A Pandemonium ( héberül : תֹ֙הוּ֙ וָבֹ֔הוּ Tohu going vohou , franciául Tohu fog nyüzsögni ) egy héber kifejezés, amely a 1Mózes 1: 2-ben jelenik meg a hamarosan létrehozott világ állapotának leírására. A bibliai és a bibliai utáni szakirodalom egyetért abban, hogy ezt az állapotot vendégszeretetlennek vagy akár összeegyeztethetetlennek tartja az élettel. A koncepciót a francia nyelven a tohu-bohu néven vették fel, amely zavaros izgatottságot jelöl.
Azok a szövegek, amelyek ezt a kifejezést vagy annak jelentését, vagy a két kifejezés egyikét használják: a Genezis I., 1-2. : Kezdetben Elohim megteremtette az eget és a földet. És a föld touhou-bohou volt , sötétség a mélység színén, és Elohim lehelete lebegett a vizek színén . Az Ézsaiás XL.V 18 .: Nem hozza létre tohou , de volt, hogy lakják, hogy ő alkotta. A Mózes 5. fejezetében , XXXII., 10 .: Egy sivatagi földön találta őket, egy tohouban, ahol a magány üvölt, megvédte őket, vigyázott rájuk, őrizte őket, mint a szemfenéje . A Zsoltárokban : Isten tévútra vezette a hébereket a pusztában, ahol nincs út.
A Biblia első és második versének felolvasása során felmerülő kérdés a következő lehet: A Biblia a teremtés egyszerű leírásával kezdődik ( az elején Elohim megteremtette az eget és a földet ). De a második verstől kezdve a világ káoszban jelenik meg . Isten ebben az olvasatban demiurgként és nem alkotóként jelenhet meg, ahogyan azt a görög filozófusok mondták, akik azt gondolták, hogy Zeusz örök ügyet szervezett. Lenne egy olyan korábbi állapot, amikor Isten és a világ örökké szemtől szemben létezik. Az első vers így az anyag kaotikus állapotának isteni alkotásaként értelmezhető, amely a görög filozófusok felfogása.
A Biblia hivatkozásaiból a tohou állapota meghatározható olyan környezetként, ahol hiányoznak azok az utalások, amelyek lehetővé teszik az ember számára a tájékozódást. Ez egy hatalmas üres hely, amely semmiféle jelentéssel nem rendelkezik.
Rashi az anyag első állapotát olyan állapotként írja le, amely az embert meghökkent állapotba sodorta volna. Ez az ember soha nem létezett, mivel a tohu megelőzi az ember megjelenését. Rashi ezt a fikciót használja a koncepció leírására. A nyüzsgés elképzelhetetlen, referencia, elvek és törvények híján csak csodálkozva tapasztalható meg.
Yehuda Bar Simon rabbi mind a két kifejezést úgy értelmezi, mint egy pillanatot, egy pillanatot egy történelmi folyamatban. A tohou az Adam . Az első ember, aki a tilalom megszegésével vissza akarta hozni a világot a káosz informális állapotába. A héberek ugyanis a törvény iránti engedelmesség elengedhetetlen feltétele a világ rendjének és a káoszból a rendezett kozmoszba való átmenetnek. A Bohou van Cain , aki megölte testvérét Ábelt . Az ember megölésével megöli a világot, és visszahozza eredeti Tohu-va-Bohu állapotába . A nyüzsgés a sivatag, és Cain kiürítette a világot azzal, hogy lehetetlenné tette másokkal való kapcsolatát.
Barbara Engelking lengyel író a Tohu-va- Bohu-nak megfelelő formátlan és üres univerzumként írja le a zsidók világegyetemét, akiknek sikerül elmenekülniük a lengyel vidéki gettók, a tömegsírok, a vonatok és a haláltáborok elől. A Genezis Ge 1 második verséből , vagyis egy szakadékba, egy sivatagba, ahol nem lehet találkozni az emberrel.
A Septuaginta néven ismert görög változat az ókori görög kifejezéseket használja: ἀόρατος καὶ ἀκατα-σκεύαστος a héber Tohu-ve-Bohu kifejezések fordítására . Jelentése: "forma, láthatóság és előkészítés nélkül".
A szó a francia nyelvre a tohu-bohu szó formájában került át, amelynek primitív jelentése azonos a héberéval, de kibővült a zavaros zaj , zajos zűrzavar jelentésével .
A fordítás Voltaire a Biblia (1764) francia az első, hogy vegye fel, és lefordítani a mondatot Genesis az alábbiak szerint: „A föld tohu-Bohu” .
Szerint Alain Houziaux pásztorral a református egyház Franciaországban, a bibliai kifejti, hogy a világ jött létre egy primitív káosz nevű tohu-Bohu amelynek jellemzői lehet meghatározni az alábbiak szerint:
A héber tohu-va-bohu kifejezéssel megjelölt sajátos kozmológia nem kifejezetten juda, más neveken pedig egyiptomi, indiai, görög és kínai mitológiákban jelenik meg.