Bajor Ferdinánd

Bajor Ferdinánd
A bajor Ferdinánd cikk illusztráló képe
Életrajz
Születési név Ferdinand von Bayern
Születés 1577. október 6
München
Halál 1650. szeptember 13
Arnsberg
A katolikus egyház püspöke
Paderborni herceg-püspök
Mivel 1618
Kölni érsek
Mivel 1612
Hildesheim herceg-püspök
Mivel 1612
Választófejedelem
Mivel 1612
Münster herceg-püspök
Mivel 1612
Stavelot-Malmedy herceg-apát
Mivel 1612
Liège herceg-püspök
1612 - 1650
Előző Bajor Ernest Bajor Maximilien-Henri következő
Prépost
Mivel 1594
Orn ext SERG herceg-püspök Toison d'or.svgCímer Bajorország-Pfalz.svg
(en) Közlemény a www.catholic-hierarchy.org oldalon

Ferdinánd bajor született Ferdinand von Bayern , született 1577. október 6A müncheni és meghalt 1650. szeptember 13 a Arnsberg , volt Prince-püspök Liège a következőtől: 1612-ben , hogy 1650 . Ő volt Vesztfália hercege is .

Életrajz

V. Vilmos bajor herceg , gróf rajnai nádor és lotharingiai Renée negyedik fia . A bajor Ernest unokaöccse . 1595- ben nagybátyja koadjutor kombinálta Münster , Hildesheim és Paderborn püspökségeit . Ő is a fejét a apátság Stavelot válik herceg püspök Liège pótlásaként Ernest bajor a 1612. március 16 de hivatalba nem lép addig 1613. január 27-én. Elődeihez hasonlóan soha nem kapott megrendelést. Ő volt választófejedelem kölni érsek a következőtől: 1612-ben , hogy 1650- .

Az 1613 -ben elnyomta a demokratikus értékek által létrehozott elődje 1603 . Az országban született, házasok és olvasni képes emberek csak az önkormányzati tanács részesei lehetnek. Az egyes szakmák által biztosított tanácsadó megválasztása a püspöki biztosok feladata. Kizárólag ez utóbbi illetékes az önkormányzati választások szabálytalanságainak kezelésében.

Ennek eredményeként 1633 és 1649 között megalakult a konzervatív párt (burzsoázia), Spanyolország partizánja és a demokratikus vagy néppárt (kézművesek, kisemberek), Franciaország partizánja, Chiroux és Grignoux néven .

Utószavazóinak ellenreformációja

Ő segített a következőtől: 1615-ben a 1628-ban Étienne Strecheus, segédpüspök püspök a Liège és püspök Dionysia aki megjegyezte, hogy jelentős előrelépés a protestantizmus Liège, Aix-la-Chapelle és kölni hogy a határok a reformáció , és abban a hitben, hogy jobban harcolni intézmények fejlesztésével 1614- ben Liège - ben megalapította az Ursulines-t , aki Ferdinánd bajor herceg-püspök jóváhagyását 1619. április 9talált a Orsolya kolostorban Liège a 1619 . Néhány évvel később, megalapították a kolostor Köln, míg a Ursulines a Dinant alakult, hogy az Aix-la-Chapelle .

A minimális atyákat és a megkülönböztetett karmelitákat is kérik és telepítik. Ő telepített kapucinus meg a Werl kolostorban az 1661 .

Végül az angol jezsuiták lesznek felelősek főiskolájuk oktatásáért. A bajor Ferdinánd is örök járadékot adott nekik. Mivel oltár hiányzott az isteni szolgálat megünneplésére, 1300 florint használtak fel a Boldogságos Szentség sátorának és a Szűz Mária szobor fülkéjének felépítésére.

1628-ban Thierry de Grace-t választotta Strecheus utódjának, és megkapta a dionysiai püspök címet is. Halt tovább1636. augusztus 4.

Döntései a Hercegségben

Az 1618 -ben megtiltotta a megjelenítők könyv kiadása anélkül hogy azt elolvasta és elfogadta a püspökség.

A 1623 , Gérard Douffet lett a festő fejedelem-püspök.

A 1632 , a holland lefoglalt Maastricht , és kikiáltotta a lelkiismereti szabadság van. Ez a protestantizmus fejlődését eredményezi Liège-ben.

Tól 1633 , a Chiroux támogatói fejedelmi hatalom, ellentétben a Grignoux, a népszerű párt . A 1636 , az első puccs a partizánok a herceg-püspök került sor: őket irtózik a Grignoux. Ugyanebben az évben Sébastien La Ruelle polgármester Franciaország támogatását kérte Richelieu-tól . A következő évben titokzatos módon meggyilkolták Warfusée grófjának , a rue Saint-Jean-en-Isle otthonában . A 1641 , megbízást tilos állítják Chiroux vagy Grignoux. Azonban 1646-ban (a választások megszilárdították a Chirouxokat domináns helyzetükben) szörnyű konfrontáció támadt a két tábor között. Ezt a konfrontációt követi a két polgármester, Charles de Méan lemondása Renard Jaymaert (Grignoux) javára.

A 1649 , lázadás tört ki. A herceg-püspök veszélyben van, hivatalát ideiglenesen Huyra költözteti . A Grignouxok hozták létre a lázadást, amelyet a bajor hadak fognak ellensúlyozni.

Az év végén, miután a herceg-püspök leverte a lázadást és visszatért Liège-be , elnyomta Liège népének demokratikus jogait. A szakmáknak már nincs politikai tulajdonsága, vagyonukat a város javára elkobozzák.

Egy évvel később 1650- ben halt meg .

Származás

A bajor Ferdinánd őse
                                 
  16. bajor IV
 
         
  8. IV . Vilmos bajor  
 
               
  17. Ausztria Cunegund
 
         
  4. V. Albert bajor  
 
                     
  18. Philippe I st Baden-Sponheim
 
         
  9. Marie-Jacobée de Bade-Sponheim  
 
               
  19. Erzsébet a pfalzi
 
         
  2. V. bajor bajor  
 
                           
  20. Philippe I st Kasztília
 
         
  10. Ferdinand I első római császár  
 
               
  21. Joan I újra Castilla
 
         
  5. Anne osztrák  
 
                     
  22. IV. Cseh Vlagyisz
 
         
  11. Anne Jagellon  
 
               
  23. Anne de Foix
 
         
  1. bajor Ferdinánd  
 
                                 
  24. René II Lotharingiai
 
         
  12. Lotharingiai Antoine  
 
               
  25. Philippe gueldrei
 
         
  6. François I er Lorraine  
 
                     
  26. Gilbert de Montpensier
 
         
  13. Renée de Bourbon-Montpensier  
 
               
  27. Claire Gonzague
 
         
  3. Renée de Lorraine  
 
                           
  28. Jean I er , Dánia
 
         
  14. Dán keresztény II  
 
               
  29. Christine of Saxe
 
         
  7. Christine Dániából  
 
                     
  30. Philippe I st Kasztília
 
         
  15. Ausztriai Izabella  
 
               
  31. Joan I újra Castilla
 
         
 

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

  1. Mivel egy ismert városban nincsenek hivatalos escollek, ha nem is újabban hívő angol lányokkal, amelyek idegen nyelvükön kívül és a város egyik végén maradnak, nemcsak munkanapokon elegendőek ott tanítani, már magas , az Archive püspökség Liège: Documenta leodiensia , műselyem 3, 24 f ° 80-81

Hivatkozások

  1. Mathieu-Lambert Polain , A bajor Ferdinánd vidám belépője, Liège, Jeunehomme,1839, 24  o. ( online olvasás )
  2. Florus Anglo-Bavaricus , Liège, G.-H. Streel, Leodii, 1685, 4 ° -on
  3. Történelmi és irodalmi folyóirat, Pillantás a belga szemináriumokba, Liège-szeminárium, Série des Présidents t.8, Liège 1841, p.  négyszázkilencvenhét

Lásd is

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek