21. napirend

Az Agenda 21 egy cselekvési tervet a XXI th század által elfogadott 182 államfő a Föld-csúcson a Rio de Janeiro júniusban 1992-ben . A helyi hatóságokat érinti : régiók, megyék, önkormányzatok, valamint olyan közintézmények, mint például a települési közösségek és az agglomerációs közösségek.

Leírás

Ez a cselekvési terv 40 fejezetével leírja azokat az ágazatokat, ahol a fenntartható fejlődést a helyi önkormányzatok keretein belül kell alkalmazni . Olyan változatos területeken tesz ajánlásokat, mint:

a szegénység
az egészség
a ház
a szennyezés
a gazdagság
kezelése tengerek , erdők és hegyek
az elsivatagosodás
a vízkészletek kezelése és a szennyvízelvezetés
a mezőgazdaság irányítása
a hulladékkezelés

Ezzel a cselekvési tervvel párhuzamosan elfogadtak egy nyilatkozatot a környezetről és a fejlesztésről. 27 alapelvet sorol fel, amelyeket az Agenda 21 végrehajtása során követni kell.

Felszólítják a helyi hatóságokat, hogy a riói Agenda 21 28. fejezete keretében hozzanak létre egy Agenda 21 programot saját szintjükön, integrálva a fenntartható fejlődés alapelveit , a lakosság "konzultációs mechanizmusán" alapulva : született a helyi Agenda 21 (kivonat a 28. fejezetből). „A lakossághoz legközelebb eső közigazgatási szinten alapvető szerepet játszanak az oktatásban, a mozgósításban és a fenntartható fejlődés mellett a nyilvánosság véleményének figyelembevételében. "

A városhálózatok (az Egyesült Városok Világszövetsége és a Helyi Önkormányzatok Nemzetközi Szövetsége ma az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok , a Metropolis, a Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa) kezdeményezik az Agendák konkrét megvalósításának biztosítását. A megvalósítás szoftveren alapulhat.

Franciaországban a Fenntartható Fejlődés Minisztériuma, a 4D Egyesület, a Francia Polgármesterek Szövetsége és a 21 Bizottság vezetésével a Helyi Napirendek Nemzeti Megfigyelőközpontja biztosítja ezt a küldetést. Más struktúrák veszik át ezt a munkát nemzeti vagy regionális szinten, mint például a 21. bizottság - Francia Környezetvédelmi Bizottság, a 4D Szövetség (dokumentumok és viták a fenntartható fejlődés érdekében), az ETD egyesület (Vállalkozások Területfejlesztése), a regionális környezeti ügynökségek hálózata ( RITKA).

Az Agenda 21 frissített tartalomjegyzéke

Preambulum

1. fejezet: Preambulum.

I. szakasz. Társadalmi és gazdasági dimenziók

2. fejezet: Nemzetközi együttműködés a fejlődő országok fenntartható fejlődésének felgyorsítása érdekében, és a kapcsolódó nemzeti politikák,
3. fejezet: A szegénység elleni küzdelem,
4. fejezet: A fogyasztási szokások megváltoztatása,
5. fejezet: Demográfiai dinamika és fenntarthatóság,
6. fejezet: Az egészség védelme és támogatása,
7. fejezet: Az emberi települések életképes modelljének támogatása,
8. fejezet: A környezetre és a fejlődésre vonatkozó döntéshozatali folyamat integrálása,

Szakasz. A fejlesztéshez szükséges erőforrások megőrzése és kezelése

9. fejezet: A légkör védelme,
10. fejezet: A területrendezés és -gazdálkodás integrált tervezése,
11. fejezet: Az erdőirtás elleni küzdelem,
12. fejezet: A törékeny ökoszisztémák kezelése: az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem,
13. fejezet: A törékeny ökoszisztémák kezelése: a hegyek fenntartható fejlődése,
14. fejezet: A fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztés előmozdítása,
15. fejezet: A biológiai sokféleség megőrzése,
16. fejezet: A biotechnológia környezetbarát kezelése,
17. fejezet: Az óceánok és minden tenger - beleértve a zárt és félig zárt tengereket - és a part menti területek védelme, valamint élő erőforrásaik védelme, ésszerű felhasználása és fejlesztése
18. fejezet: Az édesvízi erőforrások és azok minőségének védelme: integrált megközelítések alkalmazása a vízkészletek fejlesztésére, kezelésére és felhasználására,
19. fejezet: A mérgező vegyi anyagok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése - beleértve a mérgező és veszélyes termékek tiltott nemzetközi kereskedelmének megelőzését,
20. fejezet: A veszélyes hulladékok környezetbarát kezelése - ideértve a veszélyes hulladékok illegális nemzetközi kereskedelmének megelőzését,
21. fejezet: A szilárd hulladék és szennyvíz környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése,
22. fejezet: A radioaktív hulladék biztonságos és környezetbarát kezelése.

III. Szakasz A fő csoportok szerepének erősítése

23. fejezet: Preambulum
24. fejezet: Globális fellépés a nők fenntartható és méltányos fejlődésben való részvételéért,
25. fejezet: A gyermekek és a fiatalok szerepe a fenntartható fejlődés előmozdításában,
26. fejezet: Az őslakos népek és közösségeik szerepének felismerése és megerősítése,
27. fejezet: A nem kormányzati szervezetek szerepének megerősítése: partnerek a fenntartható fejlődésért,
28. fejezet: Önkormányzati kezdeményezések az Agenda 21 támogatására,
29. fejezet: A munkavállalók és szakszervezeteik szerepének megerősítése,
30. fejezet: A kereskedelem és az ipar szerepének megerősítése,
31. fejezet: Tudományos és műszaki közösség,
32. fejezet: A gazdák szerepének megerősítése.

IV. Szakasz A kivégzés eszközei

33. fejezet: Pénzügyi források és mechanizmusok,
34. fejezet: Környezetbarát technológiák átadása, együttműködés és kapacitásépítés,
35. fejezet: Tudomány a fenntartható fejlődésért,
36. fejezet: Az oktatás, a lakosság tudatosságának és képzésének támogatása,
37. fejezet: Nemzeti mechanizmusok és nemzetközi együttműködés a fejlődő országok kapacitásépítéséhez,
38. fejezet: Nemzetközi intézményi megállapodások,
39. fejezet: Nemzetközi jogi eszközök és mechanizmusok,
40. fejezet: Információ a döntéshozatalhoz.

Jogszabályok

Franciaországban

A fenntartható fejlődés elveinek megfelelő regionális projekt kidolgozásának Agenda 21 megközelítése most jogalkotási alapokon nyugszik. Az 1999-ben elfogadott Voynet-törvényhez hozzá kell adni az önkormányzatok közötti együttműködés megerősítéséről és egyszerűsítéséről szóló törvényt (1999), valamint a városi szolidaritásra és megújulásra vonatkozó törvényt (SRU, 2000), valamint a mezőgazdasági törvényt. irányultság (LOA, 1999) és a helyi demokráciáról szóló törvény (2002). E törvények mindegyike olyan eszközöket biztosít a helyi hatóságoknak , amelyek helyi szinten elősegítik a fenntartható fejlődés politikáját az 1992-es riói iránymutatásokkal összhangban.

Az Agenda 21 pörgetése

Az Agenda 21 által közvetített értékeket és ajánlásokat a helyi hatóságoktól eltérő struktúrák is átvették.

Ez a helyzet például a francia Agenda 21 sporttal kapcsolatban, amelyet a Francia Nemzeti Olimpiai és Sport Bizottság (CNOSF)2003. október 22, a sportági szövetségekben történő bevezetés vagy alkalmazás során. Ez a francia sportra vonatkozó Agenda 21 21 „célkitűzést” határoz meg, négy tematikus „oszlopon” elosztva, és konkrétabb „ajánlásokkal” alátámasztva.

A vállalkozások esetében a megközelítés más. A vállalati társadalmi felelősségvállalás a CSR nevű stratégia formájában valósul meg . Franciaországban az új gazdasági szabályozásokról szóló törvény (NRE) óta2001. május 15, a tőzsdén jegyzett társaságoknak fenntartható fejlődésről szóló jelentést kell közzétenniük CSR-stratégiájuk alapján. Számos tanácsadó cég kínál ilyen szolgáltatásokat vagy alkalmazás-támogatást, például a fenntartható beszerzési kézikönyv .

A főiskolák és középiskolák közül az Agenda 21-et fejlesztik, néha a hatóságok támogatásával (például Nord-Pas-de-Calais régióban ).

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

Hivatkozások

Via2D és Linea21 .
Lásd a helyi napirendek Nemzeti Megfigyelőközpontjának weboldalát 21.
Fenntartható beszerzési kézikönyv
Agenda 21 Lycée brosúra

Lásd is

Bibliográfia

Antoine Charlot, Együtt cselekedni a fenntartható területekért - vagy hogyan lehet sikeres az Agenda 21 program , Comité 21, 2008.
Guy Courtois és Pierre Ravenel, Sikeres a fenntartható közbeszerzésben , Éditions du Moniteur, 2008.
Jean-Marc Lorach és Étienne de Quatrebarbes, A fenntartható területek útmutatója , Éditions Village mondial, 2002.

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek

Agenda 21 az ENSZ honlapján

Franciaország

svájci

Gyakorlati útmutató az Agenda 2030-hoz az önkormányzatokban és a kantonokban