Saaya ibn Urayd

Saaya ibn Urayd Életrajz
Tevékenység Költő

Saaya ibn Urayd arab költő , a VII .  Században élt .

Ez szerepel a osztályba tartozó arab költők a filológus VIII th  -  IX th  században CE Ibn al-Sallam Jumahî és The Book of Songs , költői antológia X th  század álló Asfahani .

Az arab költők osztályaiban

Ez a költőket besoroló mű (arab cím: Tabaqat ) két fő részből áll: az iszlám előtti költőkből (djahiliyyin) és a muszlim költőkből (islamiyyin). Egy harmadik rész, amelyben Saaya ibn Urayd (aki nem bálványimádó és nem is muzulmán) szerepel, megtöri ezt a szimmetriát: egyrészt a zsidó költők egy osztályát foglalja magában, amelyben Saaya ibn Urayd Samaw 'al , Al- Rabi ibn Abu al-Huqayq  (en) , Kaab Ibn al-Ashraf és további négy költő; másrészt városi költők osztálya; és végül egy költők osztálya, akik threnet írtak.

Az Énekek könyvében

Ez a költői antológia, a Kitâb al-Aghânî , 22. kötetében az arábiai zsidók költészetének antológiáját kínálja. „Ez a választás szövegek látszik bizonyítani, hogy abban az időben a al-Kitáb Aghani [ X th  század], töredékek nyúlik vissza, a zsidó költők nem csak énekelt, de a kijelölt hatósági védnökséget. Így a Samaw'al , a Saaya ibn Urayd, Abu l-Zannad al-Adimié, amelyet Ibn Muhriz megzenésített ” .

Aszfahani arról számol be, hogy az omajjad kalifa, Muʿawiya I nyilvánosan idézte a Szaájaa ibn Urayd verseit.

Beszámol arról a párbeszédről is, amely Muʿawiya I és Saaya ibn Urayd, vagy egy másik hagyomány szerint Abd Al-Malik omjajad kalifa és e költő között zajlott volna: beszélgetéstársa kérésére Saaya egy vers felolvasásával kezdi. saját apja által; vita alakult ki, amelynek során Saaya polemikus hangnemben szemrehányást tett a kalifának, amiért a múltban harcolt a prófétával , majd kitiltotta a próféta utódait a kalifátusból ; "Semmi közöd ehhez a [kalifa] hivatalhoz" - mondta Saaya ibn Urayd, hazugnak és gazembernek nevezve beszélgetőtársát.

Idézetek

"Ó, Su'da háza, a boldogság völgyének végén, üdvözlöm őt, bár elhagyatottan és leromlottan a helyszín nem más, mint a vadállatok élőhelye, az edények hamvainak és a tűznek a kihalásaA botomra támaszkodva megkérdeztem a házat: nem szólt hozzám: még a süketség képzeletbeli nyelve sem ... ”.- Ó, tudjam, amikor a halálomat gyászoljuk, mit gyászolnak a gyászolóim  !Azt mondják: Nem vagy messze? Mennyi gyűlöletet nem oszthatok el bátorságból vagy engedékenységből!Én, bosszúálló nélkül vettem át a jogaimat, érvelés nélkül helyesen cselekedtem másokkalAmikor meghívtak valamilyen nehéz ügyre, megkönnyítettem. Tehát engem hívtak Elérettnek, Győztesnek ”(Jacques Berque fordítása).

Lásd is

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Charles Pellat , Ibn Sallam al-Djumahi , Encyclopedia of Islam , Brill Online, 2 01 4. Referencia. BULAC (Egyetemi Nyelv- és Civilizációs Könyvtár), 2014. március 11. ahi-SIM_3355
  2. Jacques Berque, Zene a folyón: Kitab al-Aghani legszebb oldalai , Albin Michel, 1995, p.  221 .
  3. Jacques Berque , Zene a folyón: Kitab al-Aghani legszebb oldalai , Albin Michel, 1995, p.  222-223 .
  4. Jacques Berque , Zene a folyón: Kitab al-Aghani legszebb oldalai , Albin Michel, 1995, p.  223 .
  5. Jacques Berque, Zene a folyón: Kitab al-Aghani legszebb oldalai , Albin Michel, 1995, p.  223 .

Külső linkek