Szent Foy d'Agen dala

A Saint Foy d'Agen ( Cançon de Santa Fe ) dala az egyik legrégebbi okszitán irodalmi szöveg .

A meghatározás nyelvjárás vers volt téve különböző feltételezések, amelyek ellenzik az egyik oldalon katalán nacionalista büszkeség és a másik érv, hogy a katalán és okszitán arra rosszul differenciált előtt XIII th  században. Martí de Riquer a Saint Foy dalában látta a legrégebbi katalán irodalmi szöveget , míg Robert Lafont számára ez a legrégebbi okszitán irodalmi szöveg.

A munka

A versnek 593 rímelő októtagja van. Mesél Saint Foy , Agen fiatal lányának életéről , a 303-as vértanúságáról, valamint a kínzókat sújtó büntetésről: Dacienről , Diocletianusról és Maximianusról .

Leidenben őrzött egyetlen kéziratban jelenik meg , és először José Leite de Vasconcelos  (pt) szerkesztette 1902-ben.

A nyelv archaikus; például a vers címét ezen a nyelven írnák Canczon de sainta Fed . Figyelemre méltó, hogy Foy neve csak egyszer szerepel a dalban, latin Fides alakban , a 72. versben.

Dátum és eredet

A vers datálása 1060 és 1100 közé teszi. A névtelen költő hazája számos hipotézis tárgyát képezte: Narbonne régiója "minden fenntartással" (szerkesztője, Antoine Thomas szerint), Cerdagne vagy inkább az apátság. a Cuxa en Conflent (Hoepffner és Alfaric) Conques és Rouergue (Denis Grémont, André Soutou) ... a izoglosszán osztoznak a nyelvjárás a Song vezetett Ernest Nègre, hogy kijelölje a régiót fog Agen Saint-Pons-de Thomières, és középpontjában a Tarn áll . Frédéric de Gournay számára a költő, aki a Conques-i apátsághoz kapcsolódik, komponálta volna a Dalot egy pireneusi közönség számára, talán Morlaàs-ban . Ami Robert Lafontot illeti, a vers nyelvjárásában "az út nyelvét" látja, amely a navarrai Conques - apátság befolyásával függ össze . A költő Pierre d ' Andouque egykori Conques-i szerzetes, Albigensia északi részéből származik, aki Pamplona püspöke lett 1082 és 1114 között.

Kiadások és fordítások

Tartalmazza: T. 1. A kézirat és a kritikai szöveg faxja. Filológiai bevezetés és kommentár, Ernest Hoepffner; T. 2. francia fordítás és latin források. Történelmi bevezető és kommentár, Prosper Alfaric.

Megjegyzések és hivatkozások

  1. a Leideni Egyetemi Könyvtárban őrzik
  2. Románia , t. 1902. 31., p. 177-200

Lásd is

Bibliográfia