Óz varázslója | ||||||||
Eredeti amerikai kiadás 1900-ból. | ||||||||
Szerző | Lyman Frank Baum | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Egyesült Államok | |||||||
Kedves | Fantasztikus regény fiataloknak | |||||||
Eredeti verzió | ||||||||
Nyelv | angol | |||||||
Cím | Óz csodálatos varázslója | |||||||
Szerkesztő | George M. Hill Társaság | |||||||
A kiadás helye | Egyesült Államok | |||||||
Kiadási dátum | 1900 | |||||||
francia változat | ||||||||
Fordító | Marcelle Gauwin | |||||||
Szerkesztő | Denoël és Steele kiadások | |||||||
Gyűjtemény | A Csodálatos Könyvtár | |||||||
A kiadás helye | Párizs | |||||||
Kiadási dátum | 1931 | |||||||
Illustrator | William Wallace Denslow | |||||||
Takaró | William Wallace Denslow | |||||||
Oldalszám | 249 | |||||||
Kronológia | ||||||||
| ||||||||
The Wizard of Oz (eredeti címe: The Wonderful Wizard of Oz ) egygyermek regénye írta Lyman Frank Baum és megjelent az Egyesült Államokban 1900 George M. Hill Company, illusztrációkkal William Wallace Denslow. Franciaországban 1931-ben jelent meg először.
A gyermekirodalom nagy klasszikusa az angol nyelvterületen - az első helyen A The Wind in the Willows írta Kenneth Grahame 1908 - több film változtatások történtek.
A szerző írt egy folytatást a regény: Le Merveilleux Pays d'Oz ( A csodálatos Óz , 1904), lefordították francia végén 1981-ben és Ozma, a hercegnő Oz ( Ozma of Oz , 1907) fordította franciára 1982-ben .
A Kansasban élő Dorothée (vagy a verziótól függően Dorothy) nevű kislányt és kis kutyáját, Toto- t egy tornádó rabolja el otthonával, és egy csodálatos, Oz nevű földre szállítják . A ház kelet gonosz boszorkányára esik, és azonnal megöli; Dorothée összegyűjti az ezüst cipőt (rubin az 1939-es filmben) a boszorkánytól. Ahhoz, hogy visszataláljon Kansasba, az észak kedves boszorkánya azt tanácsolja, hogy forduljon a nagy és hatalmas Oz varázslóhoz, aki az Emerald Cityben lakik.
Ahhoz, hogy odaérjen, egy sárga téglaúton kell járnia . Útközben Dorothy találkozik egy madárijesztővel, aki panaszkodik, hogy nincs agya, egy ónfavágóval, aki sajnálja, hogy nincs szíve, és egy oroszlánnal, aki sajnálja a bátorság hiányát. Dorothyt követve mindhárman a bűvészhez mennek, hogy megadják nekik azt, ami hiányzik. A bűvész beleegyezik, feltéve, hogy kiküszöbölik a Nyugat gonosz boszorkányát . Dorothynak sikerül ezt megtennie, és egy vödör vizet dobott a boszorkányra, ami megolvadt.
De a bűvész véletlenül csaló. Még mindig sikerül megadni a madárijesztőnek, a fametszőnek és az oroszlánnak, amit akarnak, de nehezebb neki visszahozni Dorothyt Kansasba. Ehhez lufit készít, de az elrepül a mágussal és Dorothy nélkül. Végül Dorothy a kedves déli tündér segítségének köszönhetően juthat haza, aki azt tanítja neki, hogy az ezüst cipő segíthet neki: mindössze annyit kell tennie, hogy háromszor megcsattan a sarkán, és kifejezi kívánságát.
Henry Littlefield történész 1964-ben az American Quarterly egyik cikkében gazdasági értelmezést javasolt, bár nagyon ellentmondásos. Között 1883 és 1897 végén a aranyozott kor , a depresszió történt az Egyesült Államokban . A nyugati gazdálkodóknak súlyos adósságuk volt. Az aranystandard akkor érvényes volt, és néhány közgazdász támogatta az ezüst használatát is . Ez lehetővé tette volna a valuta mennyiségének növelését, inflációt okozott volna és csökkentené a gazdák adósságának valódi terheit. Ez a kérdés döntő fontosságú volt az 1896-os elnökválasztás során. William Jennings Bryan azután megtámadta az aranyszínvonalat. De ez volt William McKinley , republikánus és a védő az aranystandard, aki elnök lett. A könyv szereplői a kor különböző alakjait és eseményeit szimbolizálják:
Luca Gallesi 2012-ben publikálta a C'era une volta l'economia ( Valamikor a gazdaság 2015-ben Franciaországban) esszét , amelyben az Oz Varázsló e történelmi-gazdasági megközelítését elemzi a bimetallizmus veszekedéséhez kapcsolódóan , így felvette Hugh Rockoff és Henry Littlefield tézisét . Gregory Mankiw a gazdasági epizód illusztrálásaként idézi a mesét Makroökonómia (1992) című könyvében .
1903-ban a Publishers Weekly magazinnak adott interjújában Baum bejelentette, hogy iratszekrényeiből kapta az "Oz" nevet, "O - Z" felirattal.
1900-ban megjelent The Oz varázsló pozitív kritikai fogadtatásban részesült. A New York Times dicséri, a gyermekirodalom felelevenítésének példájaként tekint rá . A cikk feltételezi, hogy nagy vonzerővel bír a fiatal olvasók számára, és dicséri az illusztrációk minőségét, amelyek kellemes kiegészítői a szövegnek.
A regényt azonban később egészségtelen és istentelen eszmék közvetítésével vádolják, és 1928-ban az amerikai nyilvános könyvtárak azzal az ürüggyel cenzúrázták a könyvet, hogy "erős nők karaktereit ábrázolja vezetői szerepekben".
1957-ben azzal az érveléssel, hogy Baum regényei "a mai gyerekek számára nem jelentenek értéket", a detroiti közkönyvtárak igazgatója ismét cenzúrázta könyveit. Hozzáteszi, hogy a történetek és a szereplők "negativitásra és gyáva szellemre ösztönzik a gyermekeket".
(nem teljes lista)
Több filmadaptáció készült ebből a könyvből. A leghíresebb a zenés film által Victor Fleming (1939), a Judy Garland , mint Dorothy Gale és Frank Morgan , mint a bűvész. A film dalai ( Over the Rainbow , Follow the Yellow Brick Road and We are off to meet the varázsló ) különösen híresek.
Televíziós sorozat: Az "Emerald City" 2016-ban készült, és 2017-ben került adásba.
L. Frank Baum sok folytatást írt a regényhez. Ott elmélyíti Oz földjének leírását, és feltalál több szomszédos országot. FL Baum halála után további regényeket írtak más szerzők, az első Ruth Plumly Thompson , John R. Neill és Jack Snow .