Bordeaux-Párizs

Bordeaux-Párizs A kép leírása, az alábbiakban szintén kommentálva Az 1896-os győztes, az angol Arthur Linton itt jutalmazta a Gladiátor gyár munkásainak csokrát Tábornok
Sport országúti kerékpározás
Teremtés 1891
2014
Eltűnés 1988
Kiadások 86
Típus / formátum régi klasszikus
Periodicitás éves (május)
Helyek) Franciaország
A résztvevők állapota szakemberek

Díjak
Cím birtokosa Jean-Francois Rault (1988)
További cím (ek) Herman Van Springel
(7 győzelem)

A Bordeaux-Paris egy kerékpáros verseny . Az 1891-ben létrehozott , 86 kiadáson ment keresztül 1988- ig . 2014- ben indították újra .

Történelem

Ez az esemény egyedülálló volt a maga nemében, a hozzávetőlegesen 600 km hosszúság  és a lefolyása miatt. Bordeaux-tól északra hajnali 2 órakor kezdődött, és 14 órával később Párizsban ért véget. A pálya második részében a futó a légellenállás csökkentése érdekében a Derny nevű motoros gép mögött foglalt helyet , amelyet az edző vezetett, ami lehetővé tette számára az 50-60  km / h nagyságrendű sebesség elérését . Ez a rendelet azonban számos egymást követő kiigazításon ment keresztül.

A háború előtt , a legtöbb edzők alkotják újság hordozók , miután fut a verseny az újság hordozók .

A három klasszikus egyike , hogy megúszta Eddy Merckxet , a Paris-Tours és a Zürich bajnokság részvételével .

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a versenyt Émile Masson és fia nyerte (1923-ban az első, 1946-ban pedig a második).

A 1965 , Jacques Anquetil elérni a feat győztes Bordeaux-Párizs nap győzelme után a Critérium du Dauphiné libere  : ő még csak nem is egy teljes éjszakai alvás az első győzelem, és a kezdete a klasszikus. Amikor bevallotta, hogy doppingolt, azt válaszolta François Missoffe ifjúsági és sportminiszternek, aki ezt a felvételt kérdőre vonta : "Őszintén azt hitte, hogy a Dauphiné lendületén egyszerű cukorcsomókkal lehet Bordeaux-Párizsot futtatni? ".

Idővel a verseny elveszíti presztízsét. Valójában speciális képzést igényelt, és már nem érdekelte azokat a versenyzőket, akik a spanyolországi túrára vagy az olaszországi túrára készültek . A résztvevők száma csökkenni kezdett, és Derny mögött az utolsó verzióra 1985-ben került sor. 1986 és 1988 között további három kiadásra került sor.

Azóta az útvonal már nem ad versenyt, de 1980 és 2010 között kétévente haladt az útvonalon a "Touristes et Cyclotouristes de Guyenne" klub három formában (kerékpáros kevesebb, mint 28 óra alatt, a túrázók kevesebb, mint 36-ban). óra és a kerékpáros túra kevesebb, mint 60 óra alatt).

reneszánsz

Huszonhét évvel az utolsó szakmai kiadása után 2014-ben újjászületett a Bordeaux-Párizs kerékpáros verseny. Ez a sportos cikló 610 km-es útvonalon zajlik, háromféle lehetőséggel: kevesebb, mint 32 óra (egyéni vagy 2), kevesebb, mint 60 óra. Az indulás a bordeaux-i Angéliques parkból , és az érkezés a Vélodrome de Saint-Quentin-en-Yvelines-be .

Díjak

Verseny győztesei
Év Győztes Második Harmadik
1891 George Pilkington Mills Montague Holbein Selwyn francis él
1892 Auguste Stephane Celestin Vigneaux Charles Hoden
1893 Louis Cottereau Auguste Stephane Jean-Marie Corre
1894 Lucien Lesna Charles Lucas John Dunlop Lumsden
1895 Charles Meyer Jean-Marie Corre Henri coullibeuf
1896 Arthur Linton és Gaston Rivierre Marius Thé
1897 Gaston Rivierre Mathieu Cordang Charles Meyer
1898 Gaston Rivierre Maurice Garin Németország zászlaja (1867–1918) .svg Thaddäus Robl
1899 Állandó Huret Németország zászlaja (1867–1918) .svg Josef fischer Maurice Garin
1900 Németország zászlaja (1867–1918) .svg Josef fischer Maurice Garin Ambroise Garin
1901 Lucien Lesna Hippolyte Aucouturier Jean Fischer
1902 Edouard Wattelier Michel Frederick Ambroise Garin
1902 Maurice Garin Lucien Lesna Rodolfo Muller
1903 Hippolyte Aucouturier Leon Georget Gustave Pasquier
1904 Fernand Augereau Jean Dargassies Georges Fleury
1905 Hippolyte Aucouturier René Pottier Henri cornet
1906 Marcel Cadolle Henri cornet Louis Trousselier
1907 Cyrille Van Hauwaert Augustin Ringeval Gustave Garrigou
1908 Louis Trousselier Cyrille Van Hauwaert Émile Georget
1909 Cyrille Van Hauwaert Louis Trousselier Émile Georget
1910 Émile Georget Louis Trousselier Leon Georget
1911 Francois Faber Gustave Garrigou Jules Masselis
1912 Émile Georget Lucien Petit-Breton Gustave Garrigou
1913 Louis Mottiat Cyrille Van Hauwaert René Vandenberghe
1914 Paul Deman Marcel vásárol Cyrille Van Hauwaert
1915-1918 Az első világháború miatt nem vitatott
1919 Henri pelissier Louis Heusghem Albert Dejonghe
1920 Eugene Christophe Louis Heusghem Louis Mottiat
1921 Eugene Christophe Jean Alavoine Philippe Thys
1922 Pelissier Ferenc Louis Mottiat Émile Masson idősebb
1923 Émile Masson idősebb Pelissier Ferenc Louis Mottiat
1924 Pelissier Ferenc Émile Masson idősebb Jean Alavoine
1925 Heiri suter Gerard Debaets Hector Martin
1926 Adelin Benoît Julien Delbecque Lucien Buysse
1927 Georges ronsse Adelin Benoît Gustave Van Slembrouck
1928 Hector Martin Maurice De Waele Ernest Neuhard
1929 Georges ronsse Hector Martin Joseph Demuysere
1930 Georges ronsse Pelissier Ferenc Joseph Demuysere
1931 Bernard van Rysselberghe Romain Gijssels Frans Bonduel
1932 Romain Gijssels Frans Bonduel Alfons Schepers
1933 Fernand Mithouard Bernad Van Rysselberghe Romain Gijssels
1934 Jean Noret Raymond Louviot Julien moineau
1935 Edgard De Caluwé Julien moineau Jules Merviel
1936 Paul Chocque Olaszország zászlaja (1861–1946) .svg Jules Rossi Benoit Faure
1937 Joseph somers Louis Thietard Benoit Faure
1938 Marcel Laurent René Walschot Olaszország zászlaja (1861–1946) .svg Jules Rossi
1939 Marcel Laurent René Walschot Jean Majerus
1940-1945 Nem vitatott a második világháború miatt
1946 Émile Masson junior Joseph somers Joseph Soffietti
1947 Joseph somers Albert Dubuisson Roger leveque
1948 Angyal A Strat Gerard Buyl René Walschot
1949 Jacques Moujica Émile Masson junior Eloi Tassin
1950 Wim van East Maurice Diot Joseph somers
1951 Bernard Gauthier Wim van East Maurice Diot
1952 Wim van East Maurice Diot Jean Gueguen
1953 Ferdi Kübler Wim van East Guido De Santi
1954 Bernard Gauthier Wim van East Fiorenzo Magni
1955 Nem vitatott
1956 Bernard Gauthier Stan ockers Jean-Marie Cieleska
1957 Bernard Gauthier Jacques Dupont Francois Mahé
1958 Jean-Marie Cieleska Pino Cerami Jos hoevenaers
1959 Louison bobet Roger hassenforder Guillaume Van Tongerloo
1960 Marcel Janssens Francois Mahé Piet Oellibrandt
1961 Wim van East Louison bobet Camille Le Menn
1962 Jo de Roo Francois Mahé Marcel Janssens
1963 Tom Simpson Piet rentmeester Bastiaan Maliepaard
1964 Michel Nédélec Jean Stablinski Theo Nijs
1965 Jacques Anquetil Jean Stablinski Tom Simpson
1966 Jan Janssen Joseph Groussard Jean-Claude Lefebvre
1967 Georges Van Coningsloo Herman Van Springel Karácsonyi fúrt
1968 Emile Bodart Raymond Delisle Rolf wolfshohl
1969 Walter Godefroot Jan Janssen Michel Perin
1970 Herman Van Springel Lucien Aimar Roger rosiers
1971-1972 Nem vitatott
1973 Enzo Mattioda Cyrille Guimard Walter Godefroot
1974 Herman Van Springel és Régis Delépine Leif Mortensen
1975 Herman Van Springel Regis Delépine Robert mintkiewicz
1976 Walter Godefroot Herman Van Springel André Chalmel
1977 Herman Van Springel Walter Godefroot André Chalmel
1978 Herman Van Springel Roger rosiers Regis Delépine
1979 André Chalmel Regis Delépine Herman Van Springel
1980 Herman Van Springel Roland berland Joaquim Agostinho
tizenkilenc nyolcvan egy Herman Van Springel Ferdi Van Den Haute Maurice Le Guilloux
1982 Tinazzi Marcel Maurice Le Guilloux Pascal Poisson
1983 Gilbert Duclos-Lassalle Etienne Van Der Helst Dominique csiszolók
1984 Hubert Linard Maurice Le Guilloux Pierre Bazzo
1985 René Martens Gilbert Duclos-Lassalle Guy Gallopin
1986 Gilbert glaus Guy Gallopin Bernard Vallet
1987 Bernard Vallet Gilbert Duclos-Lassalle Guy Gallopin
1988 Jean-Francois Rault Bernard Chesneau Henri dorgelo
1989-2013 Nincs verseny
2014 Marc Lagrange Franck Pencolé Mickaël Gueguen

Bordeaux-Paris a szépirodalmi művekben

A Ghislain Lambert Le Velo , a Bordeaux-Párizs versenyt nyerte Ghislain Lambert, ez marad az egyetlen profi győzelem a második teljes karrierjét. Mint Georges Van Coningsloo 1967-ben, Lambert sem tartotta tiszteletben a nem hivatalos éjszakai szünetet.

jegyzet

Megjegyzések és hivatkozások

  1. "Paris-Soir" a május 12, 1939 A Gallica
  2. A nagy klasszikus Bordeaux-Paris reneszánsza a Cyclosporton
  3. GP Mills később versenyző lesz országában, és megnyerte a Nehéz Túraautó versenyt 1907 júniusában a Man-sziget körversenyen , Humber-Beestonnal.
  4. Első kiadás 1902-ben, június 1-én, a Le Vélo újság szervezésében.
  5. Második kiadás 1902-ben, július 27-én, a L'Auto-Vélo újság szervezésében.

Külső linkek