Az Emilian Glossek kézírásos, különféle nyelveken ( latin , román nyelvek , baszk középkor) készült apró feliratok ( glosszák ), amelyek a kódex Latin Aemilianensis 60 egyes sorai közé vagy margójába vannak írva , az X E végén, ill. valószínűleg a XI . század elején. A másoló szerzetesnek valószínűleg az volt a célja, hogy tisztázza a latin szöveg egyes szakaszainak jelentését. A XX . Században észlelt fényességek filológiai jelentősége abból ered, hogy tartalmaznak nyomokat, amelyek először írtak egy újszerű spanyol nyelvjárást, abban a nyelvben, amelyet a régió esetei beszéltek. Ezek a glosszák, amelyek közül az ezerből több mint százat román nyelven írtak, kettőt is tartalmaznak, amelyek baszk nyelven íródtak, és az epigráfián kívül az első ismert írott nyomok egyikét alkotják .
A neve onnan származik, amit a San Millán de la Cogolla kolostorában írtak ( Millán vagy Emilien a latin Aemilianusból származik ), amely La Rioja tartományban található , amely akkor a Navarra Királyság része volt . Ennek értéke fedezte fel 1911-ben, amikor Manuel Gómez-Moreno , aki tanulmányozta a mozarab építészet a kolostor Suso , átírt a glosszák, és elküldte őket, hogy Ramón Menéndez Pidal . Ez a felfedezés elnyerte a " cuna del castellano " ( kasztíliai bölcső ) becenevet San Millán de la Cogolla-ban (és kiterjesztve La Rioja-ban ). Ne feledje, hogy vannak olyan korábbi dokumentumok, amelyek román nyelveken hivatkoznak, például a Valpuesta Cartularies vagy a Kesos Nodicia .
A szemközti kép az Emilianense 60 kódex 72. oldalát mutatja (amely ma megtalálható a Királyi Történeti Akadémia könyvtárában). Latinul olvashatunk egy homíliát a sorok között, amelyek margóján a másoló szerzetes saját kasztíliai feliratokat (glosszákat) készített .
A teljes kódex leghosszabb mondata a 72. oldalon található. Tizenkét sorból áll:
|
Cono aiutorio de Nuestro dueno dueno Christo, dueno salbatore, minő dueno get ena Honore és minő duenno tienet ela mandatione cono patre cono spiritu Sancta enos sieculos delo siecu los. Facanos Deus Omnipotes tal serbitio fere ke denante ela sua face gaudioso segamus. Ámen. |
Con la ayuda de nuestro Señor Don Cristo Don Salvador, Señor que está en el honor y Señor que tiene el mandato con el Padre con el Espíritu Santo en los siglos de los siglos. Háganos Dios omnipotente hacer tal servicio que delante de su faz gozosos seamos. Ámen. |
Dámaso Alonso ezt az imát „a spanyol nyelv első kiáltásának” nevezte.
A Codex Aemilianensis 60 glosszái, összesen több mint ezer, három nyelven vannak megírva: latinul, románul és baszkul. Az annotációk közül több mint száz román nyelven íródott, kettő pedig baszk nyelven. A latin nyelvűek köznyelvi latin nyelvűek, érthetőbbek, mint az írott nyelv, és egyes esetekben megjelenésük csak latin: latin betűkkel írták, amelyet már román nyelvként ejtettek.
Bizonyos baszk jellemzők a szakemberek szerint a másoló kétnyelvű (baszk-római) minőségét jelezhetik. Az ezekben a glosszákban használt román nyelvvel kapcsolatban általában megfogalmazott kételyeket illetően nincs bizonyosság, hogy César filológus szerint La Rioja, a Navarro-Aragonese , vagy a Kasztília-Riojan protromantikája más. Hernández. Vagyis „ a kasztíliát alkotó összetett dialektus embriója vagy alapanyaga ”, ahogy Claudio García Turza riojan kutató fogalmaz. A riódzsán sajátos jellemzők mellett különféle spanyol nyelvjárási fajták jellemzői: navarresei , aragóniai , leonéziai , mozarab nyelvűek . A Navarro-aragóniai funkciók észrevehető szava muito , feito , Honore (nőies és nem férfias), plicare , lueco , cono , ena , stb
Mindez arra készteti Menéndez Pidal (1950), Lapesa (1981), Alarcos (1982) és Alvar (1976, 1989) gondolatát, hogy a valóságban ez egy nyelvi koine , amelyben a kasztíliai nyelv különféle vonásai keverednek, ami nem tűnik olyan furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy San Millán régiója a nyelvek kereszteződésében volt, a különböző régiókból érkező emberek keresztény újratelepítésével, állandó nyelvváltást okozva.
Még két germanizmus is található a 20. és 21. glosszában, ahol ezt olvashatjuk:
|
desolabuntur |
nafragarsan |
A glosszáknak nyelvtani szerkezete is van, ellentétben a Valpuesta Cartularies-szal , ahol a román nyelvből néhány szó keveredik a latin nyelvvel.
Itt található a glosszákban használt kifejezések összehasonlítása az aragóniai és a kasztíliai nyelvű aktuális levelezéssel, a latin forma mellett:
| Lasfényekben | Aragóniai | Kasztíliai | latin |
|---|---|---|---|
| de los ( delo ) | de los , csont | de los | < ILLOSZTÓL |
| ela | a, a | a | < ILLA |
| ena, enos | egyben, csontban | la-ban, los-ban | < ILLAMBAN, ILLOSZBAN |
| fiú testvér | Vas | kalapács | < FACERE |
| sieculo | sieglo | (sieglo>) siglo | < SAECULU |
| még | ti | es | < IS |
Bár szigorúan nem helyes, ha a glosszákban használt nyelvet "az első kasztíliai szövegnek" tekintjük, tágabb értelemben figyelembe vehetjük, amint azt Manuel Alvar állítja , hogy " ezeket a szavakat a San Millánt kasztíliai vagy spanyolnak tekinthetjük, amennyiben azok feltárják a nyelvjárásban közös nyelvi jellemzők létezését, amelyek az évszázadok átlépése után nemzeti nyelvvé válnak ”.
Helyénvaló lenne figyelembe venni az újabb tanulmányokat is, például Heinz Jürgen Wolf svájci nyelvész 1997-es tanulmányát, amely a glosszák nyelvét nem az ibériai-román csoportba sorolja, amelybe a kasztíliai tartozik , hanem a pireneusi csoportba. Mozarabic, amelyhez az aragóniai tartozik .
A másoló szerzetes nem korlátozódott arra, hogy lexikális kételyeit feloldja a kolostorok szokásos latin szószedetével, a peremeket a felső Rioja-vidék népi nyelvével is kitöltötte. Íme egy példa a másoló működésére:
„ Et ecce repente (luenco) uns de de principibus ejus ueniens adorabit eum. Cui dixit diabolus ¿unde uenis? És válaszolt: fui jn többek között prouincia és elicitabi (lebantai) bellum (pugna) és effusiones (bertiziones) sanguinum ... "
Ahogy látható, a másoló magyarázattal szolgált a latin szó, amely úgy tűnt neki, hogy a legkevésbé ismert, valószínűleg egy szótár: ő fordította repente által luenco (a mai kasztíliai: luego ) arousitabi által lebantai ( Levante ), Bellum amit most tanult szót Pugna , effusiones által bertiziones stb
Megkülönböztetjük a Navarro-Aragonese jellegzetességeit olyan szavakkal, mint lueco ( luego ), get ( es , és ti a jelenlegi aragóniai nyelven), plicare , feito , muito stb.
A baszk , két jelölések: glosszák 31 és 42, nevezetesen:
|
jzioqui |
hemos |
A román nyelvben van egy fényesség is, amely megfelel a második mondatnak: nos non kaigamus („nosotros no nos arrojamos”).
A baszk nyelv két rövid glosszája a legrégebbi nem epigráfiai írásbeli bizonyságot baszk tudomásunkról.
Ez az említés, valamint a régió e nyelvben elterjedt helynévtartása bizonyítéknak tekinthető, hogy ezeket a glosszákat a baszk-római nyelvi érintkezés egyik területén kellett megírni.