A búcsúvers (絶命 詩) röviddel a halál előtt írt vers . Sok kultúrában hagyomány az értelmiség számára, különösen a Joseon- koreai Koreában és Japánban a jisei no ku (辞世 の 句 ) .
A búcsúverseket kínai , koreai és japán zen szerzetesek (utóbbiak kanshi-ban [kínaiul összeállított japán költészet], waka vagy haiku írtak ), és sok haikus író írta. Japánban hagyomány volt, hogy a művelt emberek egy jiseit alkottak a halálukon . Az egyik legkorábbi ismert jisei írta Prince Ōtsu végrehajtott 686 . A búcsúversekre példa a híres haikus költőről , Bashō Matsuo-ról , Ryōkan buddhista szerzetesről , Ōta Dōkan (az Edo-kastély építője ), Sōko Gesshū szerzetesről és Tsukioka Yoshitoshi metszőmesterről szóló cikkekben . A szokás a modern Japánban is folytatódott.
A 1945. március 17, Tadamichi Kuribayashi tábornok , az Iwo Jima csata japán főparancsnoka utolsó levelet küld a császári parancsnokságnak. Az üzenetben a tábornok elnézést kér, amiért nem védte meg Iwo Jima szigetét a túlerőben lévő amerikai erőkkel szemben . Ugyanakkor kijelenti, hogy nagyon büszke emberei hősiességére, akik ellátás híján ütésekkel és puskacsikkekkel folytatott harcra szorultak. Az üzenetet a hagyományos búcsúverssel fejezi be.
A szomorúság eluralkodik rajtam, mert képtelen vagyok eleget tenni a hazám iránti kötelességemnek, Nincs
többé golyóm vagy nyilam
, bosszú nélkül a földre zuhanva
újjászülök, hogy visszavegye a kardomat.
Amikor ezen a szigeten elszabadul a gyom,
a szívem és a lelkem a császári nemzet sorsával lesz.
Többen különböző formában alkották a jiseiket . Ōtsu herceg wakát és kanshit használt , Sen no Rikyū pedig kanshit és kyōkát .
A búcsúvers néha olyan lehet, mint egy vita után több ember kibékítésére irányuló akarat .
A költészet régóta nélkülözhetetlen része a japán hagyományoknak. A búcsúversek általában kecsesek, természetesek és érzelmileg semlegesek, összhangban vannak a buddhista és sintó tanításokkal . A legkorábbi ismert művek kivételével nem volt helyénvaló a halál kifejezett említése; ehelyett metaforikus hivatkozásokat alkalmaztak, mint például a napnyugta , az ősz vagy a cseresznyevirág zuhanása , amelyek az élet múlandóságára utalnak.
Mivel ez az életben egyszeri esemény volt, elterjedt gyakorlat volt, hogy ezt elismert költőkkel előzetesen, sőt néha még a halál előtt is megbeszélték, hogy megbizonyosodjanak róla, amikor eljön az ideje. Idővel a verset néha átírták, de ezt az átírást ritkán emlegették, hogy elkerüljék az elhunyt örökségének elrontását.
A seppuku (japán rituális öngyilkosság) szertartás során a rituálé egyik eleme egy búcsúvers írása volt, waka stílusban írva (öt sor, és általában öt, hét, öt, hét és hét tétel ). .
1970-ben Yukio Mishima író és tanítványai több jiseit alkottak, mielőtt sikertelenül vették át Tokióban az Ichigaya helyőrséget , amelynek során hagyományosan öngyilkosságot követtek el.
A koreai buddhista szerzetesek mellett a seonbi nevű konfuciánus tudósok néha búcsúverseket írtak (절명 시). A legismertebb példák azonban azok, amelyeket olyan híres történelmi személyek írtak vagy mondtak el, akik hajdani királyuk iránti hűségük vagy alattomos cselekményük miatt közelgő kivégzéssel néznek szembe. Gyakran rögtönzöttek, általában hűségről és szilárdságról beszélnek. Az alábbi példákat a koreai iskolákban ma is megtanulják, mint a hűség modelljét. Az ősi kínai költői művészet (五言 詩) szijó (3-4-3-4 vagy variációk három sora) vagy hanja stílusában íródtak.
Yi Gae ( 이개 ·, 1417-1456) egyike volt a „ hat mártírhalált halt miniszternek ”, akiket kivégeztek, mert Sajo király meggyilkolását tervezték, miután az utóbbi unokaöccsétől, Danjongtól elrabolta a trónt . Sejo felajánlotta megbocsátását Yi Gae-nek és Seong Sam-mun-nak, ha megbánják bűncselekményüket és elfogadják legitimitását, de Yi Gae és mindenki más elutasította. A következő verset mondta cellájában a kivégzése előtt1456. június 8. Ebben a szijóban a „lord” (임) szó valójában „szeretett vagy dédelgetett személyt” jelöl, Danjong királyra utalva.
방안 에 혔는 촛불 눌 과 이별 하엿 관대
겉으로 눈물 지고 속타 는 줄 줄 모르는 다.
우리도 천리 에 임 이별 하고 속타 는 듯 하여라.
Ó, abban a gyertyafényes szobában kivel vagy?
Nem öntenek könnyeket és nem égnek bent, és senki sem veszi észre.
A mi Urunkkal megyünk, és úgy égünk, mint te.