pengő (hu) Régi pénzegység | ||||||||
Hivatalos felhasználói országok |
Magyar Királyság (1927-1946) Magyar Köztársaság (1946) |
|||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Helyi szimbólum | P | |||||||
Pénznem időrendje | ||||||||
| ||||||||
A Pengő (ejtsd: [ p ɛ ŋ g ø ː ] "pèngueu" ) Magyarország pénzneme volt1 st január 1927-ben, dátum, amikor az osztrák-magyar koronát lecserélte , in 1946. július 31, ahol a forint váltotta fel . A pengőt 100 fillérre osztották fel . A valuta volt a legerősebb hiperinfláció a történelemben, egyes bankjegyek névértéke egymilliárd milliárd (10²¹) pengő volt.
A pénzegység használt osztrák-magyar birodalom a 1892. szeptember 11amíg 1918 volt az osztrák-magyar korona , a régió első modern arany- alapú deviza . Ez a pénznem váltotta fel az osztrák-magyar guldeneket, akik az I. Ferenc József császár által , a kettős monarchia 1867-es létrehozása óta működtek . Ez utóbbit 100 krajczárra (a mai magyar nyelven krajcárra) osztották.
A 1918. november 16, kikiáltják a Magyar Köztársaságot.
A magyar korona jött létre 1921. május 4. A magas infláció miatt felváltotta a pengő, az 1925. november 4, 1 500 pengő árfolyamon 12 500 koronáért.
Alatt a második világháború , Reich Credit Bonds (XDEK) is eljuttatta közé tartozik. A szovjet megszállás alatt (1945) a Vörös Hadsereg pengője (HUR) a szovjet rubellel keringett .
A második világháború után a pengőt az eddigi legerősebb hiperinfláció érte . A válság csúcspontján az árak 15 óránként megduplázódtak. A 1946 , A Százmillió B.-pengő tehát nyomtatott, ellátott bankjegyet névértékű 100 millió B.-pengő , vagy 100,000,000,000,000,000,000 (10 20 ) pengő.
A 1946. július 31, helyébe a forint lép 400 millió milliárd b.-pengő árfolyamon egy forintért (400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 = 4 × 10 29 pengő, vagyis 400 kvadrillió ). Ez az ár pusztán elméleti jellegű volt, mert a legnagyobb forgalomban lévő bankjegy 1000 millió b.-pengő (10 21 pengő) volt, és az összes forgalomban lévő pengő kevesebb mint 1/1000 forintot ért.