William gifford

William Gifford portréja, John Hoppner . Életrajz

Születés	1756. április Ashburton
Halál	1826. december 31 (70 évesen) London
Állampolgárság	angol
Kiképzés	Exeter Főiskola
Tevékenységek	Költő , író , újságíró

William Gifford (1756. április - 1826. december 31 ) brit irodalomkritikus , költő és lektor, különösen szatirikus szellemiségéről és polemista képességeiről ismert .

Jane Austen , és különösen Emma számos regényének lektorája . Ebben a minőségében dolgozott a John Murray kiadónál.

Életrajz

William Gifford Ashburtonban , Devonshire- ben született ; ő Edward Gifford és Elizabeth Cain fia. Apja csak tizenhárom éves korában halt meg, édesanyja pedig egy évvel később meghalt, így egy keresztapa gondozásában hagyta, aki szinte folyamatosan nem gondoskodott róla.

Ennek eredményeként fiatalkorában több kézműves foglalkozást végzett, ekével , kisfiúval vagy macskaképző tanonccal . De csak a tanulmányok érdekelték, és verseket írt, amire felhívta figyelmét egy Ashburton-i sebész, William Cookesley, aki előfizetői szerződést kötött rá, hogy elküldje őt tanulni.

1779-ben belépett Exeter College , Oxford , mint a biblia jegyző -, hogy valójában, mint egy szolga. De végzett tovább1782. október 10. Már Oxfordban dolgozott a Juvenal fordításán . Miután végzett, hasznot húzott Lord Grosvenor pártfogásából , aki fia oktatójaként vette fel.

Fokozatosan írta első költeményét, a The Baviad (1791) című szatíraparódiáját Della Cruscans-ról (egy) egy akkori szentimentális költőkről, amelyeket William Gifford radikális szellemük alapján veszélyesnek tartott. Átfogalmazza Perzsia római költő (Kr. U. 34 - 62) első szatíráját .

Művek

Költőként William Gifford legeredményesebb munkáját általában a Baviad című paródiájának tekintik .

Kritikusként bizonyos megítélési élességet mutat, annak ellenére, hogy mindent eltakar a polemikus jellege, sőt egy bizonyos keserűség is, gyakran hagyja magát inkább politikai véleménye, mintsem ennek az ítéletnek a saját érdemei szerint ítélni.

Szatirikus költeményei a John Strachan által 2003-ban megjelent 1785-1840 British Satire, 5 köt. IV. Kötetébe tartoznak .

Az antik Jacobin költészetét Graeme Stones kommentálta és átdolgozta 1999-ben (Pickering és Chatto). Végül az Everyman kiadó szerkesztette a Juvenal fordítását (eredetileg 1800-tól jelent meg).

Jelentősége Jane Austen regényeinek

Kathryn Sutherland, a híres Jane Austen- tudós nemrégiben készült tanulmánya William Gifford nevéhez fűződik, hogy ő volt a John Murray által kiadott Jane Austen-regények jól ismert írásjelek és írásmódja. A kérdés kényes, mert Jane Austen regényeinek majdnem az összes eredeti kézirata a szokásos módon (a meggyőzés utolsó kezdeti fejezeteinek kivételével - amely a meggyőzés utolsó kezdeti fejezeteitől eltekintve ) nem teszi lehetővé a kéziratok és a közzétett szöveg közvetlen összehasonlítása, de csak a stílus általános összehasonlítása Kathryn Sutherland azt sugallja, hogy Jane stílusa, amelyet általában "tökéletesnek" és " epigrammatikus " eleganciának tekintenek, Austen William Giffordnak köszönheti.

Ha William Gifford kétségtelenül hozzájárult az Emma és a meggyőzés manapság ismert stiláris formájához , akkor is megmarad, hogy az Érzék és érzékenység , a büszkeség és balítélet, valamint a Mansfield Park első kiadását nem John Murray adta ki, és ezért William Gifford nem retusálta a stílus. Hozzájárulása ezért csak meglehetősen marginális lehetett ahhoz a stílustehetséghez képest, amelyet Jane Austen most elismer.

Végül, ha Kathryn Sutherland Jane Austen nyelvtani tökéletességét, írásjeleit és helyesírását William Giffordnak tulajdonítja, az általa újra olvasott regényekért, hozzáteszi:

„Jane Austen nagybetűket használ, és aláhúzza azokat a szavakat, amelyeket fontosnak tart, hogy súlyt adjon nekik, inkább a beszéd hangját, mint az írott szöveget. Ezek eltávolításával nyelvtanilag helyesebb és kidolgozottabb eredményt kapunk - de valamit elvesztettünk. "

Másrészt, még anecdotally, William Gifford segített meghatározni a tartalom terv egy regény , a paródia írta Jane Austen után Emma közzétételét .

Megjegyzések

Ezek a töredékek most a British Museumban találhatók : lásd erről a témáról A meggyőzés törölt fejezeteit
Eredeti szöveg: Ő (Jane Austen) nagybetűkkel és aláhúzással hangsúlyozza az általa fontosnak tartott szavakat, oly módon, hogy közelebb kerüljünk a beszélő hanghoz, mint a nyomtatott oldalhoz.
Elvitelük nyelvtani és kifinomultabbá válik - de valami elveszett.

Hivatkozások

Janet M. Todd, Antje Blank, Jane Austen 2006 , p. lxxviii, "Bevezetés"
Büszkeség, előítéletek és rossz írásjelek , a guardian.co.uk oldalon (hozzáférés: 2010. október 27.)

Bibliográfia

(in) Jane Austen (jegyzetekkel Janet M. Todd és Antje Blank), Meggyőzés , Cambridge (GB), Cambridge University Press ,2006, 392 p. ( ISBN 978-0-521-82418-7 , online olvasás ), annotátor: Janet M. Todd , Antje Blank

[Anon.], „William Gifford”, Életrajz és nekrológ (London: Longman et al., 1828), p. 159-200 .
[Anon.], „William Gifford”, Évi nyilvántartás (London, 1827), p. 490–95 .
[Anon.], „William Gifford”, Gentleman's Magazine , új szer., 1 (1827), p. 105–12 .
[Anon.], Késői William Gifford könyvtárának katalógusa ... A legritkább, legérdekesebb és * Recherche művek fennmaradt részét képezi a teológiában, a történelemben, az antik régiségekben, a klasszikus és a fekete betűs irodalomban, saját maga válogatta: most érkezett Európából, és William A. Colman (London: np, 1829) eladó .
RB Clark, William Gifford: Tory Satirist (New York: Columbia University Press, 1930).
J. Cutmore (szerk.), Conservatism and the Quarterly Review: A Critical Analysis (London: Pickering & Chatto, 2007).
J. Cutmore, a Quarterly Review: A History 1809-1825 közreműködői (London: Pickering & Chatto, 2008).
M. Gamer, „Bell poétikája”: A baviadák , a della keresztesek és a világ könyve ”a The Satiric Eye: Form of Satire in the Romantic Period , szerk. SE Jones (New York: Palgrave Macmillan , 2003).
W. Gifford, „Bevezetés”, Decimus Junius Juvenalis szatírái , ford . W. Gifford (London: G. és W. Nicol, 1802).
W. Hazlitt, Levél William Giffordhoz, esq. (London: John Miller, 1819).
B. Keegan, "Cobbling Vers: Cipészköltők a hosszú XVIII. Században", The XVIII Century: Theory and Interpretation , 42, 3 (2001. ősz): p. 196–217 .
JM Longaker , The Della Cruscans és William Gifford (Pennsylvaniai Egyetem tézisei, 1924).
S. Smiles, A Kiadó és barátai: Memoir és levelezése a néhai John Murray , 2 a edn, 2 térfogat (London: John Murray, 1891).
J. Strachan (szerk.), British Satire 1785-1840 , 5 köt. (London: Pickering és Chatto, 2003); repülési. 4, Gifford és a Della Cruscans .
S. Tunnicliffe, „Újonnan felfedezett forrás William Gifford korai életéhez”, The Review of English Studies , ns 16, 61 (1965), p. 25–34 .
K. Wheatley: „Az undor felfogása: Leigh Hunt, William Gifford és a negyedéves áttekintés ”, Leigh Hunt: élet, poétika, politika , szerk. N. Roe (London: Routledge, 2003).

Külső linkek

Hatósági nyilvántartások :
Képzőművészeti erőforrás :
- (en) Nemzeti Arcképcsarnok
Megjegyzések az általános szótárakban vagy enciklopédiákban : Deutsche Biographie • Enciclopedia De Agostini • Encyclopædia Britannica • Hrvatska Enciklopedija • Oxfordi Nemzeti Életrajzi Szótár • Store norske leksikon
" Jane Austen, rossz írásmódja és tehetséges lektora " , a lemonde.fr oldalon (konzultáció 2010. október 27-én )
" A meggyőzés törölt fejezetei " , a Pemberley Köztársaságról