Születés |
1968. június 27 Montreal , Quebec , Kanada |
---|---|
Állampolgárság | kanadai |
Szakma | Színésznő |
Pascale Bussières , született 1968. június 27A Montreal , egy kanadai színésznő . David Bussières húga, az Alfa Rococo .
Leggyakrabban szerzői filmeket forgat, de néhány nagy produkciót is angolul Kanadában és az Egyesült Államokban . Ő kapott több hatású díjakat, mint például a World Film Festival of Montreal vagy Jutra a Metrostar ár (Quebec) és a Genie-díj (Kanada).
Pascale Bussières 13 éves korában derül ki, amikor a Micheline Lanctôt rendezte Sonatine című film két sztárjának egyike, és amelyben egy öngyilkossági gondolatok által kísért tinédzser lányt játszik. 1992- ben Jacques Leduc La Vie fantôme című pszichológiai drámájában a házas férfiba szerelmes nő tolmácsolása tolmácsolási díjat kapott a Világfilm Fesztiválon . De a következő évben Pascale Bussières vált igazán ismertté a nagyközönség számára, amikor a főszerepet, Blanche Pronovost szerepét játszotta a Blanche című történelmi sorozatban , amelyet Charles Binamé rendezett, és a Les Filles de Caleb nagy sikert aratott .
Ettől kezdve elindult a karrierje, és nagyon termékeny színésznő lett. Gyakran dolgozik Binamé-val (az Eldorado kórusfilm 1995-ben, La Beauté de Pandore 2000-ben), valamint Léa Pool- szal ( Emporte-moi 1998 - ban, Le Papillon bleu 2004-ben). Kétszer jött össze Micheline Lanctôttal ( Két színésznő 1994-ben és Suzie 2007-ben), és a legjobb színésznő Jutra-trófeát kapta Alys Robi énekesnő tolmácsolásáért a Denise Filiatrault által rendezett Ma vie en cinémascope életrajzi drámában .
Bár a legtöbb karrierje zajlott Quebec, azt is látni időnként forgatott angol Kanada ( Ha Night Is Falling által Patricia Rozema 1995 Le Crépuscule des Nymphes de glace által Guy Maddin 1997), illetve Franciaországban ( La ismétlés által Catherine Corsini 2001 Petites Coupures által Pascal Bonitzer 2003).