koreai

Koreai
한국말 ( hangukmal ) vagy
조선말 ( joseonmal )
Ország Észak- Korea , Dél-Korea
Beszélők száma Dél-Korea: 48 400 000 (2010)
Észak-Korea: 23 300 000 (2008)
Kína: 2 710 000 (2012)
Japán: 905 000 (2011)
Oroszország: 42 400 (2010)
Üzbegisztán: 250 000 (2010)
Összesen: 77 264 890
Tipológia SOV , agglutinál
Írás Hangeul és Hanja
Besorolás családonként
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv Dél- Korea Észak-Korea Yanbian ( Kína )

Nyelvi kódok
ISO 639-1 ko
ISO 639-2 kor
ISO 639-3 kor
IETF ko
Linguasphere 45-A
WALS kor
Glottolog kore1280
Minta
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke ( lásd a francia nyelvet ) 제

1

조 모든 인간 은 태어날 때 부터 자유 로 우며 존엄 존엄 과 권리 있어 동등 동등. 인간 은 천부적 으로 이성 과 양심 을 부여 받았으며 서로 형제애 의 정신 으로 으로 행동 하여야 한다.

Transliteration
쇼걸

Modeun inganeun teaeonal tteabuteo jayuroumyeo geu joneomgwa gweollie isseo dongdeunghada. Inganeun cheonbujeogeuro iseonggwa yangsimeul buyeobadasseumyeo seoro hyeongjeeaeui jeongsineuro heangdonghayeoya handa.
Menü

A koreai nyelv terjesztése.

A koreai egy nyelvet beszélnek Koreában , a határ menti kerületek a Népi Kína ( Yanbian ) és emigráns közösségek (különösen Japán , Kína ( Peking , Shandong ), a Russia , hogy Ausztráliában , az Egyesült Államokban , a francia , stb.), és Észak-Korea és Dél-Korea hivatalos nyelve .

A koreai besorolás továbbra is ellentmondásos. A legtöbb nyelvész izolátumnak tartja , míg mások hipotetikus altáji családba sorolják . Néhány hasonlóságot észleltek a japánokkal .

Az ábécé használt írni koreai a Hangeul , létrehozott XV th  században lett hivatalos, a XIX -én  ; a Hanja-t ( ezen a nyelven kínai alkalmazottak) is használják, a lexikon meglehetősen nagy része kínai eredetű (legalábbis a mindennapi szókincsen kívül).

A nyelv kiterjed Olaszország területéhez hasonló területre, mintegy 301 000 négyzetkilométerre, amelyből a két Korea együttesen mintegy 220 000 négyzetkilométer, a Yanbian kínai prefektúra (Jilin tartomány) mintegy 42 000 négyzetkilométer, a többi pedig részben három másik kínai területen tartományok.

Írásrendszer

Koreai a " hanja  " kifejezést használta  (a hanzi kínai szó koreai kiejtése, amely a kínai han karaktereket jelöli -  franciául gyakran " sinogramméknak " hívják)  - nagyon közel a Kínai Birodalomban, a Kínai Köztársaságban (Tajvan) és a Népköztársaságban használtakhoz. Kína., Japánban , Szingapúrban vagy valamikor Vietnamban ) a VI .  Századtól a XX .  Század elejéig. A XX .  Század eleje óta a kínai írást felváltja a Koreába írt saját írás, amelyet Hangeulnak hívnak . Ez egy ábécé, amelyet 1443 körül hoztak létre Nagy Szejong alatt , majd utódja, Yeonsangun 1504- től betiltotta  ; ezek a karakterek ezért a Joseon-korszak nagy részében (1392 - 1910) tilosak lesznek , mielőtt 1894-ben rehabilitálják őket és a második világháború végén formalizálják őket . Ennek ellenére Dél-Koreában az akadémikusok továbbra is a két írásrendszert egyesítő helyesírást alkalmazzák, a kínai eredetű szavak jelölésére a hanját használják. Ellentétben a kínai karakterek, Hangeul egy fonetikus script egy szótagos demarkációs minden Hangeul karakter tehát egy szótag, önmagában álló 2-4 betűt, melyek mindegyike egy fonéma .

A hangeuli ábécé 24 betűből áll: (14 mássalhangzó és 10 magánhangzó). A betűket négyzetes blokkokat elfoglaló szótagok szerint csoportosítva használják, szótagonként 2–4 betű sebességgel. A mássalhangzók alakja megfelel a fonációs szervek morfológiájának, a magánhangzók három taoista eredetű szimbólumot használnak (vagyis a pontot vagy rövid vonalat, a függőleges vonalat és a vízszintes vonalat, amelyek a Napot képviselik, Ember és Föld).

A modern koreai nyelv szóközökkel van írva, ellentétben más nyelvekkel, például a kínai vagy a japán . A koreai írásjelek nyugati írásjeleket használnak, de sokkal takarékosabbak, mint nyugaton. Hagyományosan a koreait felülről lefelé oszlopokba írták, jobbról balra rendezve (mint a hagyományos kínai), de most balról jobbra sorokban, felülről lefelé rendezve (kivéve a költészetben, ahol a hagyományos formátum néha megtartva).

Nyelvtan, szintaxis és használat

Mivel a koreai agglutináló nyelv , rendszere nagyon eltér a franciaétól.

A nyelv követi az SOV tipológiát, azaz „Subject Object Verb” -t. Ezenkívül a determinánst az általa meghatározott szó elé helyezzük. Nincs cikk , nincs műfaj , nincs szám  ; az igék nem konjugáltak az emberek (én, te, ő ...) szerint, de sok meghatározást integrálnak, például az aspektust, a feszültséget vagy az udvariasság mértékét; a változatlan részecskék jelzik a szó funkcióját a mondatban. A két tag közötti összekötők az első összekapcsolandó tag igéjébe vannak integrálva.

Az udvariasság fokozatait gyakran koreai nyelven fejezik ki az igéhez fűzött utótagok; differenciáltan fejezik ki a tiszteletet és az alázatot.

Szókincs

A koreai nyelv alapszókincse a sajátja, azonban a konkrétabb kifejezések nagy része kínai eredetű, ekkor kínai-koreai szóról beszélünk . A becslések szerint a kínai-koreai kifejezések 60% és 70% között mozognak .

Néhány szó is van egy eredeti mongol , hiszen a nyelvi és történelmi közelség a két nyelv ( altáji ) és betörései Korea a mongolok ( XIII th  század) , mások az eredeti szanszkrit eredményeként bevezetése buddhizmus a koreai, a kínai szerzetesek (negyedik század).

Újabban megjelentek japán eredetű vagy nyugati nyelvű szavak (főként a koreai háború óta angolok ), de kisebb mértékben német , francia vagy más európai nyelvek is. Az Észak-Korea , hatása a következő nyelveken sokkal kevésbé fontos.

Hitelek koreai - francia nyelvről

Bizonyos számú francia szó bekerült a koreai szókincsbe, általában a koreai fonetika megszorításaihoz kötődő fejlemények, szorosan kapcsolódva annak írásrendszeréhez.

Ezek különösen kulináris kifejezések, mint a comme (bageteu) ( bagett ), stb

Ezek a kulturális terület szavai is, amelyek a franciától a koreaiig az angolon keresztül jutottak el : 앙코르 (angkoreu) ( megint a bis jelentésével , a színházban ), 데뷔 (debwi) ( kezdet , egy énekes első koncertjére) vagy egy színésznő vagy színész első megjelenése a színpadon vagy a képernyőn), 시네마 ( sinema ) (mozi), 누벨 바그 (nubel bageu) (új hullám), 아방가르드 (abang-gareudeu) (avantgárd).

A francia politikai kifejezések az angol nyelven keresztül is bejutottak a koreai szókincsbe, például: 쿠데타 (kudeta) ( államcsíny ), 노블리스 오블리제 (nobeulriseu obeulije) (noblesse oblige), 프롤레타리아 ( fearoletaria ) (proletariátus) és 레지스탕스 (rejiseutangseu) ( ellenállás).

Végül az érzéseket kifejező szavak is bekerültek a koreai szókincsbe, mint például 멜랑꼴리 (melangkkoli) (melankólia) ( közvetlenül franciából ) és 랑데 부 (rangde bu) (rendez-vous) (utóbbi kifejezést kizárólagosan használjuk. dátum kijelölésére ).

Hitelek franciától koreaiig

A franciák közvetlenül a koreai ételektől kölcsönöztek kulináris kifejezéseket, mint például a kimchi (paprikából és laktóban erjesztett zöldségekből , különösen kínai káposztából készült étel ), bibimbap (koreai szóból "keverék", "főtt rizs" papból , húsból és zöldségből) ) és bulgogi (amelynek szó szerinti jelentése „hús” kogi (a grillen roston sütve) bul „tűz” , mint a grillen készített grilleken). Néhány török-mongol változatukról ismert koreai étel, például marhahús-tartár, azonban megtartotta a nyugatiak által a török-mongoloknak adott nevet.

A francia a dél-koreai ipari konglomerátumokra hivatkozva a chaebol kifejezést is átvette ; a koreai név általában megmarad az adott ország vállalatainál.

A koreai taekwondo sport gyakorlói szintén kapcsolatban állnak a koreai kifejezésekkel, valamint leírják a technikákat, mint a harc során. Például a viadal akkor kezdődik, amikor a játékvezető kinyilvánítja a shijak-ot (jelentése koreaiul : "start, start, start").

Koreai - angol kölcsönök

Sok szót kölcsönzött az angol nyelv, például; pulóver: 스웨터 (seuweteo) bevonat: 코트 (koteu) kávé: 커피 (keopi) számítógép: 컴퓨터 (keompyuteo) és kifejezések, mint a „Köszönöm”, vagy „Rendben”, hiszen főleg leírni tárgyak vagy szokások nem ázsiai származású.

Koreai nevek kínai nyelven

Mivel a történelmi használata a Han kínai forgatókönyv szerint koreaiak , a kínai általában mondani koreai közös vagy tulajdonneveket azonos módon, hogy Handzsa ejtik Kínai (a Ugyanez történik a japán kanji ). Például :

Nyelvjárások

A koreai földrajzi terület 9 zónára oszlik, amelyek mindegyike egy-egy nyelvnek felel meg , Dongbeiben , főként Jilin tartománytól délkeletre, valamint Liaoning tartománytól (Kína Népköztársaság) keletre a Jeju-szigetig . A két Korea mindegyikében egy beszédet választottak hivatalos nyelvnek. A félsziget rendkívül hegyvidéki, és mindegyikük "területe" szorosan illeszkedik a különböző földrajzi régiók közötti természetes határokhoz. A nyelvjárások nevének többsége tehát megfelel az általuk képviselt régióknak.

Mindezen beszédek között többé-kevésbé van értelem, a távolságtól függően, a Jeju-sziget kivételével. A félsziget nyelvei tehát nem minden nyelvjárás.

Két hivatalos nyelv:

Más nyelvek:

Kiejtés

A mássalhangzók kiejtése
Hangeul ᄀ ᄁ ᄂ ᄃ ᄄ ᄅ ᄆ ᄇ ᄈ
Hivatalos átírás g, k kk nem d, t tt l m b, p pp
McCune-Reischauer k, g kk nem t, d tt l, r m p, b pp
API karakter [ ɡ ], [ k ] [k *] [ n ] [ t ], [ d ] [t *] [ l ], [ ɾ ] [ m ] [ p ], [ b ] [p *]
Hangeul ᄉ ᄊ ᄋ ᄌ ᄍ ᄎ ᄏ ᄐ ᄑ ᄒ
Hivatalos átírás s ss ng j egy szót sem ch k t o h
Romanizálás s ss -ng ch, j tch ch ' k ' Ön p ' h
API karakter [ s ], [ ɕ ] [s *] , [ɕ *] [ ŋ ] [tɕ] , [dʑ] [tɕ *] [tɕʰ] , [dʑʱ] [ kʰ ], [ ɡʱ ] [ tʰ ], [ dʱ ] [ pʰ ], [ bʱ ] [ h ], [ ɦ ]

Megjegyzés: A [*] jelű betűk erősebben ejtettek. Ezt a jelölést javasolta Peter Ladefoged  (en) . Vannak, akik [ˀk] , [ˀt] , [ˀp] , [ˀs] , [ˀɕ] és [ˀtɕ] írnak .

Magánhangzó kiejtése
Hangeul ᅡ ᅢ ᅣ ᅤ ᅥ ᅦ ᅧ ᅨ
Hivatalos átírás nál nél ae ya yae eo e ti ti
McCune-Reischauer nál nél ae ya yae ŏ e yŏ ti
API karakter [ a ] [ ɛ ] [ja] [jɛ] [ ʌ ] [ e ] [jʌ] [ÉN]
Hangeul   ᅩ ᅪ ᅫ ᅬ ᅭ    
Hivatalos átírás   o wa wae oe yo    
McCune-Reischauer   o wa wae oe yo    
API karakter [ o ] [wa] [wɛ] [ø] [jo]
Hangeul ᅮ ᅯ ᅰ ᅱ ᅲ ᅳ ᅴ ᅵ
Hivatalos átírás u weo mi wi yu volt ui én
McCune-Reischauer u wŏ mi wi yu ŭ ŭi én
API karakter [ u ] [wʌ] [mi] [y] [ju] [ ɯ ] [ɰi] [ i ]

Megjegyzés: A [ɛ] és [e] közötti fonémikus különbségtétel Szöulban elveszett . [ø] néha kiejtik [mi] .

Különbség észak és dél között

Korea kettéhasadását követően a Dél-Koreában beszélt koreai és Észak-Koreában beszélt koreai különbségek alakultak ki . Ezek a különbségek figyelemre méltóak a kiejtésben, az írásban, a nyelvtanban és a szókincsben.

Meg kell határozni az új idegen szavak hozzájárulását is: különösen az angol Dél-Korea, a kínai és az orosz pedig Észak-Korea; és pontosabban azok, amelyeket új technológiák (internet, digitális technológiák stb.) kijelölésére használnak, északon hiányoznak, részben vagy teljesen.

Általánosságban elmondható, hogy az Észak-Koreában beszélt koreai szinte megegyezik az 1945-ös nyelvvel. Az elszigeteltséggel szemben az északon beszélt nyelv nem követi a déli nyelv fejlődését.

Vegye figyelembe az akcentus különbségeit is: északon durvább és tónusosabb, közelebb áll az úgynevezett urál-altáji nyelvekhez és közelebb a japán akcentushoz délen. A koreai nyelv ezért nagyon gyorsan fejlődik a határ mindkét oldalán, és a média nem mulasztja el ezt visszhangozni, megjegyezve az északról érkező menekültek nyelvbeli és szókincsbeli különbségeit, akikre a délen való áthaladásuk után vigyáznak.

Az észak-koreai akcentus és a szókincs variációi meglepik délen. Gyakran összekeverik egy észak-koreai menekültet egy kínai menekültel vagy bevándorló munkavállalóval, aki azért küzd, hogy helyesen fejezze ki magát (dél) koreai nyelven, miközben ugyanaz a személy koreai nyelven beszél, mint az egész félszigeten 1945 előtt. Délen született, hogy alkalmazkodjon a vállalatok kapitalista univerzumához és annak kódjaihoz, és amely hasonlít a japánok kommunikációs kódjaira a vállalatokban, ami Észak-Koreában nem ismert, ahol az értékek továbbra is a volt szovjet szomszéd értékei, a Szovjetunió idején.

Végül, a koreai diaszpóra , amely jórészt olyan országokban telepedett le, ahol az angol a hivatalos nyelv, nagyban hozzájárul a dél-koreai nyelvváltáshoz. Északon a kínai vagy orosz hozzájárulás végső soron meglehetősen marginális, ami azzal magyarázható, hogy az ország a 40-es évek vége óta bezárult és elszigetelődött. Nincs emberi kapcsolat. A déli beszélőkkel azonban ugyanaz az etnikai csoport.

Ráadásul Észak-Korea lakossága nem sokat mozog, és a délitől eltérően nagyon mozgásszegény marad. A megfigyelők ezért észreveszik regionális nyelvbeli különbségeket Észak-Koreában az egyes régiókban, de a totalitárius rezsim ereje, legalábbis a kommunikációjában, fenntartja ennek a nyelvnek az egységét, szabványosításával minden tartományában. A koreai is csak egy hivatalos tudományos formát ismer délen (az iskola-koreai).

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (in) Soohee Kim , a koreai egy Flash Kit Ebook , Tuttle Publishing,2014. március 4, 16  p. ( ISBN  978-1-4629-1474-6 , online olvasás ).
  2. Ethnologue [kor] .
  3. (a) Jae Jung Song , a koreaiak nyelv: struktúrájával, használatával és az összefüggésben , Routledge,2005, 15  p. ( ISBN  978-0-415-32802-9 , online olvasás ).
  4. (in) Lyle Campbell és Mauricio Mixco , szószedet Nyelvtörténeti , University of Utah Press,2007, 7, 90–91  p. , "Koreai, egy nyelvi izolátum" :

    "  A legtöbb szakember ... már nem hiszi, hogy az ... altáji csoportok ... […] a koreaiakról azt mondják, hogy gyakran tartoznak az altáji hipotézishez, gyakran a japánokhoz is, bár ezt nem támogatják széles körben  "

    .
  5. (in) David Dalby , The Register a világ nyelveinek és beszélőközösségek , Linguasphere Press, 1999-2000.
  6. (in) Kim Nam-Kil, International Encyclopedia of Linguistics , vol.  2,1992, 282–86  . :

    "A  tudósok megpróbáltak genetikai kapcsolatokat kialakítani a koreai és más nyelvek és a nagyobb nyelvcsaládok között, de kevés sikerrel  "

    .
  7. (in) Róna-Tas András , A török ​​nyelvek , Routledge,1998, 67–80  p. , "A török ​​török ​​rekonstrukciója és a genetikai kérdés" :

    "  [Ramstedt koreai és altaji összehasonlítását] erőteljesebben kritizálták a legújabb tanulmányok, bár a genetikai kapcsolat gondolatát nem hagyták el teljesen  "

    .
  8. (in) A mongol nyelvek , útismeret,2003, 403–19  p. , "Török-mongol kapcsolatok" :

    "  Úgy tűnik, hogy az" altáji "nyelveknek nincs közös alapszókincsük, amely általában genetikai kapcsolat esetén van jelen.  "

    .
  9. (in) Song Jae Jung, a koreai nyelv szerkezete, használata és összefüggésben , Routledge,2005( online olvasható ) , p.  15.
  10. Például: Miller 1971, 1996, Starostin et al. 2003.
  11. Lásd például: Martin 1966, 1990. Miller 1971, 1996.
  12. (in) Iksop Lee és S. Robert Ramsey , a koreai nyelvű , SUNY Press,2000, 374  p. ( ISBN  978-0-7914-4831-1 , online olvasás ) , p.  32.
  13. "  Koreai nyelvi térkép  " (megtekintés : 2020. november 17. )
  14. Francia-koreai barátsági szövetség : "  Miért van egy egész Korea számára közös szótár?" Az északi és a félsziget déli koreai közötti nyelvi árnyalatok  ” , a Association d'amitié franco-coréenne (konzultáció: 2020. november 17. )

Lásd is

Bibliográfia

SzótárakKoreai módszerekEgyéb

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek