Győr-Moson-Sopron | |||
Címertan |
Zászló |
||
Adminisztráció | |||
---|---|---|---|
Ország | Magyarország | ||
Régió ( régió ) |
Nyugat-Dunántúl | ||
Központ ( megyeszékhely ) |
Győr | ||
Kerületek ( járás ) |
Csorna , Győr , Kapuvár , Mosonmagyaróvár , Pannonhalma , Sopron , Tét | ||
ISO 3166-2 | HU-GS | ||
Demográfia | |||
Népesség | 448.435 lakos. (2010) | ||
Sűrűség | 110 lakos / km 2 | ||
Földrajz | |||
Elérhetőség | Északi szélesség 47 ° 36 ′, keletre 17 ° 18 ′ | ||
Terület | 408 870 ha = 4 088,7 km 2 | ||
Helységek | |||
Komitális városok | 2 | ||
Városok | 9. | ||
Önkormányzatok | 171 | ||
Elhelyezkedés | |||
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Magyarország
| |||
Győr-Moson-Sopron egy megye Északnyugat- Magyarországon , Szlovákia és Ausztria határában . Szintén határos Komárom-Esztergom , Veszprém és Vas megyékkel . Győr-Moson-Sopron megye 1998 óta a Nyugat- Pannónia Eurorégióhoz tartozik .
Címer | Ismeretlen. | |
---|---|---|
Részletek | Győr-Moson-Sopron jelenlegi címere az egykori Győr , Moson és Sopron megyék egyesülését tükrözi . A címer hivatalos státusát még meg kell határozni. |
|
Más néven |
Ismeretlen címeres győri fegyverek |
|
Címer ismeretlen Mosoni fegyverek |
||
Blazon ismeretlen soproni fegyverek . |
A megye Gy Mosr-Moson-Sopron jött létre 1950 a három megyében a Győr , Moson és Sopron . Ez a kommunista kormány által működtetett egyesülés korábbi változások eredménye volt, amelyek Magyarország nyugati határát érintették . By 1921 , a megyében Moson és Sopron már minden osztották és nyugati részeit képezték az osztrák Land of Burgenland . 1921-ben egy népszavazást követően Sopron városa (65 százalékkal) magyar marad, ahelyett, hogy Burgenland (Ausztria) fővárosává válna. Között 1921 és 1945 , Győr és Moson részét képezték az egyesült megye Győr-Moson-Pozsony amely átkeresztelték Győr-Moson in 1945 . A párizsi békeszerződés írták alá 1947 , Magyarországon majd átengedte három falu a megye Győr-Moson hogy Csehszlovákia . Győr a főváros, de erős a versengés Sopronral, amely mindig is fontos kulturális központ volt. A megye másik híres helye Hegyeshalom , ez a magyar határ fő átkelőhelye . 1990- ig a megyét hivatalosan Győr-Sopronnak hívták .
Vonalak és állomások | Hálózati leképezés | |
---|---|---|
1. vonal Budapesttől Rajkáig Hegyeshalomon keresztül |
|
|
8. vonal Győrtől Sopronig | ||
9. vonal Fertőszentmiklósról Pamhagenig
| ||
10-es vonal Győrtől Celldömölkig | ||
A 11-es vonal Győrtől Veszprémig | ||
A 14-es vonal Pápától Csornáig | ||
A 15. vonal Sopronból Szombathelyig | ||
A 16-os vonal Hegyeshalomtól Szombathelyig |
A megyét 2013- ig statisztikai kistérségekre ( kistérség ) osztották fel . A területi reformot követően1 st január 2013-as, helyüket az 1984-ben megszüntetett körzetek ( járás ) váltották fel . Ezentúl a megye 7 körzetre oszlik:
Kerület | Ülés | Terület | Népesség | Helységek |
---|---|---|---|---|
Csornai járás | Csorna | 579,77 | 32 628 | 33 |
Győri járás | Győr | 903,41 | 193,445 | 35 |
Kapuvári járás | Kapuvár | 372,14 | 23,326 | 19. |
Mosonmagyaróvári járás | Mosonmagyaróvár | 899,97 | 72 839 | 26. |
Pannonhalmi Járás | Pannonhalma | 312,35 | 15,273 | 17. |
Soproni járás | Sopron | 867,75 | 100 155 | 39 |
Tet kerület | Fej | 272,62 | 14,161 | 14 |