Perzsa پارسی فارسی | ||
Ország | Irán , Azerbajdzsán , Afganisztán , Bahrein , Tádzsikisztán , Üzbegisztán , Oroszország , Türkmenisztán | |
---|---|---|
Beszélők száma | Makró nyelv: 61 481 020 Összesen : 120 000 000. |
|
Az előadók neve | Perzsa, perzsa nyelvű beszélők | |
Tipológia | SOV , inflexiós , accusative | |
Írás | Perso-arab ábécé | |
Besorolás családonként | ||
Hivatalos státusz | ||
Hivatalos nyelv |
Irán Afganisztán (mint dari ) Tádzsikisztán (mint tadzsik ) |
|
Nyelvi kódok | ||
ISO 639-1 | fa | |
ISO 639-2 | per, fas | |
ISO 639-3 |
fas
|
|
IETF | fa | |
Linguasphere |
58-AAC - perzsa 58-AAC-c - közép-perzsa |
|
Glottolog | fars1254 | |
Minta | ||
1. cikke Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata ( lásd a szöveg francia ) مادهء 1 تمام افراد بشر آزاد زاده میشوند و از لحاظ حيثيت و كرامت و حقوق با هند برارر زاد زاده میشوند و از لحاظ حيثيت و كرامت و حقوق با هند برارر همگی دارای عقل و وجدان هستند و بايد با يكديگر برادرانه رفتار كنند. |
||
A perzsa ( autonym : فارسی , perzsa , vagy پارسی , Parsi ) egy nyelv az indoeurópai . Ez Irán (középső, dél-középső, északkelet), Afganisztán és Tádzsikisztán hivatalos és többségi nyelve . A perzsa figyelemre méltó, de kisebbségi nyelv Bahreinben , Irakban , Ománban , Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben . A Dari , nyelvjárás perzsa, más néven perzsa vagy afgán perzsa Oriental, hivatalos nyelv Afganisztánban ; Iránban és Pakisztánban is beszélik . Hasonlóképpen, a tadzsik , a perzsa másik dialektusa, Tádzsikisztán hivatalos nyelve, és ezt Kirgizisztánban , Türkmenisztánban , Üzbegisztánban és kisebb mértékben Kazahsztánban is beszélik . A perzsa nyelvet vagy annak egyik testvérnyelvét Azerbajdzsánban , Oroszországban és Üzbegisztánban is beszélik (tadzsik kisebbség). Korábban, a XVI -én a XIX th században, ez volt a hivatalos nyelv a Mogul Birodalom .
Perzsa része az indo-iráni csoport az indoeurópai nyelvcsalád . Ez az „ alany-tárgy-ige ” típusú nyelv . A perzsa nyelv elsősorban írni a arab-perzsa ábécé , egy változata a arab ábécé , annak ellenére, hogy nincs rokonság a arab nyelv , ahonnan különböznek mind a nyelvtan és a nyelvi sokszínűség. A fonológia . A Tádzsikisztán , Oroszország , Azerbajdzsán és Üzbegisztán , tadzsik van írva a cirill betűs .
Perzsa fogad különböző nevek: ez az úgynevezett perzsa ( فارسی ) Iránban és Afganisztánban (amely Arabized formája Parsi - az arab ábécé, ide nem értve a mássalhangzó „p”), vagy akár Parsi ( پارسی , helyi neve a régi, még mindig használják néhány előadó); vannak még a hazara és a tadzsik ( közép- ázsiai dialektus ), valamint a dari (Afganisztánban helyi név) kifejezések. Általánosságban elmondható, hogy a perzsa nyelvűeket perzsa nyelvűeknek nevezik .
Perzsa tagja az indo-iráni csoport az indoeurópai nyelvcsalád . Modern perzsa kapcsolódik óperzsában ( Avestic és Achaemenid perzsa) és a Közel-perzsa ( Pehlevi , pártus és Sassanid perzsa ).
A régi perzsa , a nyelv a legtöbb bejegyzés Achaemenid , különbözik a nyelv elámita , amely nem indoeurópai. Idővel a perzsa morfológiája nagymértékben leegyszerűsödik: az eredet összetett ragozása és deklinációja átadja helyét a mai nyelv szabályos morfológiájának és merev szintaxisának . Ez a fejlődés összehasonlítható az angol fejlődésével . Ami a lexikon , sok szó a szomszédos nyelvek ( arámi és görög ókorban később arab és kisebb mértékben, török ) vezettek be a perzsa szókincs. Újabban az európai nyelvek , elsősorban a francia és az angol nyelvű kölcsönök a leggyakoribbak.
Az irániak, a tadzsikok és a perzsa nyelvű afgánok között általában lehetséges a kölcsönös megértés. Két dolgot azonban észrevehetünk: egyrészt a Dari a perzsa keleti nyelvjárás helyi neve , Afganisztán két hivatalos nyelvének egyike , beleértve a Hazaragit is - amelyet a közép-afganisztáni Hazara nép beszél . Másrészt a tadzsik perzsa nyelvjárásnak is tekinthető, de a fárszival és Darival ellentétben cirill ábécével írják .
Az Ethnologue.com szerint a perzsa nyelvjárások:
A következő nyelvjárások rokon nyelvek, amelyeket Iránban és a szomszédos országokban több nép beszél:
Egyéb perzsa nyelvjárások:
A perzsa és a dari perzsa -arab ábécé , az arab ábécé egyik változata . A latin ábécét egyesek technológiai vagy nemzetközivé válási okokból használják. Tádzsik, befolyásolja az orosz , meg van írva a cirill ábécé a Tádzsik de a Perzsa-arab ábécé Afganisztánban.
Korábban két különböző ábécét használtak a közép-perzsa nyelvre : az egyik, pehlevi néven , az arámi ábécé adaptációja ; a másik egy eredeti iráni ábécé, amelyet dîndapiraknak hívnak (szó szerint: vallásírás ). Körülbelül 150 évvel azután, hogy a perzsa birodalmat meghódították a muszlim arabok , a perzsák öreg ábécéjük helyett az arab ábécét vették át. A szöveg jobbról balra olvasható. A betűk négy formát öltenek: elszigetelt, kezdő, középső és végső. A rövid magánhangzókat (a, é, o) nem írják, de a hosszú magánhangzókat (â, i vagy). A perzsa ábécé bizonyos különbségeket mutat az arab ábécével szemben. Különösen négy további betűje van, annak a ténynek köszönhető, hogy négy perzsa nyelven létező hang nem létezik arabul.
API fonetika | Levél (ek) | Név (ek) | Transzliteráció | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|
[ɒː], [a], [e], [o] | ا | alef | â, a é, o | Az alef egy kezdő magánhangzó (a, e, o) jelenlétét jelöli, vagy egy szó belsejében ejtik [a]. Az Alef kolâhdâr ( آ ), mindig a kezdeti, az ejtik / ɒː / . |
[b] | ب | lenni | b | |
[p] | پ | pe | o | Arabul nem létezik. |
[t] | ت | Ön | t | |
/ s / | ﺙ | se | s | [ / S / ] -ként ejtve, ellentétben az arab nyelvvel |
[dʒ] | ج | djim | dj | |
[t͡ʃ] | چ | tché | tch | Arabul nem létezik. |
[h] | ح | Hé | h | |
/ x / [χ] | خ | khe | kh | |
[d] | د | dâl | d | |
/ z / | ﺫ | zâl | z | |
[ɾ] | ر | újra | r | |
[z] | ز | zé | z | |
[ʒ] | ژ | én | j | Arabul nem létezik. |
[s] | س | bűn | s | |
[ʃ] | ش | áll | ch | |
[s] | ﺹ | szomorú | s | A ص (sâd) betű az arab nyelvű kölcsönökre korlátozódik. |
/ z / | ﺽ | zâd | z | |
/ t / | ﻁ | a te | t | A ط (tal) betű az arab nyelvű kölcsönökre korlátozódik. |
/ z / | ﻅ | zâ | z | |
/ ʔ / [ʔ, Vˁ] | ﻉ | eyn | a, e | |
/ q / [ɢ, ɣ] | ﻍ | gheyn | gh | |
[f] | ف | tündér | f | |
/ q / [ɢ, ɣ] | ﻕ | ghâf | gh | |
/ k / [kh, ch] | ک | kaf | k | Az arab ك betűt nem használják perzsa nyelven. |
[g] | گ | gâf | g | Arabul nem létezik. |
[l] | ل | lâm | l | |
[m] | م | utánozni | m | |
[nem] | ن | főnév | nem | |
[u], [v] | و | vâv | vagy v | A betűt a o hangjának jelölésére használják a دو (do, kettő ) és تو (to, tu ) szavakban . |
/ ó / [ó, ɦ] | ﻩ | Hé | h | |
[j], [i:] | ی | yé | y, i | Ez a levél néha kifejezett ɑ: . Az arab ي betű nem létezik perzsa nyelven. |
A perzsa diakritikusok közé tartozik a tachdid, sokoun, fathé, kasré és zammé. Ezeket a jeleket a gyakorlatban nagyon ritkán használják. A tachdid egy kis perjel a mássalhangzó fölé helyezve, jelezve, hogy kétszer egymás után ejtik. Például a دکان ( bolt ) szót dokkân-nak ejtik, ezzel megduplázva a k hangot. A sokoun egy kis kör, amelyet mássalhangzó fölé írnak, jelezve, hogy nem követi magánhangzó. Ezt a jelet leggyakrabban kihagyják, kivéve, ha megszünteti a kétértelműséget. Írható például a râ (ر) szóra a مرد ( férfi ) szóban. Bizonyos esetekben, amikor erős kétértelműség mutatkozhat, magánhangzókat jelölhetünk a konzommán úgy, hogy az a ([a]) hanghoz fathé-t (a mássalhangzó fölött kis perjelet), az é ([e]) hanghoz pedig kasrét, az a hang o ([o]). Az írásjelek megegyeznek a franciával, kivéve a vesszőt és a kérdőjelet ( ؟ ), amelyeket visszafelé írnak.
Számos arab eredetű perzsa szó az eredeti arab szótól eltérően íródott. Így az alef az alábbi hamzával (إ) mindig alef (ا) -re változik ; általában a marbuta ( ة ) té ( ت ) vagy hé ( ه ) értékre változik , bár ez nem abszolút szabály; több szót különböző típusú Hamza vannak írva egy másfajta Hamza (ezen az úton مسؤول válik مسئول).
Az arab írásmódban használt diakritikus jeleket, vagy harakat , a perzsa nyelven is használják, bár némelyiket másképp ejtik. Például egy damma arabul ejtik / u /, míg perzsa nyelven / o /. A perzsa változat emellett az arab íráshoz hozzáadja az áltér fogalmát, amelyet az Unicode és az ISO 10646 szabvány ZWNJ-nek ( Zero szélességű nem csatlakozó , a nem osztott kötőanyag U + 200D) neveznek . Ez a karakter szóköz két szomszédos karakter leválasztásával, amelyeket opcionálisan a ZWNJ nélkül lehet összekötni, és amelynek nincs vizuális szélessége. A perzsa tulajdonságait más nyelvek veszik át, például pastu vagy urdu, és néha még más betűkkel vagy új írásjelekkel bővítették.
A perzsa univerzális ábécé ( UniPers / Pârsiye Jahâni) egy olyan ábécé, amely a latin ábécén alapul, amelyet több mint 50 évvel ezelőtt hoztak létre Iránban, és Mohammad Keyvan népszerűsítette , aki számos perzsa könyvben használta a külföldieket és az utazókat. Félreteszi a hagyományos arab ábécé nehézségeit, sokféle betűformájával, és különösen jól alkalmazkodik az írott média modern kontextusához.
A Nemzetközi perzsa ábécé ( IPA2 ), közkeletű nevén Pársik egy másik ábécé alapján a latin írás fejlődött az utóbbi időben, elsősorban A. Moslehi, az összehasonlító nyelvész , aki meghatározta a projekt keretében a hatóság az Association of perzsa nyelvészek . Úgy vélik, hogy a perzsa ábécé közül a legpontosabb a latin írásmód alapján, amelyben a modern perzsa számos nyelvi vonatkozása figyelhető meg. Ezek a szabályok azonban nem olyan egyszerűek, mint az UniPers .
A Fingilish vagy Penglish az alap latin ábécé használatával írt szövegek neve. Általában azonnali üzenetküldés , e-mail és SMS alkalmazásokban használják .
A perzsa kiejtés hasonló a franciaéhez. Perzsa hat magánhangzók és huszonkét mássalhangzó (huszonhárom a „ʔ”, arab eredetű), melyek közül kettő affricated / t͡ʃ / (CH) és / d͡ʒ / (j). Történelmileg a perzsa megkülönbözteti a hosszúságot: a hosszú magánhangzók / i: / , / u: / , / ɑ: / ellentétben állnak a rövid magánhangzókkal / e / , / o / , / æ / . A modern perzsa nyelvtudás azonban általában már nem tesz ilyen jellegű különbséget.
Labiumok | Alveoláris | Alveoláris utáni | Velars | Glottales | ||
---|---|---|---|---|---|---|
Okluzív | süket | [ p ] | [ t ] | [ k ] | [ ʔ ] | |
zöngés | [ b ] | [ d ] | [ g ] | |||
orr | [ m ] | [ n ] | ||||
Frikátumok | süket | [ f ] | [ s ] | [ ʃ ] | [ x ] | [ h ] |
zöngés | [ v ] | [ z ] | [ ʒ ] | [ ɣ ] | ||
Lelkesedik | süket | [ t͡ʃ ] | ||||
zöngés | [ d͡ʒ ] | |||||
Folyadékok | [ l ] , [ r ] | |||||
Szellemek | [ j ] |
A normális deklaratív mondatok sorrendje "(S) (PP) (O) V". Az egyszerű mondatok tartalmazhatnak választható tárgyakat, elöljárói csoportokat és tárgyakat, amelyeket az ige követhet. A melléknév általában az érdemi után kerül. Ebben az esetben az ezâfé (az ő [e] (é)) a név után kerül a két elem kapcsolatának jelölésére. Az ezafe nincs írásban megjelölve. Ha az objektum definiálva van, akkor az rɑ utótag követi: (ﺭﺍ), és megelőzi az „(S) (O +„ rɑ: ”) (PP) V” tételcsoportokat .
A sorrend a következő:
Perzsa, nincs neme a főnevek , névmások és melléknevek . Az ember nemét időnként minősítő nevek jelölik, például az ügyvédet ﺧﺎﻧﻢ وﻛﻴﻞ-nek (khânom-é vakil) mondják, ami szó szerint "hölgy ügyvédet" jelent. Nincs határozott cikk (a, a). Így azt mondják , hogy a kenyér ﻧﺎﻦ (nem, szó szerint kenyér ). A határozatlan egyedi cikket (egy, egyet) يِک (jék, egy ) rendereli . A szám nem jelölt és értetődő hallgatólagosan keretében fordulat, kivéve a szó تا (tal), amely jelzi a kapcsolatot a szám melléknév és az anyagi. Így a hat almás csoport jelentése as ﺗﺎ ﺳﻴﺐ (chéch tas sib), vagy szó szerint „hat mennyiségű alma”. Ezenkívül az alma kedvelésére azt mondják, hogy ﺳﻴﺐ ﺩوﺳﺖ ﺩﺍﺷﺘﻦ (sib doust dâchtan), vagyis szó szerint "almabarát, akinek van", és hogy legyen alma , ﺳﻴﺐ ﺩﺍﺷﺘﻦ (sib dâchtan) fejezi ki, ami szó szerint egyenértékű az "almával van ". Az Ezafe egy főnév végén é ([e]) kiejtett utótag, amelyet egy attribútum, egy másik típusú melléknév vagy egy kiegészítés követ. Beszélik, de nem írják. Például a forró kenyeret ﻧﺎﻦ ﮔﺮﻡ-re írják, és kiejtik: nân-é-garm, szó szerint "forró-kenyér", a nevemet اسم من -nek írják és kiejtik: ém-é-man, szó szerint "név-é-me", város központ vagy városközpont مرکز شهر van írva, és markaz-é chahr-nak ejtik, szó szerint „városközpont”.
Az igék kifejezhetik az időt és a megjelenést, és számukban egyetértenek a témával . A ragozás perzsa nyelven nagyon szabályos. A jelen és a múlt időt a radikális jelöli, míg a vége vagy vége a személyt és a számot jelöli . Az egyes harmadik személy konjugálódik a véget nem érő radikállal. Az olyan nyelvekhez hasonlóan, mint az olasz és a spanyol , így a személyes névmás is elhagyható, és ha hozzáadódik az igéhez, akkor inkább a szubjektumra helyezi a hangsúlyt, mintsem a cselekvésre vagy az állapotra. Igék gyakran a vegyület formában , alkalmazó kisegítő és egy főnév, melléknév vagy gerundium szerezni külön jelölt . Az igének a határozóval való összehúzódásainak vannak bizonyos formái.
A negatív alakot az ige elé helyezett نا (na) kifejezés alkotja. Például azt a kifejezést, amelyet nem tett meg, a (na-kardi = nadkardi) kifejezésre adja. A negatív formában, az ige, hogy kell összehúzódik; így nem mondják Ou nist , ez az utolsó szó a na + ast összehúzódása . A kérdező formát a mondat végén növekvő prozódiai intonációval ejtik , mint a köznyelvi franciául. Írásban a visszaküldött kérdőjel (؟) és az "âyâ" szó jelöli, szó szerint "ez az", de ennek használata azonban nem kötelező. Például "van? "Megy" âyâ dâri? ".
Senki | Francia | Alanyi névmás | Transzliteráció | Az ige megszüntetése | Transzliteráció |
---|---|---|---|---|---|
1 re egyes szám | Én, én | من | Férfi | ﻢ | -am |
2 e egyes szám | Te vagy | تو | nak nek | ى | -én |
2 e többes szám | Ön | شما | choma | ين | -ban ben |
Az utótagok dominálják a perzsa morfológiát, bár kevés az előtag is . A perzsa szókincs kölcsönzött szavakat tartalmaz, főleg arab , angol , francia és török nyelvből .
Hasonlóképpen, a perzsa befolyásolja más nyelvek szókincsét, különösen az indoiráni és a török nyelveket. Sok perzsa szó is megtalálta az angol nyelvet.
Francia | perzsa | Kiejtés | Francia | perzsa | Kiejtés | |
---|---|---|---|---|---|---|
Igen | بله | bála | Nem | نه | n / A | |
Hello Szia | سلام | salâm | Viszontlátásra | خدا حافظ | khodâ hafez | |
Kérem | لطفا | lotfan | Köszönöm | تشکر | Tachakor | |
Férfi | مرد | kedd | Nők | زن | zan | |
Gyermek | بچه | megverték | ||||
Apu | پدر | pedar | Anya | مادر | mdar | |
Fiú, fiam | پسر | pesar | Lány | دختر | dokhtar | |
Nap | روز | rouz | Éjszaka | شب | fülke | |
föld | زمین | zamin | Ég | آسمان | âsemân | |
Víz | آب | âb | Tűz | آتش | atach | |
Kenyér | ﻧﺎﻦ | Dehogy | Rizs | برنج | berendj | |
alma | سیب | testvér | ||||
Virág | گل | gol | ||||
Macska | گربه | gorbált | ||||
Piac | ﺑﺎزﺍﺭ | bazár | Üzlet | دکان | dokkan | |
Központ | مرکز | markaz | Város | شهر | shahr | |
Ház | خانه | khâne | ||||
Ágy | تخت | takht | ||||
Egészség | سلاﻤﺖ | salámat | állapot | حال | jégeső | |
Vezetéknév Keresztnév | نام | nem | Barátom | دوست | por | |
Cs | بازی | bazi | ||||
perzsa | فارسی | mérges | ||||
Magas | بزرگ | bozorg | Kicsi | كوچک | kutchak | |
Forró | ﮔﺮﻡ | garm | Hideg | سرد | barna kalcedon | |
Jól | خوب | khoub | Rossz | بد | rossz | |
Könnyen | آسان | âsân | Nehéz | سخت | sakht | |
Tudva | بلد | ballada | ||||
Kérdő határozószók és névmások | ||||||
ki | کی | ki | Mi, mi | چه | tché | |
Hogyan? "Vagy" Mi? | چطور | Chetor | ||||
Kis | ﻛﻢ | kam | Egy kis | یک کمی | jek kami vagy kami | |
Sokat, sokat | خیلی | kheyli | ||||
Jó | خوب | khoub | Rossz | بد | rossz | |
Kívül | بیرون | biroun | Vagy | کجا | kodja | |
Elöljárók | ||||||
NÁL NÉL | ﺑﻪ | lenni | Val vel | با | ba | |
Ban ben | ﺩر | dar | Nak,-nek | از | az | |
Alatt | زیر | zir-é | ||||
Konjunkciók | ||||||
És | و | ragacs |
A kh megfelel a spanyol j ( amit ) vagy a német ch-nek Bach-ban.
Francia | Főnévi igenév | Kiejtés | Jelen idejű melléknévi igenév | Kiejtés | múlt idejű melléknévi igenév | Kiejtés |
---|---|---|---|---|---|---|
Lenni | بودن | boudan | ﺍﺴﺖ | ast | ﺑوﺩ | bimbó |
Birtokolni | داشتن | dashtan | ﺩﺍﺭ | dâr | دﺍشت | Pazarlás |
Legyen ott | ﺑوﺩ | bimbó | ||||
Menni | رفتن | raftan | رو | rou | ﺭﻓﺖ | tutaj |
Mond | گفتن | goftan | گوی | gouy | گفت | tetőtéri |
Adni | دادن | dâdan | ده | dah | ﺩﺍﺩ | apu |
Készítsen | کردن | kardan | کن | kon | کرﺩ | kard |
Eszik | خوردن | khordan | خورد | Khord | ||
Jön | آمدن | âmadan | آ | nál nél | آمد | âmad |
Lát | دیدن | didan | بین | kuka | دﻴد | tette |
Ne | ﻧ | n / A- | Nem lenni, nem lenni | nist | ||
Közvetlen objektum-kiegészítő hívás | را | râ- | ||||
Menj innen! | برو | boró! |
Francia | Főnévi igenév | Kiejtés | Szó szerinti fordítás |
---|---|---|---|
Mint | دوست داشتن | dustan dustant | Barátom van |
Játszani | بازی کردن | bazi kardan | Game do |
Eljár szórakozni | بیرون رفتن | biroun raftan | Kívül megy |
Szállj ki (tedd ki) | بیرون کردن | biroun kardan | Kívül csinálni |