A számelméletben az elsődleges rés (vagy résprémium ) két egymást követő prím közötti különbséget jelöli .
Sok eredmény és találgatás kapcsolódik ehhez az objektumhoz. Például az ikerprím sejtés azt mondja, hogy a prímszámok közötti hézagok sorrendje végtelen sokszor veszi fel a 2-es értéket.
Így az első 60 eltérés ( az OEIS A001223 folytatása ):
1, 2, 2, 4, 2, 4, 2, 4, 6, 2, 6, 4, 2, 4, 6, 6, 2, 6, 4, 2, 6, 4, 6, 8, 4, 2, 4, 2, 4, 14, 4, 6, 2, 10, 2, 6, 6, 4, 6, 6, 2, 10, 2, 4, 2, 12, 12, 4, 2, 4, 6, 2, 10, 6, 6, 6, 2, 6, 4, 2, ...Figyelembe véve az n- edik prímszámot, az n- edik különbség:
.Ami írást is lehetővé tesz
.Hasonlóképpen , a szekvencia nincs korlátozva : ha q n- gyel jelöljük a p 1 … p n szorzatot , akkor a q n + 2 és q n + p n közötti egész számokból áll .
Az első különbség, amely egyszerre a legkisebb és az egyetlen páratlan különbség 1, az egyetlen páros prímszám, 2 és az első páratlan prímszám, 3. Az összes többi különbség páros.
(3, 5, 7) az egymást követő prímszámok egyedi hármasa, amelynek különbsége 2.
Szerint Bertrand posztulátum , .
A prímszám tétel azt sugallja, hogy aszimptotikusan megegyezik a nagyságrenddel , Cramér sejtése pedig a logaritmus négyzetének viselkedését jósolja. Az iker-első sejtés szerint a 2-es értéket végtelenül sokszor elveszi.
A prímszámok között a leggyakoribb különbség először 2, majd 6, és feltételezzük, hogy ekkor 30, 210, 2310, ... azaz a p n ősei lesznek .
(en) Terence Tao , „ Kis és nagy hiányosságok a prímekben (diák) ” ,2015. április
<img src="https://fr.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" title="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;">