A munkálatok tanács az, hogy Franciaország (in Belgium beszélhetünk működik tanács ), az egyik képviselő intézmények munkatársai a vállalaton belül. Azóta fokozatosan felváltotta a Szociális és Gazdasági Bizottság (CSE)1 st január 2018-as és jogszerűen megszűnt létezni 1 st január 2020-as.
Franciaországban az üzemi tanácsot és az üzemi tanácsokat a 1945. február 22 és a törvény 1946. május 16minden olyan vállalatban, ahol ötven vagy annál több alkalmazott dolgozik; társadalmi és gazdasági tulajdonságokkal rendelkezik.
Az üzemi tanácsra vonatkozó jogszabályi szövegek a munka törvénykönyvének új számozásával ellátott L2321-1. Cikkével kezdődnek .
A cégvezető köteles megszervezni az üzemi tanács (CE) létrehozását az 50 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokban . Ezen szám alatt a CE nem kötelező. Az üzemi tanács gazdasági és társadalmi szerepvállalását ezután a személyzet képviselői gyakorolják, akiket a 11 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számára kötelező megválasztani.
A kevesebb mint 300 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál a munkaadó egyetlen munkatárs-delegációt választhat. A megválasztott tisztviselők ezután az üzemi tanács tagjainak és a személyzet képviselőinek feladatait látják el. A hitel óra küldöttek ezután emelkedett 15 óra és 20 óra . Ezt a munkáltatói döntést csak a személyzet képviselőivel, és ha volt ilyen, az üzemi tanáccsal folytatott konzultációt követően lehetett meghozni.
Az üzemi tanácsot (CE) több telephellyel rendelkező vállalatnál az üzemi tanácsok (CE) és a központi üzemi tanácsok (CCE) váltják fel.
Az üzemi tanácsok szakmai választásokon való részvétele , amely a 2005–2006 közötti időszakban 63,8% -ot tett ki, a francia szakszervezetek közönségének mutatója.
Az üzemi tanácsot 2020. január 1-jén befogadta a CSE (Szociális és Gazdasági Bizottság), valamint a személyzet képviselői (DP) és az Egészségügyi, Biztonsági és Munkakörülmények Bizottsága (CHSCT).
Ezek a Matignon-megállapodások , amelyeket 7-én éjjel írtak alá1936. június 8Amely lehetővé tette az intézmény által a Népfront az alkalmazottak képviselőivel létesítményekben foglalkoztató több mint 10 alkalmazottal. De csak a háború utáni időszakban ratifikálták az üzemi tanácsok létrehozását.
A Vichy-kormány 1941-ben létrehozta a Munkaügyi Karta által létrehozott szociális bizottságokat . Ezek a bizottságok csak társadalmi kérdéseket, de bármilyen módon gazdasági kérdéseket vitathattak meg. A munkáltatók maguk alakították ki ezeket a bizottságokat, ahogyan azt kívánták.
Még mielőtt a felszabadulás , az ellenállás dolgozott intézményi rekonstrukció Franciaországban, így a Program a Nemzeti Tanács az ellenállás elfogadott1944. március 15 felhív a munkavállalók részvételére a gazdaság irányításában.
Két szöveg szervezi az üzemi tanácsokat, a rendelet 1945. február 22 és a törvény 1946. május 16.
Alexandre Parodi munkaügyi és szociális biztonsági miniszter javaslatot tesz a szövegtervezetre1944. november 19amely az üzemi tanács számára csak lényegében konzultatív gazdasági hatásköröket biztosított. A vezetői hatásköröket váró szakszervezetek csalódtak a tervezetben. A konzultatív közgyűlés előtti viták két napon át zajlanak, 12 - én és 12 - én1944. december 13. Albert Gazier , a CGT titkárának és a projekt előadójának, valamint Ambroise Croizatnak , a CGT kohászati szövetségének titkárának és a munkaügyi bizottság elnökének ajánlásait követve az előzetes tervezetet a Közgyűlés tagjai módosítják, kiegészítve a legtöbb gazdasági erő és cselekvési eszköz, amelyek ma a test eredetiségét jelentik. De az ideiglenes kormány meghátrált a szöveg mellett. A Közgyűlés által végrehajtott változtatások nagy részét elvetette, és visszatért eredeti projektjéhez, még a munkaadói képviselők által kritizált bizonyos rendelkezéseket is kivonva saját szövegéből. Így történt a1945. február 22a szakszervezetek, különösen de Gaulle tábornok a Gyülekezési teremből távozva , erős kritikával fogadta1945. március 2.
1945 októberében a baloldali pártok megnyerték az alkotmányozó közgyűlés választásait, Ambroise Croizat pedig munkaügyi miniszter lett. A1945. december 22, Albert Gazier törvényjavaslatot terjesztett elő, amely tartalmazza az Ideiglenes Konzultatív Közgyűlés által hiába elfogadott módosításokat.
A 1946. január 20, De Gaulle tábornok lemondott az ideiglenes kormány elnöki posztjáról, és Félix Gouin szocialista váltotta őt. Új projekt benyújtása1946. február 15azon rendelkezésekkel, amelyeket az előző kormány nem tartott meg: csökkentse 50-re, és ne 100-ra csökkentse azon alkalmazottak számát, amelyekből a társaságnak üzemi tanácsa lenne, kötelesség konzultálni az üzemi tanáccsal a vállalat irányításával és vezetésével kapcsolatos kérdésekben , a részvényeseknek átadott dokumentumok közlése, okleveles könyvelő segítsége, 20 órás küldöttség stb. A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a törvényt1946. május 16. A munkáltatók reakciói nagyon erősek voltak, de a rendelkezések változatlanok maradtak, és lehetővé tették az üzemi tanácsok számának gyors növekedését.
Az üzemi tanács tagjait 2–4 éves időtartamra a társaság összes, 16 éven felüli és legalább 3 hónapos szolgálati idővel rendelkező alkalmazottja választja . A tagok megbízatása megújítható.
Az üzemi tanács összetétele háromoldalú:
Az alkalmazottak képviselőinek és az üzemi tanács tagjainak megválasztása kötelező és választások megalakítását igényli.
A választások kezdeményezése a munkáltatót terheli, de kezdeményezése nélkül a munkavállaló kérheti.
Két választási kollégiumot szerveznek:
A 25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató , üzemi tanáccsal rendelkező vállalatoknál azonban csak egy választási kollégiumot szerveznek.
Ezzel szemben, ha egy vállalatnak legalább 25 vezetője van a munkaerőben , akkor egy harmadik főiskolát szerveznek.
A szavazás módja a titkos szavazás, kétfordulós listával , a legmagasabb átlaggal.
Első körben a szakszervezetek, amelyek listákat tudnak bemutatni, a következők:
A második körben egyéni vagy kollektív jelentkezés lehetséges.
A választások lebonyolításával kapcsolatos vita esetén az illetékes bíróság a kerületi bíróság.
Az első forduló előtt 45 nappal a munkáltatónak postai úton kell tájékoztatnia a személyzetet a választások szervezéséről (a megjelenő dokumentumban fel kell tüntetni a választások első fordulójára tervezett dátumot, ennek a napnak legkésőbb a következő 45. napig kell lennie . nap).
Az első forduló előtt 4 nappal a munkáltatónak:
A választások első fordulójának napja munkaidőben és a munkahelyen zajlik, azonban postai szavazás lehetséges.
Az első forduló után 15 nappal a munkáltatónak meg kell szerveznie egy második fordulót, ha a határozatképességet nem sikerült elérni (az összes leadott szavazat kevesebb, mint a regisztrálók teljes felének kevesebb mint a fele), vagy a jelölés teljes vagy részleges hiánya esetén.
A jegyzőkönyvet a szavazóhelyiség tagjai állítják össze és írják alá, majd a munkáltató a választást követő 15 napon belül megküldi a munkaügyi felügyelőnek .
Jelentkezés hiányában a munkáltató hiánypótlási jegyzőkönyvet készít, amelyet 15 napon belül megküld a munkaügyi felügyelőnek .
Törvény megjelenése óta 2008. augusztus 20, csak az üzemi tanács megválasztott tagjaival rendelkező szakszervezetek nevezhetnek ki képviselőt hozzá, amelyet a társaság személyzetének tagjai közül választanak ki, és aki megfelel a bizottságra való jogosultság feltételeinek. A törvény n o 2014-288 a2014. március 5azért jött létre, hogy módosítsa ezt a szöveget, mivel most már elegendő egy szakszervezetnek képviselete lenni ahhoz, hogy kijelölhessen egy RSCE-t (szakszervezeti képviselőt az üzemi tanácshoz). A megválasztott képviselő (k) feltételét megszüntették (ellentmondásos volt a munka törvénykönyve egy másik cikkével, amely kimondta, hogy a CCE-ben elegendő, ha egyet választottak RSCE-vel). A reprezentatív szakszervezet ezért a szakszervezet delegáltjától eltérő tagját RSCE-ként jelölheti meg. A kinevezés időtartama a hivatali időre vonatkozik, és a 300 referencia alkalmazott küszöbértéke az előző választások napján a munkaerőé.
300 alkalmazottnál kevesebb cégnélAz e társaságokhoz tartozó létesítményekben a szakszervezet képviselője (DS) hivatalból, a szakszervezet képviselője az üzemi vagy létesítési bizottságban.
A szakszervezeti képviselő (RS) funkciója az üzemi tanácsban összeférhetetlen a bizottság megválasztott tagjának funkciójával .
Ez a képviselő tanácsadói minőségben vesz részt az üléseken.
A törvény szerint megkülönböztetik az értekezletek minimális gyakoriságának meghatározását a vállalat munkaerő-küszöbértéke szerint, és hogy megtartották-e az egyszemélyes delegálás lehetőségét vagy sem.
Így az 50 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató társaságokban, valamint a 300 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató társaságokban, amelyek az egyszemélyes delegáció mellett döntöttek, a bizottság havonta legalább egyszer összeül.
Másrészt azoknál a vállalatoknál, ahol kevesebb mint 300 alkalmazott dolgozik, és amelyek nem az egyetlen küldöttséget választották, az ülést kéthavonta tartják. Az üléseket az üzemi tanács elnöke hívja össze. Ez utóbbi maga küldi meg a tagoknak az értesítést, a titkár által ellenjegyzett napirenddel együtt.
A több mint 300 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál a CE találkozó havonta történik.
További (rendkívülinek vagy rendkívülinek mondott) üléseket a munkáltató vagy az üzemi tanács tagjainak többségének kérésére lehet tartani.
A választások utáni első ülést az új üzemi tanács felállításának szentelik: a titkár és a pénztáros megválasztása a megválasztott tulajdonosok, valamint lehetséges segítőik közül, az üzemi tanács belső szabályainak kidolgozása, a kötelező és választható jutalékok, az archívumok továbbítása és a kimenő csapat számlái.
A rendes üléseket a törvényben előírt időközönként tartják. A napirendet a munkáltató és a titkár együttesen készíti el, és az ülés előtt legalább három nappal közli a tagokkal. Az elnök jelenléte az ülésen elengedhetetlen, de őt a társaság olyan alkalmazottja képviselheti, aki rendelkezik a szükséges hatáskörökkel és szakértelemmel, kivéve, ha akadályoztatást követ el . Az EK határozatait a jelenlévő tagok többsége hozza meg ( határozatképes ), és az elnök nem vehet részt a szavazásban, amikor a bizottság megválasztott tagjaival személyzeti küldöttségként konzultál.
Minden ülésnek meg kell adnia az üzemi tanács ülésének jegyzőkönyvét, amelyet a titkár készített, amelyet szükség esetén megvitattak és módosítottak. A munka törvénykönyve nem kötelezi az ülés jegyzőkönyvének jóváhagyására, de azokat jóvá kell hagyni, ha az üzemi tanács nyilvánosságra kívánja hozni azokat.
Az üzemi tanács felhívhat egy külső vállalatot, hogy jegyzeteljen és megírja az ülés jegyzőkönyvét.
Az EB bizottságokat hozhat létre benne.
Négy kötelező jutalék van, amelyeket joggal hoztak létre:
Egyéb választható, ciklikus vagy évelő megbízásokat az üzemi tanács hozhat létre saját hatáskörében.
A bizottságok visszaküldik következtetéseiket az EK plenáris ülésén.
Rendelkezik a vállalat által biztosított és a cégen belül speciálisan felszerelt helyiségekkel. A feladatai ellátásához szükséges berendezéseket (számítógép, nyomtató, fénymásoló stb.) Szintén rendelkezésére kell bocsátani. A 2000 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok esetében a munkáltatónak a bruttó bérszámfejtés legalább 0,2% -ának megfelelő működési támogatást kell fizetnie . A 2000 főnél többet foglalkoztató vállalatok esetében a működési költségvetést a bruttó bérszámfejtés 0,22% -ában állapítják meg. Ez törvényi minimum, de a nemzeti kollektív szerződés nagyobb arányokat írhat elő. Ez az adottság kötelező.
Bizonyos kritériumok szerint az Üzemi Tanács társadalmi és kulturális tevékenységeinek támogatásával is felruházható. A törvény nem írja elő, de egyes nemzeti kollektív szerződések igen. Ennek hiányában az üzemi tanács, amikor létrejön, megbecsülheti a szociális és kulturális tevékenységek támogatásának értékét a társaság ugyanazon tevékenységek során az üzemi tanács létrehozása előtt felmerült kiadásai szerint.
Az EK a társadalmi és kulturális tevékenységek egyedüli döntéshozója. Következésképpen a munkáltató, az üzemi tanács elnöke nem vehet részt a társadalmi és kulturális tevékenységek irányítását érintő határozat szavazásában. A vállalati vendéglátás az üzemi tanács társadalmi tulajdonságainak része.
Az ASC költségvetését (szociális és kulturális tevékenységek) a munkavállalók, volt alkalmazottak, családtagjaik és gyakornokaik érdekében létrehozott tevékenységek finanszírozására használják, előnyt biztosítva számukra a foglalkoztatási feltételek javítására. Ezeknek a tevékenységeknek hátrányos megkülönböztetés nélkül minden alkalmazottnak hasznot kell hozniuk.
A költségvetések elkülönítésének szabálya szerint az üzemi tanács működési költségvetése nem használható fel társadalmi és kulturális tevékenységekre. A megválasztott tisztviselők nem használhatják fel a működési költségvetés egészét vagy egy részét szociális munkák finanszírozására.
A működési költségvetés lehetővé teszi egyebek mellett a jóváhagyott képzési szervezetek megválasztott tisztviselőinek képzését, dokumentumok vásárlását, ingyenes szakértelmet.
Az elhelyezett összegekből származó kamat előállítása a bizottság belátása szerint használható fel, a bírák nem döntöttek róla.
Az okleveles könyvelő munkaügyi törvénykönyv által szabályozott beavatkozásait főként a vállalat finanszírozza (jogi képviseletek). Néhány finanszírozható a CE működési támogatásával (szerződéses kiküldetések). Végül néhány új misszió vegyes finanszírozású. A munkáltató önkéntes alapon vállalhatja a szaktudás költségeinek viselését ezen a támogatáson (a bruttó bérszámfejtés 0,2% -a) vagy jogi kötelezettségein túl.
A Munka Törvénykönyve L. 2325-36. Cikke szerint „az okleveles könyvelő [jogi] küldetése minden olyan gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi jellegű elemre kiterjed, amely a számlák megértéséhez és a vállalat helyzetének értékeléséhez szükséges”. . Feladata tehát valószínűleg messze meghaladja önmagában a pénzügyi szempontokat, és olyan szempontokkal foglalkozik, mint a vállalat versenyhelyzetének értékelése vagy a szociálpolitika szempontjai. Minden esetben az üzemi tanács határozza meg igényeit az alkalmazandó szabályozási keret keretein belül. A könyvelőnek ugyanazok az előjogai vannak, mint a bejegyzett könyvvizsgálónak.
Szakértő a következő jogi támogatásokból vehető igénybe (a munka törvénykönyve által meghatározott jogi missziók):
Az összes fenti misszió a vállalat által átvett jogi misszió.
Ezen túlmenően az üzemi tanács finanszírozhatja (0,2%), vagy a vállalatot finanszírozhatja (ha beleegyezik) a legkülönbözőbb témákban (segítségnyújtás, tanulmányok, tanácsadás, például „kiszervezés, fúziók, felvásárlások, elidegenítések stb. ).
Az üzemi tanács tagjai szabadon mozoghatnak a létesítményen belül, és bizonyos feltételek mellett a társaságon belül, még a vállalaton kívül is.
Az 1982-es törvény minden munkáltató számára előírta, hogy az üzemi tanácsnak a bruttó bérszámfejtés 0,2% -ának megfelelő támogatást fizessen. Ez a társaság bruttó bérszámfejtése az adott évben.
Ez az összeg minimumot és nem maximumot jelent. A munkáltató természetesen nagyobb összegű, úgynevezett „önkéntes” költségvetést biztosíthat egyoldalú kötelezettségvállalással, fióktelepi vagy vállalati megállapodással vagy akár felhasználással.
A munkáltató semmilyen körülmények között nem kerülheti el ezt a kötelezettséget, az üzemi tanács működését akadályozó bűncselekmény elkövetésének büntetése mellett .
A működési költségvetést a bizottság napi adminisztrációjával kapcsolatos kiadások fedezésére kell felhasználni, és bizonyos pénzügyi autonómiát kell biztosítani számára gazdasági és szakmai felelősségének gyakorlásához. A munkáltató nem vesz részt a működési költségvetés felhasználásával kapcsolatos szavazásban. Az üzemi tanács ezért nagy szabadsággal rendelkezik e költségvetés felhasználására, feladatai és jó irányítása keretein belül. Elvileg az EK tagjainak költségvetési szavazása kézfelemeléssel történik, de gyakran az EK eljárási szabályzata más módozatokat ír elő (például titkos szavazással).
Ezért ez a költségvetés támogathatja:
Ha a munkáltató fedezi ezen összegek egy részét, akkor levonhatók az üzemi tanácsnak kifizetett működési támogatás összegéből. A törvény ugyanakkor azt is előírja, hogy a munkáltató bizonyos kiadásokat fedezzen, anélkül hogy képes lenne ezeket levonni a működési költségvetésből. Ide tartozik az üzemi tanács helyiségeinek biztosítása, az üzemi tanács polgári jogi felelősségét fedező biztosítási díjak stb.
Épp ellenkezőleg, ez a költségvetés nem használható fel a következők finanszírozására:
Az egy évben fel nem használt összegeket átvihetik a következő évek működési költségvetésébe (vagy befektethetik). Másrészt a munkáltató nem tudja visszaszerezni és levonni a következő év működési támogatásának összegéből. Hasonlóképpen, semmilyen körülmények között sem lehet őket átcsoportosítani a társadalmi és kulturális tevékenységek költségvetésébe.
Törvényei szerint 1982. október 28Auroux törvény néven ismert, célja a munkavállalók kollektív megnyilvánulásának biztosítása, lehetővé téve az érdekeik tartós figyelembevételét a vállalat vezetésével, gazdasági és pénzügyi fejlődésével, a munkaszervezéssel, a szakképzéssel kapcsolatos döntésekben. és gyártási technikák.
A munkáltatónak tájékoztatnia kell, majd konzultálnia kell az üzemi tanáccsal bizonyos számú projektről, többek között:
E lépés hiányában a döntés érvénytelennek minősül, ezért nem áll szemben az alkalmazottakkal. Az üzemi tanács büntetőjogi panaszt nyújthat be annak megfelelő működését akadályozó bűncselekmény miatt. Végül, ha az üzemi tanáccsal folytatott egyeztetés hiányában a munkáltató kérelmet nyújt be a Munkaügyi Felügyelőséghez , az utóbbinak automatikusan el kell utasítania.
1982 óta az üzemi tanács hatásköre kibővült. Ez utóbbit tájékoztatni kell a vállalat gazdasági helyzetéről, különösen negyedéves és féléves táblázatok és egységes dokumentumok (éves jelentés, könyvelési dokumentum, társadalmi jelentés a vállalatok vagy állami szervek számára (EPIC és egyes EPA)) 300 alkalmazott , jelentés a nemek közötti egyenlőségről stb. ). Ezeket az EK ülése előtt kell benyújtani, hogy a megválasztott tisztviselők elolvashassák azokat. Az EK tagjai gazdasági képzést folytathatnak.
A menedzsment által szolgáltatott adatok jobb megértése érdekében az üzemi tanács felkérhet egy okleveles könyvelőt , akit a vállalat fizet, aki felelős a számlák vizsgálatáért és a vállalat globális diagnosztizálásáért. Jelentését ezután megvitatják a CE-ben. Könyvelőt is kinevezhet, aki gazdasági okokból történő csoportos felmentés esetén segíti őt az L 321-4. Cikkben előírt tájékoztatási és konzultációs eljárásban .
Amikor a bizottság tudomást szerez olyan tényekről, amelyek aggasztó módon befolyásolhatják a vállalat gazdasági helyzetét, élhet riasztási jogával, vagyis megvalósíthat egy eljárást, amelyet valószínűleg három szakaszra bontanak. (Munka Törvénykönyve, cikk L 432-5):
A Munka Törvénykönyve L 2323-86. Cikke szerint a társadalmi és kulturális tevékenységekhez való kezdeti hozzájárulást a következő két szabály kombinálásával számítják ki:
A gyakorlatban a munkáltatói járulék a bruttó bérlista 0,2 és 5% -a között változik.
A gyakorlatban az üzemi tanács tárgyalhat előnyökről kereskedelmi partnerekkel, és maga is felajánlhat szolgáltatásokat (kávéfőzők vagy cukorkák adagolói, videokazetták vagy DVD-k kölcsönzése stb.). Feladhatja az alkalmazott családját érintő tevékenységeket is: karácsonyfák , nyári táborok stb.
Ennek a megközelítésnek a célja a vállalaton belüli foglalkoztatás, munka és szakmai élet kollektív feltételeinek javítása. Az üzemi tanács gondoskodik mindenről, ami a szociális szolgáltatásokkal, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokkal, valamint a szabadidős és sporttevékenységekkel kapcsolatos.
Az üzemi tanács által kínált bizonyos szolgáltatások mentesülhetnek a díjak alól, ha megfelelnek az URSSAF által meghatározott nagyon meghatározott feltételeknek. 7 nagyon meghatározott kategória engedi, hogy mentesüljön a díjak alól:
A 7 kategóriához kapcsolódó részletek elérhetők az URSSAF weboldalán. Ezen feltételek be nem tartása esetén az adott társaságot az URSSAF adókiigazítással sújthatja, és cserébe bírságokat kell fizetnie.
Az üzemi tanácsot (CE) több telephellyel rendelkező vállalatnál az üzemi tanácsok (CE) és a központi üzemi tanácsok (CCE) váltják fel.
Csoportokban (együttesen egy domináns vállalat és az általa ellenőrzött vállalatok alkotják ) egy csoportos bizottság felügyeli az üzemi tanácsokat.
A gazdasági és társadalmi egységekben (amelyek igazságszolgáltatással vagy vállalati megállapodásokkal határozhatók meg abban az esetben, ha több jogi társaság végez kapcsolódó tevékenységet) minden vállalatnak üzemi tanácsa, a gazdasági és társadalmi egységének pedig központi üzemi tanácsa van.
A vállalatok számára a közösségi dimenzió , egy európai üzemi tanács is „feje” a nemzeti üzemi tanácsok.
A munkáltatónak rendszeresen tájékoztatnia kell az üzemi tanácsokat és az üzemi tanácsokat a munka törvénykönyvében meghatározott kötelező kérdésekről.
Háromszáz vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál a munkáltató tájékoztatást ad az üzemi tanácsnak a következőkről:
A társaság szervezete és általános működése 300 főnél kevesebb alkalmazottnál :
A társaság szervezete és általános működése 300 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató társaságokban :