodyou az Adioukrou, Nandjaman az Agoua és Nandja az Abidji által.
A forrásoktól és a kontextustól függően többféle változat létezik: aladiai, aladiánusok, aladyánok, alagiai, alagiai, alagyai, alládiai, alladyáni, aragyai, Jack-Jack, Nladja-wron, Nlandianbo.