| Születési név | Anthony Malcolm Buckeridge |
|---|---|
| Születés |
1912. június 20 London Egyesült Királyság |
| Halál | 2004. június 28 |
| Elsődleges tevékenység | Író |
| Írási nyelv | brit angol |
|---|---|
| Műfajok | Ifjúsági regények |
Elsődleges művek
Anthony Malcolm Buckeridge (született: 1912. június 20A londoni és meghalt 2004. június 28), angol gyermekíró, ismert Bennett ( Jennings , vo) és Rex Milligan sorozatáról .
Apja halála után az első világháborúban Anthony Buckeridge édesanyjával Ross-on-Wye- ba költözött, hogy a nagyszüleinél éljen. A háború befejezése után visszatérnek Londonba, ahol a fiatal Anthony ízlést szerez a színházból és az írásból. A banki alkalmazottak árváinak alapja ösztöndíja lehetõvé teszi az anyjának, hogy a sussexi Seaford College internátusába küldje . Annak idején iskolásként szerzett tapasztalatait nagyrészt újrabefektetik jövőbeli történeteibe.
Miután Buckeridge nagyapja meghalt, a család Welwyn Garden Citybe költözött, ahol édesanyja az új külvárosi utópia londoniaknak való népszerűsítésén dolgozott. 1930-ban Buckeridge apja bankjában kezdett dolgozni, de gyorsan megunta. Ezután színészi hivatásba kezd, többek között Anthony Asquith , a Tell England című film 1931-es filmjének jóvá nem írt megjelenése .
Első házassága után Sylvia Brown-nal beiratkozott a University College Londonba, ahol a szocialista és pacifista mozgalmak csoportjaiba keveredett (később a CND - Nukleáris leszerelési kampány aktív tagja lett ), de nem érettségizett, kudarcot vallott Latin . Egy fiatal család támogatásával Buckeridge azon találta magát, hogy Suffolkban és Northamptonshire-ben tanít, ami további inspirációt nyújtott számára jövőbeli munkáihoz. A második világháború idején Buckeridge-t tűzoltóként hívták meg, és több színdarabot is írt, mielőtt a Ramsgate-ben folytatta tanári hivatását .
Tanítványainak szokott mesélni egy bizonyos képzeletbeli Jenningsről (de ihlette osztálytársának, Diarmid Jennings karakterének ihletését), a Linbury Court előkészítő iskola bentlakójáról , amelynek igazgatója Mr. Pemberton-Oakes volt.
A második világháború után rádiójáték-sorozatot írt a BBC Children's Hour című műsorához, amelyben Jennings és komolyabb bajtársa, Darbishire (francia nyelvű Mortimer) kizsákmányolását ismertette; az első epizód, a Jennings megtanulja a köteleket , premierje1948. október 16.
1950-ben jelent meg a sorozat első regénye, amely több mint húszat számlál: Bennett az egyetemen ( Jennings iskolába jár ). Ezek a történetek nagyon szabadon használják Buckeridge ötletes iskolászsargonját. Ezeket a könyveket, korukban Frank Richards , Billy Bunter sorozataként is ismerik, sok nyelvre lefordítják.
1962-ben Buckeridge megismerkedett második feleségével, Eileen Selbyvel, akit életének igazi szerelmeként ismert el. Lewes közelében telepedtek le, ahol Buckeridge tovább írt, és néhány (nem éneklő) szerepet is betöltött a Glyndebourne Lyric Festival-on .
A szerző jelentősen hozzájárul a háború utáni brit humorhoz, ezt a tényt különösen Stephen Fry humorista ismerte el . A komikus visszavágás és a tetszetős alábecsülés érzése közelebb került a PG Wodehouse , Ben Hecht és Ben Travers stílusához .
Önéletrajzot írt , míg emlékszem, és 2003- ban elnyerte a Brit Birodalom Rendjét .
Anthony Buckeridge meghal 2004. június 2892 éves, több éven át Parkinson-kórban szenvedett . Otthagyja második feleségét, Eileent és három gyermekét, akik közül kettő első házasságából született.
Norvégiában különösen népszerűek voltak a középosztálybeli angol iskolások történetei, és ott több epizódot is forgattak. A norvég könyveket és filmeket azonban teljesen átírták, felvették a norvég beállításokat és a norvég neveket, olyannyira, hogy a norvégok gyakran meg vannak győződve arról, hogy a sorozat norvég eredetű. Jennings neve tehát számukra teljesen ismeretlen, ellentétben Stennával , Jennings norvég vezetéknevével.
Franciaországban Olivier Séchan , a Green Library gyűjteményének akkori igazgatója adaptálta a regényeket ehhez a gyűjteményhez: átnevezte Jenningset Bennett-be, de megtartotta a regények angol kereteit.
Megjegyzés: a francia címet követi az eredeti cím és annak szó szerinti francia nyelvű fordítása.
Megjegyzés: az eredeti címet szó szerinti francia fordítás követi.