Codex Glazier

Kopt nyelű kereszt vagy Ankh kereszt

Keltezett	4.-5
Műszaki	megvilágítások a pergamenen
Formátum	12,1 x 10,4 cm
Gyűjtemény	Morgan Könyvtár és Múzeum
Készletszám	G.67
Elhelyezkedés	Morgan Könyvtár és Múzeum

A Codex Üveges egy kézirat kopt unciális az Újszövetség a pergamen tartalmazó Apostolok Cselekedeteiben . Ez kelt paleographically a IV th és V th században. Szöveges szempontból nagyon közel áll a görög Codex Bezae-hez . Jelenleg a New York-i Morgan Könyvtárban és Múzeumban őrzik (G.67).

Történelem

A kézirat a 4. végéről vagy az 5. század elejéről származik.

1963 előtt William S. Glazier bankár magánkönyvtárában volt.

1983-ban a teljes Glazier-kollekcióval bemutatták a Morgan Könyvtárnak és Múzeumnak . Charles Ryskamp, a Morgan Library igazgatója a Glazier-gyűjteményt "a Morgan Library fontos kiegészítőjeként" jellemezte.

Theodore C. Petersen 1964-ben publikált válogatást a kódexről, de csak angol fordításban. Azt tervezte, hogy kiadja a kódex kritikus kiadását, de 1966-os megjelenése előtt meghalt.

A kéziratot Petersen, Haenchen, Weigandt, Bober Epp és Schenke tanulmányozta. Elton Jay Epp számos eredeti tanulmányt publikált erről a témáról. A kódex szövegét Schenke szerkesztette 1991-ben.

A Codex-tanulmányokat beépítették a Nestlé-Aland Novum Testamentum Graece 26. kiadásának kritikus készülékébe .

Leírás

A Codex Glazier az Apostolok cselekedetei 1: 1-15: 3 szövegét tartalmazza . A kézirat az Apostolok cselekedetei 15: 3-mal végződik a folio 155 elején, míg a következő oldal üres marad.

Az oldal mérete 12,1 x 10,4 cm. A szöveg egyetlen oszlopban, oldalanként 16 sorból áll, széles margókkal és umlautokat tartalmaz . A szöveget azok a fejezetek szerint osztják fel, amelyek számai a bal margón vannak megadva. A kézirat oldalai meg vannak számlálva.

A Nomina sacra szerződött formában van megírva.

A kézirat a kopt nyelv közép-egyiptomi nyelvjárásával készült . Noha a Codex Glazier csak az ApCsel első felét tartalmazza, annak nem töredékes jellege különös jelentőséggel bír a nyugati szöveg tanulmányozása szempontjából.

A kódexszöveg reprezentatív a nyugati típusú szöveghez, nagyon közel a Codex Bezae-hez . Jelenleg ez a fő kézirat, amely alátámasztja a Codex Bezae szövegét az ApCsel. Ez egyben az egyetlen kopt kézirat, szigorú nyugati szöveggel .

A kézirat néhány megvilágítást is tartalmaz. Különösen a kézirat végén, egy kiegészítő lapon egy nagy crux ansata kép található (keresztje az Ankh kereszthez hasonló fogantyúval ), a motívum kopt textilekben és kőfaragványokban jelenik meg. A kép sárga, vörös és barna színekkel van festve.

Összhang a Codex Bezae-vel

ApCsel 2:30 αυτου] + κατα σαρκα αναστησαι τον Χριστον και ( A test szerint Krisztust felemeli, és )

ApCsel 2:47 ημεραν] + εν τη εκκλησια ( a templomban )

ApCsel 4:24 ακουσαντες] και επιγνοντες την του θεου ενεργειαν;

ApCsel 5:18 δημοσια] και επορευθη εις εκαστος εις τα ιδια;

Az ApCsel 11: 2 tartalmazza a hosszú nyugati változatot, amelyet csak D és d tartalmaz, amely szintén találkozott velük [a testvérekkel] és elhozta nekik Isten kegyelmét . Az utolsó részt a G67 hasonló olvasata támasztja alá, és Isten irgalmáról mesélt nekik .

ApCsel 13:44 D és d szerint, és amikor hosszú beszédet folytatott az Úrról , G67 a: Pál azonban hosszasan beszélt a beszédben az Úr Jézusról .

Különböző olvasmányokat támogat az ókori latin

ApCsel 6: 1 ember] angyal

ApCsel 7:46 A Bezae οικω, G67 támogatja θεω olvasását;

ApCsel 12:25 A Bezae így szól: Bezαυλος] A G67 támogatja επεκληθη Παυλος ( akit Pálnak hívtak ) olvasását )

ApCsel 14:20 Csak h és G67, a beszámolóban, amely elmagyarázza, hogy a tanítványok Pál köré gyűltek, miután megkövezték és elűzték a városból.

A szöveg fontossága

A Codex Glazier felfedezése előtt a Codex Bezae számos olvasata csak késői, különböző eredetű nyugati tanúktól kapott támogatást, és nem voltak megerőltető tanúk. Ilyen esetekben mindig nehéz eldönteni, hogy az olvasást nyugati jellegűnek kell-e tekinteni vagy sem. A Codex Glazier megléte lehetővé teszi a régi nyugati olvasmányok elkülönítését a késői olvasattól. Ez lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy magabiztosabban dönthessenek.

A Codeae Bezae 8: 29-10: 14-ben hiányosságot mutat. A régi latin nyelvű Codex Floriacensis (h-vel jelölve) ebben a szakaszban ugyanez a rés van 9: 24-ig és 9: 24-ig. A Codex Glazier ezért fontos tanúja a nyugati szöveg e rész felépítésének. Ennek a résznek legalább 21 Glazier-olvasata képviselheti a nyugati szöveget.

A kézirat a kopt nyelv tanújaként is fontos, mivel egyike azon kevés kéziratoknak, amelyeket Közép-Egyiptomban használnak a kopt nyelvjárásban.

Lásd is

Bibliográfia

(en) Kurt Weitzmann , A spiritualitás kora: késő antik és ókeresztény művészet, harmadik – hetedik század , New York, Metropolitan Museum of Art,1979, 735 p. ( ISBN 978-0-87099-179-0 , online olvasás ) , p. 494–495 (444a. Megjegyzés)
(en) Harry Bober : „A Glazier-kódex megvilágításáról: Hozzájárulás a korai kopt művészethez és kapcsolata a hibernoszász interlace-hez”, Hódolás egy könyvembernek: esszék a kéziratokról, könyvekről és nyomtatásról, Hans P. Kraus számára írva 60. születésnapja, 1967. október 12 , Berlin, 1967, 30–49.
(en) John Plummer, The Glazier Collection of Illuminated Manuscripts , New York, 1968, 7–8., sz. 1., pl. 11.
(de) Hans-Martin Schenke, Apostelgeschichte 1,1-15,3 im mittelägyptischen Dialekt des Koptischen (Codex Glazier) , Berlin, 1991 (a szöveg teljes átírásával).
Elton Jay Epp: „G67 kopt kézirat és a Codeae Bezae szerepe mint nyugati tanú az aktusokban”, in: Perspectives on New Testament Textual Criticism , Leide, 2005, pp. 15–40 JSTOR : 3265125

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek

(en) Értesítés a Morgan könyvtárból

Megjegyzések és hivatkozások

(fr) Ez a cikk részben vagy egészben venni a Wikipedia cikket angolul című „ Codex Üveges ” ( lásd a szerzők listáját ) .

Bruce M. Metzger , Az Újszövetség korai változatai , Oxford University Press, 1977, p. 119.
Hans-Martin Schenke, Apostelgeschichte 1, 1 - 15, 3 Im Mittelaegyptischen Dialekt des Koptischen (Codex Glazier) (Texte Und Untersuchungen Zur Geschichte Der Altchristlichen Literatur 137), Berlin: Akademie Verlag 1991, p. 1
Tobias Nicklas, Michael Tilly, A Cselekedetek könyve mint egyháztörténet: szöveg, szöveghagyományok és ősi ... , Walter de Gruyter, 2003, p. 117.
Hans-Martin Schenke, Apostelgeschichte 1, 1 - 15, 3 Im Mittelaegyptischen Dialekt des Koptischen (Codex Glazier) (Texte Und Untersuchungen Zur Geschichte Der Altchristlichen Literatur 137), Berlin: Akademie Verlag 1991.
Hans-Martin Schenke, Apostelgeschichte 1, 1 - 15, 3 Im Mittelaegyptischen Dialekt des Koptischen (Codex Glazier) (Texte Und Untersuchungen Zur Geschichte Der Altchristlichen Literatur 137), Berlin: Akademie Verlag 1991, p. 10.
Elton Jay Epp, G67 kopt kézirat és a Codeae Bezae szerepe mint nyugati tanú az ApCselekben , in: Perspectives on New Testament Textual Criticism (Leiden 2005), p. 16.
Hans-Martin Schenke, Apostelgeschichte 1, 1 - 15, 3 Im Mittelaegyptischen Dialekt des Koptischen (Codex Glazier) Berlin, 1991, p. 1.
Elton Jay Epp, G67 kopt kézirat és a Codeae Bezae szerepe mint nyugati tanú az ApCsel , in: Perspectives on New Testament Textual Criticism (Leiden 2005), p. 27.