Echinodiscus tenuissimus (L. Agassiz és Desor, 1847)
Sculpsitechinus tenuissimus egy faj a tengeri sün a Astriclypeidae család.
A teszt (héj) oldalsó mélyedésben van, vékony, szinte éles éllel; legfeljebb 10 cm átmérőjű. A központi korong tetején 4 gonopor van. A belső támpillér sűrű, rácsos vagy méhsejt alakult ki belőle. A szirmok jól fejlettek; a hátsó pár rövidebb, mint a többi, amelyek enyhe szögletes bemetszéseket képeznek az elülső szélén.
Az interambulacralis és az ambulacralis zónák azonosak az ambulacralnál. A hátsó kaktuszok hosszú résűek („lunulae”). A periproct a szájfelületre kerül, a hátsó margó közelében. A nemzetség másik két fajához képest az E. tenuissimusnak rövid és szélesebb lunulusai vannak, amelyek nem érik el a peremet.
A nyílás az első poszt-fundoronalis interambulakrális lemezpár szélén található. Az adagolóbarázdák elágaznak a bázisoronális szél közelében; Distálisan nagyon elágazóak.
Mintája in situ a Singapore
Élő példány orális oldala
Ez a tengeri sün található az indo-csendes-óceáni térségben az indonéz hogy a szigetek a Csendes-óceán nyugati, a homokos fenék (többé-kevésbé törmelékes vagy sáros), általában sekély, és a felület közötti 20 m mély.
Fúrják a tengeri sünöket, amelyek leggyakrabban az üledékbe temetkezve élnek, amelyeket táplálékként szűrnek le. A bársonyos szőrszálakban módosított radioljaik lehetővé teszik számukra a haladást a homokban, de olyan áramot is létrehozhatnak, amely az üledéket a szájnyíláshoz juttatja. Napközben gyakran az üledékbe rejtve élnek, éjszaka jobban láthatóak.
A fajt Louis Agassiz és Pierre Jean Édouard Desor természettudósok írták le 1847-ben Lobophora tenuissima néven , majd az Echinodiscus nemzetségbe , végül pedig 2014- ben a Stara & Sanciu a Sculpsitechinusba költözött.