Hidrazin | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hidrazin méretei és 3D-s modellje |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Azonosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IUPAC név | hidrazin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák |
diazán, diamin |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,005,560 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 206-114-9 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PubChem | 8058 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mosolyok |
NN , |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
InChI |
InChI: InChI = 1 / H4N2 / c1-2 / h1-2H2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenés | higroszkópos, színtelen, füstös folyadék, szúrós szaggal. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kémiai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Brute formula | N 2 H 4 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris tömeg | 32,0452 ± 0,0007 g / mol H 12,58%, N 87,42%, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dipoláris pillanat | 1,75 D | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Molekuláris átmérő | 0,390 nm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° fúzió | 2 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° forráspontú | 114 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldékonyság | vízzel és poláris szerves oldószerekkel elegyedik |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldhatósági paraméter δ |
37,3 MPa 1/2 ( 25 ° C ) 36,2 J 1/2 · cm -3/2 ( 25 ° C ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat |
1010 kg · m -3
egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lobbanáspont | 38 ° C ( vö. ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Robbanási határok a levegőben | 1,8 - 100 térfogat% | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telített gőznyomás | vízmentes: 21 mbar ( 20 ° C ), oldat 64 % m-nél : egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dinamikus viszkozitás | 0,9 mPa · s át 25 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus pont | 147,0 bar , 379,85 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Termokémia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
S 0 gáz, 1 bar | 238,68 J · K -1 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
S 0 folyadék, 1 bar | 121,52 J · K -1 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ f H 0 gáz | 95,35 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ f H 0 folyadék | 50,63 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ vap H ° |
41,8 kJ · mol -1 ( 1 atm , 113,55 ° C ); 44,7 kJ · mol -1 ( 1 atm , 25 ° C ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C o |
egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PCS | 667,1 kJ · mol -1 ( 25 ° C , gáz) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PCI | -622,08 kJ · mol -1 (gáz) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re ionizációs energia | 8,1 ± 0,15 eV (gáz) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Optikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Törésmutató | 1,469 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszély H226, H301, H311, H314, H317, H331, H350, H410, P201, P261, P273, P280, P301 + P310, P305 + P351 + P338, H226 : Gyúlékony folyadék és gőz H301 : Lenyelve mérgező H311 : Bőrrel érintkezve mérgező H314 : Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz H317 : Allergiás bőrreakciót okozhat H331 : Belélegezve mérgező H350 : Rákot okozhat (jelölje meg az expozíciós utat ha meggyőzően bebizonyosodik, hogy más expozíciós utak nem okoznak veszélyt) H410 : Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz P201 : Használat előtt szerezzen be külön utasításokat. P261 : Kerülje a por / füst / gáz / köd / gőzök / permet belélegzését. P273 : Kerülje a környezetbe jutást . P280 : Viseljen védőkesztyűt / védőruházatot / szemvédőt / arcvédőt. P301 + P310 : Lenyelés esetén: azonnal hívjon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz. P305 + P351 + P338 : Ha a szembe jut: Óvatosan öblítse le vízzel néhány percig. Távolítsa el a kontaktlencséket, ha az áldozat viseli őket, és könnyen eltávolíthatók. Öblítse tovább. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
B3, D1A, D2A, E, B3 : Éghető folyadék D1A : Nagyon mérgező anyagot, aminek következtében azonnal súlyos hatásokat D2A : Nagyon mérgező anyagok Más mérgező hatásokat okozó E : Maró anyag 0,1% közzétételi szerinti összetevő közzétételi lista |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 3 3 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyéb | Megtámadhatja az idegrendszert. Nagy dózisban halálos. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
0113 : GUANYL NITROSAMINOGUANYLIDENE HYDRAZINE legalább 30% (tömeg) vízzel nedvesítve Osztály: 1 Osztályozási kód: 1.1A : Tömeges robbanásveszélyt hordozó anyagok és cikkek (a tömeges robbanás szinte azonnal hatással van szinte minden terhelés). Elsődleges robbanóanyag. Címke: 1 : Robbanóanyagok és tárgyak
663 : nagyon mérgező és gyúlékony anyag (lobbanáspontja legfeljebb 60 ° C ) ENSZ-szám : 1163 : ASYMMETRIC DIMETHYLHYDRAZINE Osztály: 6.1 Besorolási kód: TFC : Tűzveszélyes maró, mérgező anyagok. ; Címkék: 6.1 : Mérgező anyagok 3 : Gyúlékony folyadékok 8 : Maró anyagok
663 : nagyon mérgező és gyúlékony anyag (lobbanáspontja legfeljebb 60 ° C ) ENSZ-szám : 1244 : METIL-HIDRAZIN Osztály: 6.1 Besorolási kód: TFC : Tűzveszélyes maró, mérgező anyagok. ; Címkék: 6.1 : Mérgező anyagok 3 : Gyúlékony folyadékok 8 : Maró anyagok
886 : nagyon maró és mérgező anyag UN-szám : 2029 : VÍZTALAN HIDRAZIN Osztály: 8 Osztályozási kód: CFT : Maró anyagok folyékony, gyúlékony, mérgező; Címkék: 8 : Maró anyagok 3 : Gyúlékony folyadékok 6.1 : Mérgező anyagok Csomagolás: I. csomagolási csoport : nagyon veszélyes anyagok;
86 : maró hatású, vagy kisebb mértékű maró- és toxicitási tulajdonságokkal rendelkezik UN szám : 2030 : HIDRAZIN-HIDRÁT, amely több mint 37, de legfeljebb 64 tömegszázalék hidrazint tartalmaz; vagy több mint 37 tömegszázalék, de legfeljebb 64 tömegszázalék hidrazint tartalmazó HIDRAZIN-VÍZMEGOLDÁS Osztály: 8 Osztályozási kód: CT1 : Mérgező marószerek: Folyadékok; Címkék: 8 : Maró anyagok 6.1 : Mérgező anyagok Csomagolás: I / II. Csomagolási csoport : nagyon / közepesen veszélyes anyagok;
86 : maró hatású, vagy kisebb mértékű maró- és toxicitási tulajdonságokkal rendelkezik UN szám : 2030 : HIDRAZIN-HIDRÁT, amely több mint 37, de legfeljebb 64 tömegszázalék hidrazint tartalmaz; vagy több mint 37 tömegszázalék, de legfeljebb 64 tömegszázalék hidrazint tartalmazó HIDRAZIN-VÍZMEGOLDÁS Osztály: 8 Osztályozási kód: CT1 : Mérgező marószerek: Folyadékok; Címkék: 8 : Maró anyagok 6.1 : Mérgező anyagok Csomagolás: III . Csomagolási csoport : alacsony veszélyességű anyagok.
663 : nagyon mérgező és gyúlékony anyag (lobbanáspontja legfeljebb 60 ° C ) ENSZ-szám : 2382 : SZIMETRIKAI DIMETIL-HIDRAZIN Osztály: 6.1 Osztályozási kód: TF1 : Gyúlékony mérgező anyagok: Folyadékok; Címkék: 6.1 : Mérgező anyagok 3 : Gyúlékony folyadékok Csomagolás: I. csomagolási csoport : nagyon veszélyes anyagok;
60 : mérgező vagy kisebb mértékű toxicitást mutató anyag UN szám : 2572 : FENILHIDRAZIN Osztály: 6.1 Besorolási kód: T1 : Mérgező anyagok kiegészítő kockázat nélkül: Szerves, folyadékok; Címke: 6.1 : Mérgező anyagok Csomagolás: II . Csomagolási csoport : közepesen veszélyes anyagok;
3165 : légi jármű hidraulika- MOTOR ÜZEMANYAGTARTÁLY keverékét tartalmazó vízmentes hidrazin és monomethylhydrazine (M86 tüzelőanyag) Osztály: 3 Osztályozási kód: FTC : gyúlékony, mérgező, korrozív folyadékok Címkék: 3 : folyadékok tűzveszélyes 6.1 : Mérgező anyagok 8 : Maró anyagok Csomagolás: I. csomagolási csoport : nagyon veszélyes anyagok;
60 : mérgező vagy kisebb mértékű toxicitást mutató anyag UN-szám : 3293 : HIDRAZIN-VÍZMEGOLDÁS, amely legfeljebb 37 tömegszázalék hidrazint tartalmaz. Osztály: 6.1 Besorolási kód: T4 : Mérgező anyagok kiegészítő kockázat nélkül: Szervetlen, folyékony; Címke: 6.1 : Mérgező anyagok Csomagolás: III . Csomagolási csoport : alacsony veszélyességű anyagok. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
IARC osztályozás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2B. Csoport: Lehetséges, hogy rákkeltő az emberre | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ökotoxikológia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
LogP | -3.1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szagküszöb | alacsony: 3 ppm magas: 4 ppm |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egység SI és STP hiányában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hidrazin , hivatalos neve: diazán , kémiai képlete N 2 H 4 és szerkezeti képlete H 2 N-NH 2 , kémiai vegyület színtelen folyadék, ammóniára emlékeztető illattal . Ez elegyedik vízzel minden arányban.
Hidrazinok is egy családját alkotják a kémiai vegyületek származó hidrazin (H 2 N-NH 2 helyettesítésével egy vagy több hidrogénatom a szénhidrogéncsoportok (például 2,4-dinitrofenil ).
A hidrazin éves termelése 260 000 tonna. Ennek a gyártásnak a nagy részét habosítószerként használják habosított polimerek előállításához . A gyártás további része különféle ágazatokra oszlik, például szerves kémia a gyógyszerek szintézisére vagy szervetlen kémia a nátrium-azid előállítására , a robbanóanyag a " légzsákok " felfújására (felfújható biztonsági párnák). A hidrazin rakétamotor üzemanyagként is használható .
A hidrazin szerkezetét két ammónia- molekulaként mutatjuk be, amelyek egymáshoz kapcsolódnak úgy, hogy a két molekula mindegyikéhez egy-egy hidrogént távolítanak el. Mindegyik -NH 2 alegység van egy piramis alakú. A két nitrogénatom közötti távolság 145 µm , és a molekula antiklinális konformációt alkalmaz. A nyomaték kétszerese az etánénak . Szerkezeti tulajdonságai hasonlítanak a hidrogén-peroxid gáz tulajdonságaihoz, amely a lineáris alkánszerkezethez hasonló, nagy nyomatékú "aszimmetrikus" konformációt alkalmaz.
A bázis tulajdonságai hasonlóak az ammóniához , de 15-szer gyengébbek.
Az egyes aminokon lévő szubsztituens az elektronikus dublettet kevésbé teszi elérhetővé a proton felvételéhez, és ezért kevésbé bázikus. A hidrazin jobb nukleofil, mint az ammónia, mert a szomszédos nitrogénatomok nem megkötő dublettjei közötti taszítás miatt .
A második protonáció nehezebb:
[N 2 H 5 ] ++ H + → [N 2 H 6 ] 2+ ; K = 8,4 × 10 -16A hidrazin sokkal erősebb redukálószer bázikus környezetben, mint savas környezetben. (E = -0,23 V pH = 0 és E = -1,16 V pH = 14 esetén). Amikor a hidrazin reagál oxidálószerekkel, különféle nitrogéntermékek képződhetnek, de általában dinitrogén. A hidrazin és oxigén reakciója dinitrogént és vizet képez, miközben nagy mennyiségű hő szabadul fel.
Hidrazin N 2 H 4lebomlik az intézkedés alapján a hő és az ultraibolya sugarak , hogy a nitrogén N 2, Hidrogén- H 2és az ammónia NH 3.
A hidrazin egyes sói robbanásveszélyesek : a nitrát-hidrazin , a klorát- hidrazin- perklorát- hidrazin és azid- hidrazónium.
A vízmentes hidrazin színtelen, levegőben dohányzó, aminszagú folyadék. A szagküszöb 3 ppm .
Theodor Curtius először 1889-ben szintetizálta az egyszerű hidrazint a hátsó ajtón keresztül.
A hidrazint Olin Raschig eljárásával állítják elő nátrium-hipokloritból és ammóniából , amelyet 1907-ben találtak ki. Ez a folyamat a kloraminok ammóniával történő reakciójára támaszkodik .
NH 2 Cl+ NH 3→ H 2 N - NH 2+ HCl .A reakció során a szükséges monokloramin előállítása: NH 3 + HOCl → NH 2 Cl + H 2 OEgy változata Olin Raschig folyamata a oxidációja karbamid által nátrium-hipoklorit :
(H 2 N) 2 C = O+ NaOCl + 2 NaOH → N 2 H 4+ H 2 O+ NaCl + Na 2 CO 3.Az Atofina-PCUK ciklusban a hidrazint több lépésben állítják elő acetonból , ammóniából és hidrogén-peroxidból. Az acetont és az ammónia reagál első, hogy egy imint , majd a reakció oxidációt hidrogén-peroxiddal a oxaziridin , egy heterociklusos csoport a három atom tartalmaz egy olyan szénatomot, nitrogénatom és egy oxigénatom, majd ammonolizissel amelynek eredményeként hidrazon , egy folyamat amely két nitrogénatomot hoz össze. A hidrazon reagál a felesleges acetonnal, és a keletkezett aceton azint hidrolizálva hidrazinná alakítják, regenerálva az acetont. A Raschig-eljárással ellentétben ez a módszer nem hoz létre sót. A PCUK kapcsolatban áll Ugine Kuhlmann- nal , egy francia vegyszergyártóval.
A hidrazint elő lehet állítani ketazin- és peroxid-eljárásként ismert módszerrel is .
2001-ben Marc Strous, a hollandiai Nijmegeni Egyetem mikrobiológusa felfedezte, hogy a hidrazint élesztőgombák és egy óceáni baktérium , a Brocadia anammoxidans termeli , egy speciális anamoxoszómáknak nevezett speciális organellákban végrehajtott anammox reakció révén . Ők az egyetlen jelenleg ismert élő szervezet, amely képes természetes módon hidrazint termelni.
Számos hidrazinszubsztitúciós származék ismert, és közülük több természetes úton is előáll. Néhány példa :
A hidrazinokat számos szerves molekula szintézisében használják, és sok közülük gyakorlati jelentőséggel bír a gyógyszeriparban , tuberkulózis elleni gyógyszerként , valamint textíliában mint festék és a fotózásban.
Általában az iparban is megtalálható, és különösen gőzkazánok táplálékvízével keverve. Célja az utolsó oxigénmolekulák megsemmisítése és ezáltal az acélgőzvezetékek korróziójának megakadályozása.
A hidrazin karbonilcsoporttal történő kondenzációjának szemléltetésére idézzük meg az acetonnal lejátszódó reakciót, amely diizopropilidén-hidrazin képződését eredményezi. Ez ismét reagál a hidrazinnal és hidrazont képez:
2 (CH 3 ) 2 CO+ N 2 H 4→ 2 H20+ [(CH 3 ) 2 C = N] 2. [(CH 3 ) 2 C = N] 2+ N 2 H 4→ 2 (CH 3 ) 2 C = N - NH 2.Az aceton és a diizopropilidén-hidrazin köztitermék a PCUK-Atofina szintézisben. Az alkilezés a hidrazinokat közvetlenül alkil-halogenidekkel hajtja végre a hidrazinok alkilezett származékainak bázikus formájának jelenlétében, de a reakció általában hatástalan, mivel a helyettesítés mértékét gyengén szabályozzák (mint a közös aminok esetében ). A hidrazon hidrazinná redukálása elegáns módszer a dialkilezett 1,1 hidrazinok előállítására.
Egy másik reakcióban a 2-ciano- piridin hidrazinnal reagálva amidált hidrazidokat képez, amelyek 1,2-diketonok alkalmazásával triazinokká alakíthatók.
Használt hidrazin szerves kémiában a Wolff-Kishner-redukció , a reakció, hogy átalakítja a karbonil- csoportot egy keton vagy aldehid egy metilén-híd (vagy metil -csoport ) keresztül egy molekula hidrazon . Hidrazinból nagyon stabil dinitrogén termelése elősegíti a reakciót.
Két aminfunkcióval rendelkező hidrazin kulcsfontosságú tényező számos heterociklusos vegyület kondenzáció útján történő előállításában, amelynek két elektrofil funkciójú része van . Az acetil-acetonnal kondenzálódva 3,5-dimetil-pirazolt kapunk . Az Einhorn-Brunner reakcióban a hidrazinok imidekkel reagálva triazolokat kapnak .
Mivel jó nukleofil, az N 2 H 4 kiszolgáltatott a szulfonil-halogenidek és az acil-halogenidek támadásának. A tosil- hidrazin a karbonilokkal végzett kezelést követően hidrazonokat is képez.
A hidrazint az N- ftalimid alkilezett származékokra történő felosztására használják . Ez a hasítási reakció lehetővé teszi a ftalimid-anion alkalmazását amin-prekurzorként Gabriel szintézisében.
A hidrazin népszerű redukálószer, mert bomlási melléktermékei általában nitrogéngáz és víz. Így antioxidánsként , oxigénmegkötőként és korróziógátlóként használják a kazánok és a fűtőkörök vizében (ebben a szerepben az N, N-dietil-hidroxil- amint részesítik előnyben , kevésbé mérgezőek, de még mindig széles körben használják a nagy termikus és atomerőművek ). Használják a fémek és fémoxidok sóinak fémes állapotba történő redukálására a nikkel elektrolízisénél , valamint a plutónium extrahálásánál a kiégett nukleáris üzemanyagokból .
A hidrazin ásványi savakkal történő kezeléssel szilárd sókká alakul. A leggyakoribb só a hidrazin-hidrogénszulfát, az N 2 H 5 HSO 4 , amelyet valószínűleg hidrazin-biszulfátnak kell nevezni. A hidrazin-biszulfátot alternatív kezelésként alkalmazzák a rák által kiváltott cachexia esetén . A hidrazin és az N 5 H 5 azotidsav sója magas nitrogéntartalma és robbanásveszélyes tulajdonságai miatt tudományos szempontból érdekes volt.
Használt hidrazin számos folyamatban, például a rostok termelését, spandex , mint katalizátort a polimerizációs , habosítószer, az üzemanyagcellák , mint például a forrasztási a hegesztő , a fejlődő fényképek, például az extender lánc polimerizációjára poliuretán , mint redukáló vegyület a víz kondicionálására hőerőművekben és atomerőművek szekunder áramköreiben, valamint hőstabilizátorként. Ezenkívül a közelmúltban tesztelték azt a technikát, amely hidrazin-lerakódásokat használ a félvezetőkön, lehetséges alkalmazással a folyadékkristályos kijelzőkhöz használt vékonyfilm-tranzisztorok gyártására . A hidrazint 70% -os oldatban, 30% vízzel használják az EPU (vészüzemi egység) meghajtására az F-16 ( General Dynamics F-16 Fighting Falcon ) vadászrepülőkön .
A katonai felhasználásra, egy hidrazin-származék, a aszimmetrikus dimetil-hidrazin (UDMH) , kombinált ammóniumnitrát az alapvető összetevője a astrolite (a) , egy robbanásveszélyes rendkívül erőteljes találta az 1960-as.
A hidrazint először rakétaként használták a második világháborúban a Messerschmitt Me 163 repülőgépekhez (az első rakétasík), B-Stoff néven (valójában hidrazin-hidrát ). Ezt a B-Stoff- ot metanollal ( M-Stoff ) kevertük , így kaptuk a C-Stoff-ot , amelyet üzemanyagként használtunk a T-Stoff- tal , egy hidrogén-peroxid- koncentrátummal , amelyet oxidálószerként használtunk érintkezésben, és amely spontán módon meggyulladt. nagyon energikus reakció.
Ma a hidrazint általában önmagában használják monopropellánsként kis tolóerővel (de nagy pontossággal) rendelkező motorokban, amelyek lehetővé teszik a műholdak és az űrszondák pályáján történő pozícionálást ; ebben az esetben a tolóerőt a hidrazin katalitikus lebontása és nem égés biztosítja. Ez a bomlás valóban nagyon egzoterm reakció . Ezt úgy kapják, hogy a hidrazint egy katalizátoron vezetik át, amelynek aktív komponense az alumínium- oxid (alumínium-oxid) nagy felületén lerakódott fémes irídium , vagy szén nanoszálak, vagy újabban a molibdén- nitrid alumínium-oxidon vagy akár molibdén- nitráton . Bomlása ammóniává , nitrogénné és hidrogénné a következő reakciókból származik:
Ez a bomlás néhány milliszekundum alatt vált ki, és lehetővé teszi a tolóerő nagyon pontos mérését. Ezek a reakciók nagyon exotermek (a kamrában lévő katalizátor néhány milliszekundum alatt elérheti a 800 ° C -ot), és kis térfogatú folyékony hidrazinból nagy mennyiségű forró gáz képződik, így jó hajtóanyag az űrhajtáshoz .
Bizonyos hidrazinszármazékokat folyékony hajtóanyagként is használnak : monometilhidrazin H 2 N - NHCH 3(vagy MMH), és aszimmetrikus dimetil-hidrazint , H 2 N - N (CH 3 ) 2(vagy UDMH). Általában nitrogén-peroxid N 2 O 4-vel együtt alkalmazzákmint oxidálószer, amellyel tárolható hipergolikus folyékony hajtóanyagot képeznek .
Az Acta olasz katalizátorgyártó javasolta a hidrazin alkalmazását a hidrogén alternatív megoldásaként az üzemanyagcellákban . A fő előnye, ez a termék képes előállítani, mint 200 mW / cm 2 , több, mint egy hasonló hidrogén-üzemanyagcellás nélkül szükség drága katalizátorokat tartalmazó platina . Mivel az üzemanyag szobahőmérsékleten folyékony, könnyebben kezelhető és tárolható, mint a hidrogén. Ha a hidrazint egy szén- oxigén kettős kötéssel rendelkező karbonilt tartalmazó tartályban tárolja , az üzemanyag reagál és szilárd, biztonságos anyagot képez, amelyet hidrazonnak neveznek . Ezután csak töltse fel a tartályt forró vízzel, hogy folyékony formában felszabaduljon a hidrazin-hidrát . A folyékony üzemanyag kezelése a gyakorlatban sokkal biztonságosabb, mint a hidrogéngázé, és a folyadéknak nagyobb a redoxpotenciálja (1,56 V ), szemben a hidrogén 1,23 V- jával. A hidrazin molekula az akkumulátorban megtörve dinitrogén- és hidrogénatomokat képez, amelyek oxigénatomhoz kötődve vizet képeznek.
A hidrazin nagyon mérgező és veszélyesen instabil, különösen vízmentes formájában . Általában stabil monohidrátként használják .
A magas szintű hidrazin akut expozíciójának tünetei az emberekben a szem , az orr és a torok irritációjaként , szédülésként, fejfájásként , émelygésként , tüdőödémaként , görcsrohamokként , kómaként jelentkezhetnek . Az akut expozíció károsíthatja a májat , a vesét és az emberek központi idegrendszerét is . A folyadék maró hatású, és kontakt ekcémát okozhat emberekben és állatokban. A tüdőre , a májra, a lépre és a pajzsmirigyre gyakorolt káros hatásokról beszámoltak azoknál az állatoknál, akiket krónikusan inhaláció útján hidrazinnak tettek ki. A növekedés a száma tüdő, orrüreg, és a máj tumor volt megfigyelhető rágcsálókban kitett hidrazin.
Toxicitása időszakos újbóli értékelések tárgya, ahogy a tudás fejlődik.