Ősi azeri

Az egykori azeri (a perzsa  : آذری باستان ) néven is ismert azeri vagy Azari volt iráni nyelvet beszélt, hogy a XIV -én  század Azerbajdzsán régió északnyugati Iránban ma és a szomszédos régiókban. A perzsa nyelv mellett , amely közigazgatási és kulturális nyelvként szolgált, ez volt a régió fő nyelve. Tagja volt az iráni nyelvek északnyugati ágának .

A honfoglalás Azerbajdzsán által Seljuks és egy kicsit később a Ilchans , a nyelv Azarbaijan elvesztette jelentőségét, olyannyira, hogy alig beszélt uralkodása alatt a türkmén Aq Qoyunlu .

A legfontosabb fennmaradt dokumentumok ezen a nyelven írt tartalmazza a gyűjtemény Dobayt ( „dupla”) misztikus Sheikh Safi-ad-din Ardabili alapítója, a rendelés szufi Safawiyya ( tariqa ) és őse a névadó dinasztia, az azonos nevű .

Az állami dialektusokat , amelyeket Irán-Azerbajdzsán déli és délkeleti részén, valamint néhány elszigetelt nyelvszigeten még mindig beszélnek, általában utódnyelvnek tekintenek. A szomszédos Talysh és Gilaki nyelvek , amelyek szintén Irán északnyugati részén találhatók, szintén szoros rokonságban állnak egymással, de valószínűleg a rokon nyelvjárásokra nyúlnak vissza. A Kaukázus régiójában beszélt államnyelv viszont Irán délnyugati ágának nyelve, és közelebb áll a perzsa nyelvhez. Ezenkívül a régi azeri nyelv erős hatást gyakorolt ​​a török-azerbajdzsánra , amely később elfoglalta helyét a régióban. Az iráni befolyás ma is nyilvánvaló.

Irodalom

• Ahmad Kasravi  : Azari, ya, Zaban-i bastan-i Azarbaygan. Kitabfurushi-i Iran, Bethesda / Maryland 1993, ( ISBN  0-936347-31-7 ) (francia: Azerbajdzsán ősi nyelve. )
• en) „régi azeri” , Encyclopædia Iranica ( online olvasható )
• további hivatkozások
• Azapadegan iráni kultúrák és civilizáció kutatóintézete

Lásd is

• Indo-iráni nyelvek
• Iráni nyelvek
• Közép-iráni nyelvek
• Középperzsa
• Azerbajdzsán története

Megjegyzések és hivatkozások

1. R. Tapper / E. Yarshater, "AZERBAIDŽÁN - Azerbajdzsán iráni nyelve", in Encyclopaedia Iranica , online ed. - LINK
2. R. Tapper / E. Yarshater, "AZERBAJDZSAN - Azerbajdzsán iráni nyelve: Āḏarī írásos forrásokban", in Encyclopaedia Iranica , online ed. - LINK : "... tizenegy kettős dobaytīs Shaikh Ṣafī-al-dīn által, tehát nyilvánvalóan Ardabīl nyelvén, Shaikh Ḥosayn Selselat al-nasab-e Ṣafawīya-ban, Shaikh Zāhed Gīlānī, a mentor leszármazottjában ( Shaikh Ṣafī-al-dīn morád) (Berlin, 1343 / 1924-25, 29-33. o.) [...] Āḏarī írott maradványai közül a legfontosabb Shaikh Ṣafī-al-dīn dobaytijei: Viszonylag idősek, nyelvi területük és szerzőjük ismert, és perzsa parafrázis kíséri őket, amely segíti megértésüket. ... "
3. Zur Verbreitung vgl. A Sprachenkarte des Iran von der Columbia Állami Egyetem , gelb eingezeichnet als (déli) Tati oder Azari.
4. V. Minorsky: Azarbaijan, az Encyclopaedia of Islam . Szerk .: P. Bearman, Th. Bianquis, CE Bosworth , E. van Donzel und WP Heinrichs. Sima rombuszhal. Számjegy. szerk .: "... Az 5. / 11. század elején a Ghuzz hordák, először kisebb részekben, majd jelentős számban, a szeludzsidok alatt elfoglalták Azarbaijant. Ennek következtében Azarbaijan iráni lakossága és a A kaukázusi régió török ​​nyelvűvé vált, miközben az ádharbāyjānī török ​​jellegzetes vonásai, például a perzsa intonációk és a hangharmónia figyelmen kívül hagyása, tükrözik a türkizizált lakosság nem török ​​eredetét. "
5. R. Tapper / E. Yarshater, "AZERBAIDŽÁN - iráni elemek az azeri törökben", in Encyclopaedia Iranica , online ed. - LINK : "... Az azeri, talán az üzbég után, a türk nyelv, amelyre az irán gyakorolja a legerősebb hatást - főleg a fonológiában, a szintaxisban és a szókincsben, kevésbé a morfológiában. Az iráni beavatkozások nagy része is jelen van, bár kevésbé erősen más török ​​nyelvekben, például oszmán török, de sok jellemző az azeri jellegzetességekre vonatkozik. Az erős iráni befolyás Oghuz törökre már Közép-Ázsiában elkezdődött. "